Gyüre Péter: Milyen fejlesztések hiányoznak még a közigazgatási informatikából, hogy a szolgáltatások teljes körűvé váljanak?
Elsősorban az üzembiztonságon kell javítani, ezután következhet a szolgáltatások körének bővítése.
Pári Zsolt: Miként támogatja az ERP a vállalatvezetés döntéseit?
A piaci verseny rákényszeríti a vállalatvezetőket, hogy folyamatosan és mélységeiben tekintsék át a cég működését. Irányítaniuk kell a pénzügyi helyzetet, a készletek alakulását, a szállítói és vevői kapcsolatokat, az egyéni teljesítményeket, tehát a cég gazdálkodását. Kézben kell tartaniuk a teljes folyamatot; a döntés-előkészítés, a végrehajtás és az ellenőrzés hatékonyabb egy integrált ügyviteli rendszerben, mert az információ tényadatokon alapszik. A vezetői információs rendszer adatainak elemzése, értelmezése elképzelhetetlen korszerű ERP nélkül, legyen szó nagy-, közepes vagy kisvállalatról.
A közép-kelet-európai térségben kulcskérdés az energiahatékonyság növelése, az erőművek korszerűsítése és a környezetszennyezés csökkentése. Elsősorban az alternatív energiával kapcsolatos területeken látok ígéretes befektetési lehetőségeket, ezen belül is elsősorban a biogázban, a biomasszában, a nap- és szélenergiában rejlő lehetőségek kiaknázására gondolok. Befektetési szempontból az alternatív energiákhoz kapcsolódó találmányok és iparágak – így például az IT – is érdekesek. Bízom benne, hogy az energiaárak emelkedésének és az Európai Unió nyomásának hatására a jövőben elegendő tőke áll majd rendelkezésre az 1-2 milliárdos projektek, valamint az eddigiekhez képest új ötletek kidolgozására is.
Fábos Zsolt: Munkahelyváltáskor hogyan őrizhető meg a hitelesség az ügyfelek előtt?
Ma már nemcsak számítógépeket, hanem komplex megoldási csomagokat igényel a piac, ebben viszont teljesen eltér a régi és az új cégem portfóliója.
Farkas Ádám: Mit vár a CRM-rendszerek elterjedésétõl a magyar banki szolgáltatások fejlõdésében?
A CRM-rendszerek elterjedése növeli a bankok ügyfélmegtartó és ügyfél-szegmentációs képességét. Ennek a szolgáltatásokkal kapcsolatban két eredménye lesz: egyrészt megnõ a banki ügyfelek egy bizonyos körének lojalitása, másrészt a jobban szegmentált ügyfélkörhöz kapcsolódóan összetettebb és pontosabb árazás alakul ki. Megjegyzem, hogy nem várom a CRM-rendszerek gyors elterjedését a bankszektorban. A CRM-hez folyamati szinten integrált háttérrendszerek kellenek, hasonlóan, mint egy termelõ cégnél egy integrált vállalatirányítási rendszer. Ennek hiányában minden, CRM-re vágyó pénzintézetnek saját magának kell elvégeznie a folyamatainak integrálásához szükséges gondolat- és fejlesztési gyakorlatokat.
Sebő Ferenc: Miért érdekel bennünket a múlt?
Szombathelyen születtem, és a város római kori épületmaradványai már gyerekkoromban megragadtak. Úgy éreztem, hogy minden, ami a múltból származik – legyen az egy apró érmedarab, egy kitüntetés, egy fegyver vagy egy edény – nagyon közel áll hozzám. Régészként már kicsit általánosabban is meg tudom ítélni, hogy miért érdekli az embereket a múlt. Rengeteg mai szokás, használati eszköz a múltban – a római és a görög kultúrában – gyökerezik. De gondolhatunk a politikai intézmény- vagy a naptári rendszerre is, a múlt – láthatatlanul vagy látható módon – mindenben jelen van. A gyökerek megismerése hozzásegít a jelen élet megértéséhez. Ókoros régészként azt mondom, hogy ez vezérelheti az ókor iránti érdeklődést.
