Technology

Lantos Csaba: Tapasztalata szerint a hazai lakosság mennyire hûséges a bankjához?

Megítélésem szerint a lakosság meglehetõsen hûséges elsõdleges bankjához. Ahhoz a pénzintézethez, ahol a folyószámláját vezeti, ahová a munkabére érkezik, ahonnan a legtöbb tranzakciót indítja. Ugyanakkor más banki termékek kiválasztásánál elég sokan néznek körül a piacon. Egyre többen állnak már kapcsolatban két vagy három bankkal. További változások is benne vannak egyébként a levegõben; egyrészt idõrõl idõre több embernek lesz valamiféle bankkapcsolata,
másrészt az elsõdleges banki piacon is megnõhet a mobilitás.

Ghymes Balázs: Milyen lehetőségei vannak Magyarországon a kis szoftvercégeknek?

Elméletileg sok lehetőségük van, ám a gyakorlatban csak az számíthat sikerre, aki egyedit alkot, illetve újszerűen közelíti meg a megrendelők problémáit.

Antal Erzsébet: Az OTP Bank folyamatosan végez nagy informatikai beruházásokat. Ezek költségcsökkentõ hatása magától értetõdõ. Miként mutatkozik ez meg a lakossági szolgáltatások árainak alakulásában?
Árazási filozófiánk rendkívül egyszerû: az elektronikus csatornákon végzett tranzakciókat féláron adjuk a bankfiókokban indított tranzakciókhoz képest. Nyilván ennek is köszönhetõ, hogy már egymillió elektronikus ügyfelünk van. Óriási eredmény az is, hogy a lakosság egyedi átutalási megbízásainál már többségben vannak az elektronikus csatornákon adott megbízások. A félár itt is megtette a hatását.

Simon Géza: Meg lehet élni nyílt forrású szoftverből?

A nyílt forráskód egy filozófia, amiből önmagában nem lehet megélni. A nyílt forrású szoftvert mindig kapcsolni kell valamihez. Meg kell találni azt az üzleti modellt, amellyel kiaknázhatók az előnyei. A mi esetünkben a siker titka a Red Hat, amely a vállalatok számára komoly értéket képviselő, teljes körű infrastruktúrát épített fel nyílt forráskódú szoftverekből. Két éve képviseljük a céget a hazai piacon. Ez az alapja növekedésünknek.

Rácz Jenõ: Mennyire tudja hasznosítani gazdasági miniszterként az informatika világában szerzett üzleti tapasztalatait?

Hatékonyság, mérhetõség, modernizáció – ezek hiányoznak az államigazgatásból. A versenyszféra már megértette, hogy miért fontosak a korszerû technológiák és a menedzsment-szemlélet. Most a közszférán a sor!

Pálvölgyi Mátyás: Honnan gyûjt erõt az újabb és újabb kihívásokhoz? Mi az az általános vezetési képesség, készség, tudás, aminek birtokában egy vezetõ különbözõ gazdasági területeken egyaránt hatékonyan és jól tud mûködni?

Az emberismeret: egy vezetõnek meg kell találnia azokat az embereket, akikkel együtt tud dolgozni, és akik megfelelõ szemlélettel és ismeretekkel rendelkeznek. Józanul kell gondolkoznia, és el kell tudnia választani a fontosat a kevésbé fontostól. Ezek az általános vezetõi szabályok minden területen érvényesek. Természetesen lényeges, hogy az ember az iparágat is ismerje. Az új kihívásokhoz sok erõ kell, ebben segít a rendszeres mozgás.

Selmeczi György: Rendezői és igazgatói munkájában hogyan használja az internetet, a videót és általában a modern kommunikációs eszközöket?

Az internetet nélkülözhetetlennek tartom, bár az én számítógépes tudásom meglehetősen csekély. Alapvetően tájékozódom a világhálón, de nem tudnék meglenni elektronikus levelezés nélkül sem. Mindennapi munkámban óriási segítséget jelent az Excel és a Word. A videózás régi mániám. Amikor a kilencvenes évek közepén a Merlin Színházban elkezdtük alkalmazni a videotechnikát, még nóvumnak számított, mára azonban talán túlzottan is divattá vált. Esetenként azonban még mindig élek a videó adta lehetőségekkel, így például Nyikolaj Erdman: Az Öngyilkos című komédiájában is.

Vigh Miklós: Az ágazat többi vállalatánál ebben a munkakörben szinte kizárólag férfiak dolgoznak. Mi a véleménye a női vezetőkről, a nők vezetői lehetőségeiről?

Ha egy nő el akar nyerni valamilyen vezetői pozíciót, akkor határozottabbnak, céltudatosabbnak kell lennie férfi társainál. Nem elég a rátermettsége és a szaktudása, nem elég jó időben, jó helyen lennie, hanem tudatosan kell készülnie a vezetői szerepre. Nekünk nőknek azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a vezetői pozíciót össze kell egyeztetnünk a családban betöltött szereppel. A munkahely nincs és nem is lehet tekintettel az otthoni teendőkre. Ha valaki felvállalja a vezetést, akkor úgy kell végeznie a munkáját, hogy a családi szerepből adódó feladatok, elfoglaltságok ne akadályozzák a munkahelyen, szinte ne is vegyék észre. Ezt mindenkinek saját magában kell elrendeznie.

Kürti Sándor: Olyan cégkultúrát alakított ki a Generalinál, aminek révén a vállalat komoly sikereket ért el. Nem képzelte mágusnak magát, hanem tudományos eredmények, bevált példák alapján építkezett. Melyek voltak a legfőbb mozgatórugói, és hogyan tudta mindezt elérni?

Munkám legfőbb mozgatórugója a verseny volt. Ahhoz, hogy a hazai biztosítási piacon megfelelő szintet érjünk el, mindig a legfrissebb tudásra van szükség. Ennek szellemében alakítottuk ki a vállalati kultúrát, a vezetési technológiát. Bevezettük többek között a balanced scorecardot, azaz a kiegyensúlyozott mutatószám-rendszert, ami megbízható támasza a vezetésnek. Megtanultuk, hogy széleskörűen, az összes érintett szempontjait figyelembe véve kezeljük a kérdéseket. Senkinek a birtokában nincs a bölcsek köve. A konzultáció, a beszélgetés során alakul ki a legjobb eredmény.

Kesselyák Gergely: Ha csak egyet választhatna, zeneszerzõ, karmester, rendezõ, tanár, zongorista vagy kultúraszervezõ lenne?

Remélem, ez nem következik be, mert nem tudnék választani. Alapvetõen zeneszerzõ vagyok, de jelenleg karmesterként dolgozom a legtöbbet. A felkéréseken kívül misszióból is vállalok koncerteket. Zongorázni sajnos kevés idõm marad. A tanárság a sok örömön kívül sok bosszúságot is okoz, mert az új felsõoktatási törvény rengeteg szervetlen, a mûvészeti felsõoktatást hátrányosan érintõ újdonságot hozott. A rendezõi munka rendkívül pénz- és infrastruktúra-függõ, így manapság erõteljesen kiszolgáltatott, a kultúraszervezésbe pedig lassan kicsit belefáradok.