Kubassek János: Mit tart a kultúrdiplomácia legfontosabb feladatának és jövőjének?
– Napjainkban a klasszikus diplomácia eszközei mindinkább kiüresednek, ezért egyre fontosabbá válik a gazdasági és a kulturális diplomácia.
Illés Antal: Milyen kötődése van manapság az informatikához? Mivel foglalkozik a hajdani Microsystem alapítója, vezetője?
A cég ma is létezik, Microsystem Telecom néven. Legújabb fejlesztésünk egy másfél évvel ezelőtt indult játékprojekt. A tesztüzem jövő tavasszal indul; nagyságrendileg egy mozijegy áráért egy hónapig lehet majd az interneten, magyar nyelven játszani. Egyfajta szerepjátékról van szó, kizárt mindenféle erőszak. Terveim között a nemzetközi terjeszkedés is szerepel. Az elmúlt 10–12 évben egyébként főként távközléssel foglalkoztam. Az MS Telecom sikeresen szerepelt a Matáv privatizációs tenderén, valamint elnyerte az egyik digitális személyhívó licencet. Alapítója voltam az egyik első hazai internetszolgáltatónak, az Internet Hungarynek. Majd következett az ingyenes e-mail-rendszer, a Drótpostagalamb.
Szentiványi Gábor: Érzékelhető-e valamiféle trend a nyílt és zárt forráskód minőségi összehasonlításának témájában?
Tanszékünkön több nyílt és zárt forrású rendszer kódminőségét elemeztük. Közel azonos méretű, több millió soros programokat vizsgáltunk. Elmondhatom, hogy szignifikáns különbséget nem találtunk a kétféle típusú szoftver között; a szakirodalomban elfogadott minőségi paraméterek nem térnek el lényegesen. Ebből arra a következtetésre jutottunk, hogy a minőségi paraméterek nem egyenes következményei a fejlesztési módszernek. Két merőben eltérő fejlesztési stílusról van szó, de mindkettőnek megvannak azok a jó tulajdonságai, amelyekkel teljesíthetők a minőségi követelmények.
Jóllehet a vezetéknélküli technológiákat időről időre leírják, alkalmazási lehetőségeik mindig újraélednek. Itt van például a wimax, amiről mára bebizonyosodott, hogy esetenként pótolhatatlan. Az Antenna Hungária ért a vezetéknélküli kommunikációhoz, ráadásul rendelkezik azzal az infrastruktúrával, amire a meglévő és a jövőbeli technológiák építhetők.
– Szükségszerű az, hogy egy sikeres üzletember az általa alapított és vezetett cég irányítását átadja másoknak?
Újváry Gábor: Mennyiben változott meg magyar szempontból a nemzetiségi kérdés tartalma és jelentősége az utóbbi száz esztendőben?
Míg száz évvel ezelőtt Magyarország területén éltek jelentős nemzeti kisebbségek, az első világháborút követően az utódállamokban lett jelentős – nagyrészt magyar – kisebbség.
– Tud bármilyen előnyt kínálni egy magyar nyelvű szoftver a nagyobb gárdával fejlesztett, több helyen kipróbált, nagyobb marketinggelmegtámogatott külföldi szoftverek kel szemben?
Mosnier Zsuzsanna: Hogyan látja a magyar értékpapírpiac jövőjét?
A kérdésre nem lehet egyetlen szóval válaszolni. Vannak az európai trendekbe illeszkedő és optimizmusra okot adó, és vannak elszomorító jelek.
Sztanó Imre: Hogyan kapcsolódik a hosszú távú lakásfinanszírozás a művészetekhez?
– Az önálló otthon megteremtése természetes, alapvető emberi igény. De ezeket az otthonokat és a bennük zajló életet csak a művészetek és a művészeti alkotások teszik teljessé.
Gergely Károly: Befolyásolja-e az amerikai másodlagos jelzáloghitel-piaci válság a külföldi anyabankok magyarországi leányvállalatait?
– Jellemzően nem, ugyanis a magyarországi bankok anyavállalatainak zöme nem szenvedett el komoly veszteséget a jelzálogpiaci válság kapcsán.