Kovács Zoltán: Mikor megy cége a tőzsdére?
Célunk, hogy európai szinten is középméretű vállalkozássá váljunk. Ennek elérése érdekében a további nemzetközi terjeszkedésre koncentrálunk. Általánosságban véve azt gondolom, hogy a magyar tőzsdén még nagyon vékony az a kisbefektetői réteg, amelyet közepes méretű cégek is érdekelnek. Ennek megfelelően sajnos szinte nincsenek újonnan tőzsdére lépő cégek. E helyzetnek valamilyen formában változnia kellene.
A várak egy-egy térség idegenforgalmi központjai lehetnének. Ma azonban a legtöbb nagyon rossz állapotban van. Ennek egyik oka, hogy a múlt század közepén, politikai okokból nem is engedték a romvárakat visszaállítani eredeti állapotukba. Azóta lassan folyik a munka, a mi családunk például – főként az idegenforgalmi bevételekből és saját forrásból – a sümegi vár rekonstrukcióján dolgozik. A várak kiválóan megtölthetők olyan korabeli programokkal, amelyek vonzzák a turistákat.
Jordán Tamás: Szüksége lesz-e még az országnak két év múlva József Attila-estekre, illetve József Attilára?
A József Attila-műsorral 30 éve lépünk fel, és ma is úgy érzem, hogy a közönség igényli. A következő nemzedékeknek tovább kell adni a tudást, és ebbe egy József Attila-vers ugyanúgy beletartozik, mint a matematikai szemlélet. Sajnálatos, sőt, egyenesen botrányos, hogy a médiában gyakorlatilag csak a kereskedelmi szempontok érvényesülnek. A korszerű technikai eszközök az értékes információ átadása helyett szétforgácsolják az emberek fi gyelmét, és így sok kárt okoznak.
Kóka János: Hogyan tudnánk bevonni az önhöz hasonló tehetséges, fiatal üzletembereket a politikai generációváltásba és egy új, működőképesebb állam kialakításába?
Ma már sok tehetséges .atal ér el nagyszerű sikereket az üzleti életben. Nagyon nehéz azonban bevonni őket a politikába. Az üzleti életben hozzászoktak a gyors döntésekhez, a határidők betartásához, a kemény munkához – elvárják a teljesítményt maguktól és a környezetüktől is. Mindez ma hiányzik a politikából és az államigazgatásból. Az államigazgatásban a mentalitás túlbürokratizált, az atmoszféra nem stimuláló. A legtöbb .atal úgy élné meg a váltást, mintha egy raliautóból átülne egy IFA-ba. Azt kell megmutatni nekik, nekünk, hogy lehet ezt másképpen csinálni, és az ország szempontjából kiemelt jelentőségű és komplex feladatok megoldhatóak, mert nem teszi lehetetlenné a környezet.
Gyüre Péter: Milyen fejlesztések hiányoznak még a közigazgatási informatikából, hogy a szolgáltatások teljes körűvé váljanak?
Elsősorban az üzembiztonságon kell javítani, ezután következhet a szolgáltatások körének bővítése.
Pári Zsolt: Miként támogatja az ERP a vállalatvezetés döntéseit?
A piaci verseny rákényszeríti a vállalatvezetőket, hogy folyamatosan és mélységeiben tekintsék át a cég működését. Irányítaniuk kell a pénzügyi helyzetet, a készletek alakulását, a szállítói és vevői kapcsolatokat, az egyéni teljesítményeket, tehát a cég gazdálkodását. Kézben kell tartaniuk a teljes folyamatot; a döntés-előkészítés, a végrehajtás és az ellenőrzés hatékonyabb egy integrált ügyviteli rendszerben, mert az információ tényadatokon alapszik. A vezetői információs rendszer adatainak elemzése, értelmezése elképzelhetetlen korszerű ERP nélkül, legyen szó nagy-, közepes vagy kisvállalatról.
