Számos kihívást tartogat 2025 és az azt követő évek a könyvelők számára. A szakmát most leginkább az Ügyfélkapu átalakulása és hivatásuk jövője foglalkoztatja. A szoftverek fejlődése, a jogszabályi környezet remélhető egyszerűsítése és az állami ügyintézés fejlődése a jelenleg végzett könyvelői munka egy (nagy?) részét feleslegessé teheti.
◼︎ Könyvelők jövője
(Frissítés: a nyomtatott cikk megjelenése után, január 14-én jelentette be az IdomSoft, hogy a hitelesítő alkalmazás mellett e-mailes visszaigazoló kóddal is használható lesz az Ügyfélkapu+ azonosítás.)
Január 16-tól megszűnik a szimpla (felhasználónév és jelszó párosával igénybe vehető) Ügyfélkapu, és onnantól kezdve csak az Ügyfélkapu+ lesz használható, amely kétfaktoros azonosítást használ – vagyis szükség lesz egy mobilos vagy webes hitelesítő alkalmazásra is. (Ezen felül természetesen használható lesz a DÁP mobilapp is, de ahhoz megint csak kell a mobiltelefon.)
A fejlesztések a biztonság fokozását szolgálják, de ez azzal is jár, hogy a könyvelők többsége már nem fog tudni a cégvezető nevében olyan simán belépni az Ügyfélkapura, ahogy eddig tette. Mit gondol erről a szakma és milyen jövőképet vízionál ennek kapcsán? Illetve úgy általában mire számít a jobbnál jobb szoftverek, az elektronikus ügyintézés és a mesterséges intelligencia rohamos terjedése korában?
Könyvelő nélkül nem megy (?)
Egy kaposvári szakember, Tóth Ildikó így fakadt ki a legnagyobb közösségi portálon az „Egy könyvelő szemével” című blogjában: „Már egy jó ideje hatalmas, folyamatos és rohamos változásokon megy át a könyvelés. Ma már szinte minden elektronikusan működik, és az idejét sem tudom megmondani, hogy mikor intéztem utoljára ügyet bármelyik hivatalban személyesen, mert az egy nagyon jó dolog, hogy néhány kizárólag személyesen intézhető ügyön kívül szinte minden el lehet intézni online. Könyvelőként például évek óta nem jártam a NAV-ban sem, pedig napi kapcsolatban vagyunk.
Átalakult az ügyfelekkel történő kapcsolattartás, mert sok ügyféltől elektronikus formában kapjuk az anyagot és hónapok telnek el anélkül, hogy személyesen találkoznánk. Mi is elektronikusan küldünk mindent, aminek az egyszerűségen kívül még az is az oka, hogy a szó elszáll, az írás pedig megmarad… Le tudjuk tölteni a NAV-tól a kimenő és bejövő számlák adatait, valamint a pénztárgépek adatszolgáltatásait is és azokat fel is tudjuk dolgozni.
Most jön a felhördülés az ügyfelek részéről, hogy akkor mit csinálunk, ha mindent megcsinálnak helyettünk a gépek? Erre az a válasz, hogy pont ugyanazt, amit eddig, ugyanis amíg nem látom papíron, vagy elektronikus formában az eredeti számlát, addig nem fogom lekönyvelni, mert nem tudhatom, hogy azt a számlát csak tévedésből állították ki az ügyfelem nevére, vagy pedig tényleg valós. Ezen kívül még mindig ott van az a szabály, hogy a számlának meg kell lennie, annak rendelkezésre kell állnia. Aztán ott van a következő probléma, hogy ha csak annyiból állna a könyvelés, hogy egy tölcséren betöltjük a könyvelőprogramba a NAV-tól kapott adatokat, akkor ránk tényleg nem lenne szükség. De ez nem így működik, és soha nem is tud így működni. Ugyanez igaz a bankszámlakivonatok automatikus könyvelésére is. Csak ott tud működni könyvelői beavatkozás nélkül, ahol mindig pontos összegeket és mindig pontos, a gép számára is beazonosítható közleményeket írnak.”
