Az 50 év fölötti magyar lakosság elenyésző hányada számít rendszeres internetezőnek, pedig az ő bevonásuk az információs társadalomba az egész országnak hasznos lenne.
Czitán Gábor: Hogyan tudná az informatika segíteni a Magyarországra irányuló turizmus talpra állását?
A piacismerethez nélkülözhetetlen az adatbázisok használata, továbbá az ország iránt érdeklődő turistákat is az interneten keresztül lehet a legkönnyebben elérni.
Csiszér Béla: Hogyan lehet az embereknek megmagyarázni, hogy a drága autók megvásárlása helyett a tartósbérleti konstrukciót válasszák?
Ha egy cégnek az IT nem a fő tevékenysége, akkor érdemes outsourcingban gondolkoznia. A gépkocsiparkkal hasonló a helyzet. Tartósbérlet esetén nem kell az autókat megvásárolni, és így a felszabaduló több 10, esetleg több 100 millió forintot azon a területen használhatja fel a cég, ahol igazán profi. Ezen túlmenően a tartósbérlet költségei jól tervezhetők, a szolgáltatás áfa-része visszaigényelhető. És akkor még nem beszéltünk az időt rabló kötelező szervizről, javításról, karbantartásról, gumicseréről. Magyarországon a vállalatok 80 százaléka saját gépkocsiparkot tart fenn. Nyugat-Európában ez az érték mindössze 20 százalék. Ez nem lehet a véletlen műve.
Dévai Gábor: A cégeknek miért éri meg nyomdai fővállalkozóval dolgozni?
Több nyomdával állunk kapcsolatban, jól ismerjük a technikai hátterüket, és így mindig a munkának specifikusan legmegfelelőbb kivitelezővel kooperálunk. Fővállalkozóként kedvezőbb árat tudunk nyújtani ügyfeleinknek, mint amit közvetlen megrendelőként a nyomdától kapnának, hiszen szerződéseink alapján a nyomdai partnereink viszonteladói árakat biztosítanak részünkre. Néhány évvel ezelőtt elindítottuk saját grafikai stúdiónkat, így – a kapcsolati tőkénket a grafikai tudással kiegészítve – már teljes megoldást tudunk kínálni az ügyfelek problémáira a tervezéstől a kivitelezésig.
Stefan Tsvetkov: Mennyire lesz európai a magyar távközlés-szabályozás?
Nem félő, hogy egyre inkább a nagyok határozzák meg a piacot?
A távközlési szolgáltatások problémái univerzálisak: a vezetékes hangszolgáltatás piaca – a mobil és a VoIP térnyerésének köszönhetően – zsugorodik, és az új generációs hálózatok kiépítése sem halogatható, habár rendkívül költséges beruházás. A szabályozás alapvető feladata a piaci verseny feltételeinek megteremtése, mivel egyedül a piaci verseny biztosíthat a felhasználók számára jó minőségû, kedvező árú szolgáltatásokat. Bízom benne, hogy Magyarország a távközlési piac szabályozásának terén azokat a nyugat-európai példákat követi majd, amelyek az alternatív távközlési szolgáltatók mûködését hathatósan támogatják, ezzel biztosítja a piaci verseny feltételeit.
Már csak azért is optimistán látom a jövőt, mert Pataki Dániel, a Nemzeti Hírközlési Hatóság elnöke 2008-ban az európai hírközlési hatóságokat tömörítő ERG/IRG szervezetek elnöke lesz.
Gerő András: Lehet-e még más hazánkfia is olyan sikeres a szoftverüzletben, mint ön?
Nem tudom, mennyire vagyok sikeres. Ez mindig relatív. Nem vagyunk a lehetséges csúcson, sok mindent nem sikerült elérni, amit szerettem volna. Inkább az a kérdés, hogy a Graphisoft miért számít mégis annyira sikeresnek a magyar környezetben. Biztosan nem azért, mert nálunk vannak az ország legjobb programozói, és nem is azért, mert mi találtuk ki az ország legjobb termékét. Sokkal inkább azért, mert Magyarországon nem alakult ki a globális kereskedelmi, marketing- és a kockázatot vállalni akaró vállalkozói kultúra. De meg fogjuk tanulni, és sok cég lesz, amelyik nagyobb sikereket könyvelhet majd el, mint a Graphisoft. Receptet nem tudok adni, de a könyvemből lehet tanulni.
Kmetty József: Hogy működik a felelősség- és munkamegosztás a tulajdonos-elnök és a vezérigazgató között?
Amikor néhány hónapja átvettem az Aquis operatív vezetését a cég tulajdonos-elnökétől, megállapodtunk a két funkció szétválasztásáról. A tulajdonos alapvető feladata, hogy részt vegyen a felső szintű lobbiban, a stratégiaalkotásban, az innovációs és üzletfejlesztési irányok kijelölésében. Természetesen a hétköznapokban néha tetten érhetők a tulajdonos korábbi reflexei. Előfordul, hogy operatív vezetőként is tesz lépéseket. Az elmúlt időben elemeztünk néhány konkrét esetet, és sikeresen kezeltük a problémákat.
Az államigazgatás informatikai korszerűsítésére szánt pénzek hatékony elköltésének kulcseleme lehet a nemrég elfogadott elektronikus közigazgatási keretrendszer.
Jelentős költségek és erőforrások megtakarítására van lehetőség minden szervezetben, még azután is, hogy az alapvető takarékossági intézkedéseket már meghozták.
Hajdanán csak nyomtatott újságok léteztek. Aztán életre keltek az online kiadványok. Napjainkban annak lehetünk tanúi, ahogy kialakulnak az együttélés normái.
