Ha tetszik, ha nem, ráfordultunk az év végi hajrára. És nemcsak az üzleti életben vannak ennek tapintható, látható jelei, hanem például a boltok, plázák kirakataiban is. Merthogy „hivatalosan”, november 5-ével megkezdődött a karácsonyi vásárlási szezon.
Nemrég egy vacsoraasztalnál ültem egy tévériporterrel, a terem pedig informatikusokkal volt tele. Láttam, a hölgy kissé idegenül mozog ebben a közegben, nem mondta, de éreztem rajta, hogy pár dolog, viselkedési forma szokatlan számára. Például az, hogy folyik egy szakmai beszélgetés a színpadon, s közben sokan vidáman diskurálnak, ki-be sétálgatnak. Na, ezt a morajlást én is fölöttébb utálom… Máskor meg attól „szenvedek”, ha a teremben síri csend honol.
Igen, büszkék vagyunk új kiadványunkra, noha még csak magazinnak sem hívnám. Igen, rengeteg munka van mögötte, benne, előtte, utána. De mégsem a hagyományos lelkendezéssel indítanám útjára az itboardot.
„Na és hogy haladtok az új lappal?” Mostanság ezt a kérdést szögezik nekem a leggyakrabban. Én meg örömmel válaszolok: a finisben vagyunk már! Hat hónap fejlesztői munkája röviden, tömören így summázható egy mondatban.
Nyár van, nyár van! Hurrá, szeretem, imádom! Még akkor is, amikor a hőmérő kegyetlen piros vonala nemegyszer a 40-es szám fölé is felkúszik. Ekkor is figyelem, hogyan folyik az üzleti élet…
Az egyik szemem sírt, a másik meg nevetett. Elköltöztünk a belvárosból – egy jachtkikötőbe. Egy ilyen mocorgás a sok egyéb macera mellett infrastrukturális átállással is jár.
Ha tetszik, ha nem, ráfordultunk az év végi hajrára. És nemcsak az üzleti életben vannak ennek tapintható, látható jelei, hanem például a boltok, plázák kirakataiban is. Merthogy „hivatalosan”, november 5-ével megkezdődött a karácsonyi vásárlási szezon.
Nemrég egy vacsoraasztalnál ültem egy tévériporterrel, a terem pedig informatikusokkal volt tele. Láttam, a hölgy kissé idegenül mozog ebben a közegben, nem mondta, de éreztem rajta, hogy pár dolog, viselkedési forma szokatlan számára. Például az, hogy folyik egy szakmai beszélgetés a színpadon, s közben sokan vidáman diskurálnak, ki-be sétálgatnak. Na, ezt a morajlást én is fölöttébb utálom… Máskor meg attól „szenvedek”, ha a teremben síri csend honol.
Igen, büszkék vagyunk új kiadványunkra, noha még csak magazinnak sem hívnám. Igen, rengeteg munka van mögötte, benne, előtte, utána. De mégsem a hagyományos lelkendezéssel indítanám útjára az itboardot.
„Na és hogy haladtok az új lappal?” Mostanság ezt a kérdést szögezik nekem a leggyakrabban. Én meg örömmel válaszolok: a finisben vagyunk már! Hat hónap fejlesztői munkája röviden, tömören így summázható egy mondatban.
Nyár van, nyár van! Hurrá, szeretem, imádom! Még akkor is, amikor a hőmérő kegyetlen piros vonala nemegyszer a 40-es szám fölé is felkúszik. Ekkor is figyelem, hogyan folyik az üzleti élet…
Az egyik szemem sírt, a másik meg nevetett. Elköltöztünk a belvárosból – egy jachtkikötőbe. Egy ilyen mocorgás a sok egyéb macera mellett infrastrukturális átállással is jár.