Nem megszűnik, átalakul
A szakember szerint a nagyobb cégeknél, ahol integrált rendszerekkel dolgoznak, lényegesen egyszerűbb a helyzet és a könyvelőnek nem az adatrögzítés veszi el az ideje nagy részét. Ott más kihívásokkal kell szembenézni, mert más jellegű a könyvelői munka, de a lényeg minden esetben ugyanaz. Nemcsak azért kell a könyvelő, mert a törvény ezt írja elő, hanem azért, mert a könyvelő a tudásával segíti a vállalkozás vezetőit a döntések meghozatalában, a tervezésben, a megvalósításban. Ráadásul ő az, aki felelős azért, hogy a cég a törvényeknek megfelelően működjön és adózzon, valamint hogy kihasználja az adózásban rejlő legális lehetőségeket.
| Tiltakozik az egyesület
A cikkhez készített interjú során Ruszin Zsolt úgy fogalmazott, hogy a szakma krémje számára nem okoz problémát a hagyományos Ügyfélkapu kivezetése. A „hokedlis” könyvelőnek csúfolt piaci réteg esetében azonban – amely eddig rejtőzködött az ügyfél mögött – komoly gondot jelenthet ugyanez, mert a DÁP nem alkalmas a más nevében történő bejelentkezésre. Cikkünk megírását követően érkezett a hír: a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete közleményben fejtette ki, hogy az Ügyfélkapu megszüntetését el kellene halasztani. A Ruszin Zsolt neve alatt kiadott közlemény szerint eddig nem láttak bizonyítékot arra, hogy az eddigi (a felhasználónév és jelszó párosra alapuló) azonosítási módszer ne lenne kellőképpen biztonságos. (Bár az Ügyfélkapuról nincsenek ilyen jellegű információk, az általános gyakorlat – a gyenge jelszavak elterjedt használata és a jelszólopások gyakorisága – ennek ellentmondani látszik – a szerk.) Az egyesület sérelmezi azt is, hogy az Idomsoft Zrt. csak december 4-én írt ki pályázatot az Ügyfélkapu+ második faktorának bővítésére. Az MKOE tapasztalatai szerint az állampolgárok többsége a jelenlegi, az autentikátor alkalmazásokon alapuló megoldást bonyolultnak tartja; ezt tervezik kiterjeszteni emailes bejelentkezéssel. Az MKOE attól tart, hogy a fejlesztés nem készül el időben, és azt is megemlíti, hogy a pályázat kiírása előtt nem volt egyeztetés az Idomsoft és az egyesület között. |
„Egyszer csak minden vállalkozás így fog működni, mint ahogy most ezek a nagyobb vállalkozások. Egyre több mindent automatizálnak és egyre kevésbé lesz szükség a klasszikus adatrögzítésre. Automatizáltak lesznek a rendszerek, és a könyvelőkre minden bizonnyal ezek felügyelete fog várni egyéb olyan feladatokkal megspékelve, mint az elemzés, a tervezés és a tanácsadás”, mondja Tóth Ildikó.
Hozzáteszi ugyanakkor, hogy hosszú lesz az átmenet, amíg mindez megvalósul és leegyszerűsödik. A jelenlegi automatizált rendszerek nem tudnak mindent megfelelően megoldani, és a jogszabályi környezet is túlságosan bonyolult. Amíg lesznek olyanok, akik nem géppel állítják ki a számlát, a banki átutalásokat is hagyományos papír alapú bizonylattal intézik, és még okostelefonjuk sincs, addig lehetetlen megszüntetni a hagyományos könyvelést. Addig is sok idő fog eltelni, amíg természetes nem lesz, hogy nem kell mindig mindent kinyomtatni, mert emailben is lehet továbbítani a dokumentumokat. Így aztán a könyvelői szakma még jó darabig nem fog sem megszűnni, sem pedig eltűnni – legfeljebb átalakulni…
Rohamléptekkel az automatizáció felé
Nem látja ennyire rózsásnak a jövőt Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) alelnöke. „Az elektronikus ügyintézés növekvő térnyerésével nem lesz túl nagy változás, csupán annyi, hogy megszűnik a könyvelés”, mondja némi malíciával. A várható következményeket már az elnökség is megvitatta, ami jelzi a probléma súlyát.
„A kkv-k körében 2040-től megszűnhet a könyvelés, nem sokkal később pedig a könyvvizsgálat; ugyanez a nagyobb vállalatoknál 2050-re tehető – állítja határozottan. – A magyar kormány a pénztárgépen kívüli nyugták becsatornázásával az ÁFA-kört érintő összes bevételt elektronikus útra tereli. Ez már 2025-ben jön, és 2027-re megszilárdul. Az EU várhatóan 2028-tól szintén elindul az online számlázás irányába, itt a közművállalatok jelentik a tesztközeget, és ez 2030-ra ugyancsak megszilárdul. A harmadik országbeli ügyletek azonnali bejelentését várhatóan 2035 körül teszik kötelezővé. Ekkortájt a bankok az ÁFA-körön kívüli tételeket is minősíteni és jelenteni fogják az adóhatóságnak”, sorolja a várható fejleményeket.
