Jó néhány ágazat közvetlenül szenvedő alanya lett a jelzáloghitel-piacról indult bizalmi válságnak. Csökkenő eladások, zsugorodó piac elé néznek többek közt az építőipari, a nehézipari gyártók, s így a hullámok végül az informatikai és távközlési cégeket is elérik.
Magyarországnak lenne mit tanulnia az indiai informatikai ipar sikereiből, de ehhez a kormányzatnak és a magyar it‑vállalatoknak is változtatniuk kellene gondolkodásmódjukon.
A magánélet sérelmét a hatalom a terrorizmus veszélyével szokta indokolni, a szolgáltatók pedig az ingyenességgel, amelyért a felhasználó azzal fizet, hogy személyes adatait áruvá teszik, újrahasznosítják.
A Nemzetbiztonsági Hivatal számítógépeiben talált kémprogram(ok) – az ügy politikai vetületein kívül – ismét ráirányították a figyelmet az informatikai biztonságra.
Sokszor feltettük már a kérdést, hogy az informatika megtesz-e mindent a klímaváltozás megfékezéséért. A kép vegyes, de a mérleg talán pozitív.
Tavaly novemberben a hazai ICT-szektor egyik szereplőjének vezetője úgy döntött, hogy két évre Hongkongba teszi át székhelyét. Vajon mi indította erre, és milyenek a tapasztalatai az első félév után?
A Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület új elnöke elsõsorban fiatalokkal, továbbá kis- és középvállalatokkal növelné a taglétszámot. Fontosnak tartja, hogy az egyesület szakmai kérdésekben a lehetõ legelfogulatlanabb álláspontot alakítsa ki.
Még egyetlen hazai számlakibocsátót sem fenyeget az a veszély, hogy elvándorolnak az ügyfelei azért, mert nem elektronikusan prezentálja a számláit. Közép- és hosszú távon azonban az EBPP-vel már igenis számolni kell.
Informatikai és üzleti szempontból egyaránt komoly projektre kell annak készülnie, aki központosított felhasználókezelési megoldás bevezetésére vállalkozik.
„Helyben maradni végzetes betegség”; „A pozitív gondolkodás még nem stratégia”; „Az ügyfélnek több hatalma van, mint képzelnénk” – csak néhány gondolat Larry Hochmannak a Microsoft múlt heti üzleti konferenciáján tartott elõadásából.
Jó néhány ágazat közvetlenül szenvedő alanya lett a jelzáloghitel-piacról indult bizalmi válságnak. Csökkenő eladások, zsugorodó piac elé néznek többek közt az építőipari, a nehézipari gyártók, s így a hullámok végül az informatikai és távközlési cégeket is elérik.
Magyarországnak lenne mit tanulnia az indiai informatikai ipar sikereiből, de ehhez a kormányzatnak és a magyar it‑vállalatoknak is változtatniuk kellene gondolkodásmódjukon.
A magánélet sérelmét a hatalom a terrorizmus veszélyével szokta indokolni, a szolgáltatók pedig az ingyenességgel, amelyért a felhasználó azzal fizet, hogy személyes adatait áruvá teszik, újrahasznosítják.
A Nemzetbiztonsági Hivatal számítógépeiben talált kémprogram(ok) – az ügy politikai vetületein kívül – ismét ráirányították a figyelmet az informatikai biztonságra.
Sokszor feltettük már a kérdést, hogy az informatika megtesz-e mindent a klímaváltozás megfékezéséért. A kép vegyes, de a mérleg talán pozitív.
Tavaly novemberben a hazai ICT-szektor egyik szereplőjének vezetője úgy döntött, hogy két évre Hongkongba teszi át székhelyét. Vajon mi indította erre, és milyenek a tapasztalatai az első félév után?
A Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület új elnöke elsõsorban fiatalokkal, továbbá kis- és középvállalatokkal növelné a taglétszámot. Fontosnak tartja, hogy az egyesület szakmai kérdésekben a lehetõ legelfogulatlanabb álláspontot alakítsa ki.
Még egyetlen hazai számlakibocsátót sem fenyeget az a veszély, hogy elvándorolnak az ügyfelei azért, mert nem elektronikusan prezentálja a számláit. Közép- és hosszú távon azonban az EBPP-vel már igenis számolni kell.
Informatikai és üzleti szempontból egyaránt komoly projektre kell annak készülnie, aki központosított felhasználókezelési megoldás bevezetésére vállalkozik.
„Helyben maradni végzetes betegség”; „A pozitív gondolkodás még nem stratégia”; „Az ügyfélnek több hatalma van, mint képzelnénk” – csak néhány gondolat Larry Hochmannak a Microsoft múlt heti üzleti konferenciáján tartott elõadásából.