Kubassek János: Mit tart a kultúrdiplomácia legfontosabb feladatának és jövőjének?
– Napjainkban a klasszikus diplomácia eszközei mindinkább kiüresednek, ezért egyre fontosabbá válik a gazdasági és a kulturális diplomácia.
Illés Antal: Milyen kötődése van manapság az informatikához? Mivel foglalkozik a hajdani Microsystem alapítója, vezetője?
A cég ma is létezik, Microsystem Telecom néven. Legújabb fejlesztésünk egy másfél évvel ezelőtt indult játékprojekt. A tesztüzem jövő tavasszal indul; nagyságrendileg egy mozijegy áráért egy hónapig lehet majd az interneten, magyar nyelven játszani. Egyfajta szerepjátékról van szó, kizárt mindenféle erőszak. Terveim között a nemzetközi terjeszkedés is szerepel. Az elmúlt 10–12 évben egyébként főként távközléssel foglalkoztam. Az MS Telecom sikeresen szerepelt a Matáv privatizációs tenderén, valamint elnyerte az egyik digitális személyhívó licencet. Alapítója voltam az egyik első hazai internetszolgáltatónak, az Internet Hungarynek. Majd következett az ingyenes e-mail-rendszer, a Drótpostagalamb.
Szentiványi Gábor: Érzékelhető-e valamiféle trend a nyílt és zárt forráskód minőségi összehasonlításának témájában?
Tanszékünkön több nyílt és zárt forrású rendszer kódminőségét elemeztük. Közel azonos méretű, több millió soros programokat vizsgáltunk. Elmondhatom, hogy szignifikáns különbséget nem találtunk a kétféle típusú szoftver között; a szakirodalomban elfogadott minőségi paraméterek nem térnek el lényegesen. Ebből arra a következtetésre jutottunk, hogy a minőségi paraméterek nem egyenes következményei a fejlesztési módszernek. Két merőben eltérő fejlesztési stílusról van szó, de mindkettőnek megvannak azok a jó tulajdonságai, amelyekkel teljesíthetők a minőségi követelmények.
Jóllehet a vezetéknélküli technológiákat időről időre leírják, alkalmazási lehetőségeik mindig újraélednek. Itt van például a wimax, amiről mára bebizonyosodott, hogy esetenként pótolhatatlan. Az Antenna Hungária ért a vezetéknélküli kommunikációhoz, ráadásul rendelkezik azzal az infrastruktúrával, amire a meglévő és a jövőbeli technológiák építhetők.
– Szükségszerű az, hogy egy sikeres üzletember az általa alapított és vezetett cég irányítását átadja másoknak?
Újváry Gábor: Mennyiben változott meg magyar szempontból a nemzetiségi kérdés tartalma és jelentősége az utóbbi száz esztendőben?
Míg száz évvel ezelőtt Magyarország területén éltek jelentős nemzeti kisebbségek, az első világháborút követően az utódállamokban lett jelentős – nagyrészt magyar – kisebbség.
– Tud bármilyen előnyt kínálni egy magyar nyelvű szoftver a nagyobb gárdával fejlesztett, több helyen kipróbált, nagyobb marketinggelmegtámogatott külföldi szoftverek kel szemben?
Mosnier Zsuzsanna: Hogyan látja a magyar értékpapírpiac jövőjét?
A kérdésre nem lehet egyetlen szóval válaszolni. Vannak az európai trendekbe illeszkedő és optimizmusra okot adó, és vannak elszomorító jelek.
Sztanó Imre: Hogyan kapcsolódik a hosszú távú lakásfinanszírozás a művészetekhez?
– Az önálló otthon megteremtése természetes, alapvető emberi igény. De ezeket az otthonokat és a bennük zajló életet csak a művészetek és a művészeti alkotások teszik teljessé.
Gergely Károly: Befolyásolja-e az amerikai másodlagos jelzáloghitel-piaci válság a külföldi anyabankok magyarországi leányvállalatait?
– Jellemzően nem, ugyanis a magyarországi bankok anyavállalatainak zöme nem szenvedett el komoly veszteséget a jelzálogpiaci válság kapcsán.