Itt azonban nem állnak meg az átalakulások. A vállalkozói körben a készpénzfizetés előnytelenné, vagy azonnal bejelentendő tranzakcióvá válik, az addigra teljesen elértéktelenedett havi másfél milliós értékhatár felett pedig továbbra is bírságolható lesz. Eközben Magyarországon is terjed a fizetési kérelem, amely egyébként már most is mentes a tranzakciós illeték alól.
Eltűnik a feladat
„Ezen folyamatok eredményeképpen 2030-ra olyan szoftveres környezetbe szorul be a könyvelés, ahol már az állami adatelemzés is szintet lép. Az adóhatóság ekkorra már az összes fontos adó összegét kiszámolja és különböző »tervezetek« formájában az adózó rendelkezésére bocsátja; ezek egyszerű jóváhagyás után élesedve adóbevallássá válnak”, vonja le a következtetést Ruszin Zsolt.
Az adózási-számviteli szabályok egyszerűsítése miatt még általánosabb lesz az adó tervezett összegének NAV által történő kiszámítása, és ösztönözni fogják az adók automatikus teljesítését is. Ruszin Zsolt szerint 2040 lesz a vízválasztó, amikor már az egyszemélyes vállalkozások is teljesen önállóan, akár hangutasításokkal tudnak majd számlát kiállítani, banki tranzakciókat kezdeményezni, miközben a gazdasági információkhoz való hozzáféréshez teljesen szükségtelenné válik a könyvelő – és a klaviatúra is.
Az egyesület víziója szerint 2040-re már olyan mértékűvé válhat az egyszerűsítés és az automatizálás, hogy a kkv-k körében teljesen megszűnhet a könyvelés, a számviteli beszámoló adatait is szoftverek generálják és teszik közzé. Természetesen, aki akar, 2040-ben is könyvelhet majd, nem lesz tilos, csak erre már senki se fog költeni, hiszen szükségtelenné válik.
„A kkv-kör Magyarországon mintegy egymillió gazdálkodó szervezetet jelent. Ahogy telnek majd az évek, egy-egy drámai jogszabályi, banktechnikai vagy szoftveres váltáskor az érintett ügyfélkör újabb és újabb tagjai kezdenek elpárologni, vagy mondanak fel a munkavállalóként foglalkoztatott könyvelőknek. A nagyobb vállalatoknak még adható néhány évtized, de 2050-ben már náluk sem emberek fognak könyvelni. A könyvvizsgálat már 2040-től haldokolni kezd, 2050-re összetöpörödik, végül 2060 táján szinte minden fejlett országban megszűnik”, vázolja a szakma számára meglehetősen sötét jövőt Ruszin Zsolt.
Könyvelőből business coach
Az emberi leleményesség azonban továbbra is létezni fog, így a nyomozóhatóságok, az ügyészség és az ügyvédek – jóval gyorsabb eljárások keretében – fogják vizsgálni a gazdasági kihágásokat, visszaéléseket és bűncselekményeket. A kreativitás, az önálló gondolkodás, a tájékozottság, a kombinációs készség és a szervezőerő továbbra is érték marad a gazdasági életben, ehhez azonban már alig kell majd lexikális tudás.
A kérdéseket 2040-re a gép már gyorsabban fogja megválaszolni, mint az ember, egyes témákban ez már most is így van. A gépekkel szemben az ember azonban érző lény, az információ mellett igényli az együttérzést és a törődést, ráadásul mindez személyesen hat rá a leginkább. A jelenleg még fiatal, tehetséges könyvelők egy szűk köre addigra „gazdasági tréner”, divatosan nevén business coach lesz. „Azt gondoljuk, hogy a könyvelőkre feszült átmeneti évtizedek várnak, sokan menet közben feladják majd”, teszi még hozzá Ruszin Zsolt.
A szoftveres környezet átalakulását sem kíséri egyöntetű öröm. Mivel minden szoftvert be kell vezetni és meg kell tanulni, a könyvelők inkább nem váltanak szoftvert. A szoftverkörnyezet megújulása (ami felettébb valószínű) óriási ellenállást eredményezhet, hiszen „egy könyvelő lehidal attól, ha egy menüpont odébb kerül”, fogalmaz a szakember.
