Ma már rengeteg tényezőt kell számításba vennie egy cégvezetőnek. Ehhez a listához most csatlakozik egy, már régen ismert terület, a környezetvédelem egészen új ága. Lehet szoftvert fejleszteni és üzemeltetni „zölden” is – csupán előre gondolkodás és a jövő kihívásainak helyes értékelése szükséges hozzá.
◼︎ Lehet a fejlesztés átgondolt és zöld is egyben
Környezetünk megóvása, a karbonlábnyomunk és az energiafogyasztásunk csökkentése a mindennapjainkban már jól megszokott jelenség. „Azonban mondjuk egy korszerű, minimális elektromos energiát fogyasztó mosogatógép beszerzésénél és használatánál jelentősen összetettebb ez a kérdés a vállalati szoftverek területén”, emlékeztetett Schramm Károly, a MIKRUM Business Development Managere.
Az informatika egyre inkább szem elé fog kerülni. Egyelőre – a felmérések szerint, hasonlóan a környezetvédők célkeresztjébe került légiközlekedéshez –, a globális károsanyag-kibocsátás 3 százalékáért felel ez az iparág. 2040-re ez az arány egyes becslések szerint akár 14 százalékra is felszökhet. Ahogyan például a járművek vagy a már említett légiközlekedés is egyre komolyabb korlátozásokkal és szankciókkal, büntetésekkel kénytelen együtt élni, hasonlóan fokozatosan szigorodó szabályozói környezetre lehet és kell is számolni a következő 5-10 évre tervező cégvezetőnek.
„Ahhoz, hogy a zöld szempontokat sikeresen be lehessen építeni egy-egy fejlesztésbe, és valódi, mérhető előnyöket érjünk el ennek segítségével, sok mindenre van szükség”, tette hozzá a szakember. Legelsőként arra, hogy a felsővezetés is megértse, hogy erre szükség van. Ezt a belátást több aspektus is segíti, például a piaci nyomás. Felismerhető tendencia ma már, hogy egyre fontosabbá válik a cégek valós „zöld teljesítménye”, legyen szó akár a marketingről, a fogyasztói megítélésről, akár a fiatal munkatársak toborzásáról vagy megtartásáról. Emellett nem szabad elfelejteni az elmúlt esztendők meglehetősen hektikus energiapiaci folyamatait – így a céges áramszámla összegeit – és a horizonton már kirajzolódó, szigorodó szabályozói elképzeléseket.
„De van lehetőség érdemben előre tervezni és lépni is”, hangsúlyozta Schramm Károly. Méghozzá a tudatosságot az előtérbe helyezve. A „zöldítés” egy folyamat, amelyet az adott cég folyamatait alaposan átgondolva szükséges elindítani – méghozzá most. Az informatikai fejlesztési folyamatok gyorsasága miatt nagyvállalati környezetben ma hozzuk meg azokat a döntéseket, amelyekből 1-2-3 év múlva lesz működő, letesztelt, a termelésben, szolgáltatásban használatban lévő rendszer. És ez csak az életciklus eleje: az a cél, hogy a most megalkotott szoftverek, rendszerek ne csak 3 év múlva, hanem a már említett 5-10 éves időtávlatban is hatékony és minél inkább energiatakarékos megoldásokként hozzanak üzleti hasznot.
És mik a konkrét szakmai aspektusai a zöldítésnek? Az alkalmazások takarékosabb adatkezelése, optimális algoritmusok, a helyzetnek megfelelő platform és programozási nyelv (!) kiválasztása. Emellett a funkcionalitás és bővíthetőség ésszerű kezelése. Számos eszközünk lehet, de ezek részletesebb kifejtése túllépi a cikk terjedelmi kereteit.
Ehhez viszont már most kell előre gondolkodni, és a felmerülő kérdésekre helyes és zöld választ adni. Rengeteg a változás, a bizonytalansági tényező: a piac változásai, a marketingérték előtérbe kerülése, a szabályozó hatóságok lépései, az esetleges vevői nyomás, a költségszerkezet átalakulása – vagy „csak” éppen az egyre növekvő energiaigény miatt felszökő áramár.
A jó vezető súlyozni is tud, hiszen minden fejlesztés célja az üzleti előny biztosítása. Azt azonban már ma fel kell ismerni, hogy a zöld szempontokat is figyelembe vevő fejlesztések már középtávon is konkrét előnyöket hozhatnak az azokat okosan bevezető és alkalmazó cégeknél. A tudatosság „zöldben” is kifizetődő.