Az 50 év fölötti magyar lakosság elenyésző hányada számít rendszeres internetezőnek, pedig az ő bevonásuk az információs társadalomba az egész országnak hasznos lenne.
Czitán Gábor: Hogyan tudná az informatika segíteni a Magyarországra irányuló turizmus talpra állását?
A piacismerethez nélkülözhetetlen az adatbázisok használata, továbbá az ország iránt érdeklődő turistákat is az interneten keresztül lehet a legkönnyebben elérni.
Csiszér Béla: Hogyan lehet az embereknek megmagyarázni, hogy a drága autók megvásárlása helyett a tartósbérleti konstrukciót válasszák?
Ha egy cégnek az IT nem a fő tevékenysége, akkor érdemes outsourcingban gondolkoznia. A gépkocsiparkkal hasonló a helyzet. Tartósbérlet esetén nem kell az autókat megvásárolni, és így a felszabaduló több 10, esetleg több 100 millió forintot azon a területen használhatja fel a cég, ahol igazán profi. Ezen túlmenően a tartósbérlet költségei jól tervezhetők, a szolgáltatás áfa-része visszaigényelhető. És akkor még nem beszéltünk az időt rabló kötelező szervizről, javításról, karbantartásról, gumicseréről. Magyarországon a vállalatok 80 százaléka saját gépkocsiparkot tart fenn. Nyugat-Európában ez az érték mindössze 20 százalék. Ez nem lehet a véletlen műve.
Dévai Gábor: A cégeknek miért éri meg nyomdai fővállalkozóval dolgozni?
Több nyomdával állunk kapcsolatban, jól ismerjük a technikai hátterüket, és így mindig a munkának specifikusan legmegfelelőbb kivitelezővel kooperálunk. Fővállalkozóként kedvezőbb árat tudunk nyújtani ügyfeleinknek, mint amit közvetlen megrendelőként a nyomdától kapnának, hiszen szerződéseink alapján a nyomdai partnereink viszonteladói árakat biztosítanak részünkre. Néhány évvel ezelőtt elindítottuk saját grafikai stúdiónkat, így – a kapcsolati tőkénket a grafikai tudással kiegészítve – már teljes megoldást tudunk kínálni az ügyfelek problémáira a tervezéstől a kivitelezésig.
Stefan Tsvetkov: Mennyire lesz európai a magyar távközlés-szabályozás?
Nem félő, hogy egyre inkább a nagyok határozzák meg a piacot?
A távközlési szolgáltatások problémái univerzálisak: a vezetékes hangszolgáltatás piaca – a mobil és a VoIP térnyerésének köszönhetően – zsugorodik, és az új generációs hálózatok kiépítése sem halogatható, habár rendkívül költséges beruházás. A szabályozás alapvető feladata a piaci verseny feltételeinek megteremtése, mivel egyedül a piaci verseny biztosíthat a felhasználók számára jó minőségû, kedvező árú szolgáltatásokat. Bízom benne, hogy Magyarország a távközlési piac szabályozásának terén azokat a nyugat-európai példákat követi majd, amelyek az alternatív távközlési szolgáltatók mûködését hathatósan támogatják, ezzel biztosítja a piaci verseny feltételeit.
Már csak azért is optimistán látom a jövőt, mert Pataki Dániel, a Nemzeti Hírközlési Hatóság elnöke 2008-ban az európai hírközlési hatóságokat tömörítő ERG/IRG szervezetek elnöke lesz.
Gerő András: Lehet-e még más hazánkfia is olyan sikeres a szoftverüzletben, mint ön?
Nem tudom, mennyire vagyok sikeres. Ez mindig relatív. Nem vagyunk a lehetséges csúcson, sok mindent nem sikerült elérni, amit szerettem volna. Inkább az a kérdés, hogy a Graphisoft miért számít mégis annyira sikeresnek a magyar környezetben. Biztosan nem azért, mert nálunk vannak az ország legjobb programozói, és nem is azért, mert mi találtuk ki az ország legjobb termékét. Sokkal inkább azért, mert Magyarországon nem alakult ki a globális kereskedelmi, marketing- és a kockázatot vállalni akaró vállalkozói kultúra. De meg fogjuk tanulni, és sok cég lesz, amelyik nagyobb sikereket könyvelhet majd el, mint a Graphisoft. Receptet nem tudok adni, de a könyvemből lehet tanulni.
Kmetty József: Hogy működik a felelősség- és munkamegosztás a tulajdonos-elnök és a vezérigazgató között?
Amikor néhány hónapja átvettem az Aquis operatív vezetését a cég tulajdonos-elnökétől, megállapodtunk a két funkció szétválasztásáról. A tulajdonos alapvető feladata, hogy részt vegyen a felső szintű lobbiban, a stratégiaalkotásban, az innovációs és üzletfejlesztési irányok kijelölésében. Természetesen a hétköznapokban néha tetten érhetők a tulajdonos korábbi reflexei. Előfordul, hogy operatív vezetőként is tesz lépéseket. Az elmúlt időben elemeztünk néhány konkrét esetet, és sikeresen kezeltük a problémákat.
Az államigazgatás informatikai korszerűsítésére szánt pénzek hatékony elköltésének kulcseleme lehet a nemrég elfogadott elektronikus közigazgatási keretrendszer.
Jelentős költségek és erőforrások megtakarítására van lehetőség minden szervezetben, még azután is, hogy az alapvető takarékossági intézkedéseket már meghozták.
Hajdanán csak nyomtatott újságok léteztek. Aztán életre keltek az online kiadványok. Napjainkban annak lehetünk tanúi, ahogy kialakulnak az együttélés normái.