A közép-kelet-európai térségben kulcskérdés az energiahatékonyság növelése, az erőművek korszerűsítése és a környezetszennyezés csökkentése. Elsősorban az alternatív energiával kapcsolatos területeken látok ígéretes befektetési lehetőségeket, ezen belül is elsősorban a biogázban, a biomasszában, a nap- és szélenergiában rejlő lehetőségek kiaknázására gondolok. Befektetési szempontból az alternatív energiákhoz kapcsolódó találmányok és iparágak – így például az IT – is érdekesek. Bízom benne, hogy az energiaárak emelkedésének és az Európai Unió nyomásának hatására a jövőben elegendő tőke áll majd rendelkezésre az 1-2 milliárdos projektek, valamint az eddigiekhez képest új ötletek kidolgozására is.
Fábos Zsolt: Munkahelyváltáskor hogyan őrizhető meg a hitelesség az ügyfelek előtt?
Ma már nemcsak számítógépeket, hanem komplex megoldási csomagokat igényel a piac, ebben viszont teljesen eltér a régi és az új cégem portfóliója.
Farkas Ádám: Mit vár a CRM-rendszerek elterjedésétõl a magyar banki szolgáltatások fejlõdésében?
A CRM-rendszerek elterjedése növeli a bankok ügyfélmegtartó és ügyfél-szegmentációs képességét. Ennek a szolgáltatásokkal kapcsolatban két eredménye lesz: egyrészt megnõ a banki ügyfelek egy bizonyos körének lojalitása, másrészt a jobban szegmentált ügyfélkörhöz kapcsolódóan összetettebb és pontosabb árazás alakul ki. Megjegyzem, hogy nem várom a CRM-rendszerek gyors elterjedését a bankszektorban. A CRM-hez folyamati szinten integrált háttérrendszerek kellenek, hasonlóan, mint egy termelõ cégnél egy integrált vállalatirányítási rendszer. Ennek hiányában minden, CRM-re vágyó pénzintézetnek saját magának kell elvégeznie a folyamatainak integrálásához szükséges gondolat- és fejlesztési gyakorlatokat.
Sebő Ferenc: Miért érdekel bennünket a múlt?
Szombathelyen születtem, és a város római kori épületmaradványai már gyerekkoromban megragadtak. Úgy éreztem, hogy minden, ami a múltból származik – legyen az egy apró érmedarab, egy kitüntetés, egy fegyver vagy egy edény – nagyon közel áll hozzám. Régészként már kicsit általánosabban is meg tudom ítélni, hogy miért érdekli az embereket a múlt. Rengeteg mai szokás, használati eszköz a múltban – a római és a görög kultúrában – gyökerezik. De gondolhatunk a politikai intézmény- vagy a naptári rendszerre is, a múlt – láthatatlanul vagy látható módon – mindenben jelen van. A gyökerek megismerése hozzásegít a jelen élet megértéséhez. Ókoros régészként azt mondom, hogy ez vezérelheti az ókor iránti érdeklődést.
Kovács Zoltán: Mikor megy cége a tőzsdére?
Célunk, hogy európai szinten is középméretű vállalkozássá váljunk. Ennek elérése érdekében a további nemzetközi terjeszkedésre koncentrálunk. Általánosságban véve azt gondolom, hogy a magyar tőzsdén még nagyon vékony az a kisbefektetői réteg, amelyet közepes méretű cégek is érdekelnek. Ennek megfelelően sajnos szinte nincsenek újonnan tőzsdére lépő cégek. E helyzetnek valamilyen formában változnia kellene.
A várak egy-egy térség idegenforgalmi központjai lehetnének. Ma azonban a legtöbb nagyon rossz állapotban van. Ennek egyik oka, hogy a múlt század közepén, politikai okokból nem is engedték a romvárakat visszaállítani eredeti állapotukba. Azóta lassan folyik a munka, a mi családunk például – főként az idegenforgalmi bevételekből és saját forrásból – a sümegi vár rekonstrukcióján dolgozik. A várak kiválóan megtölthetők olyan korabeli programokkal, amelyek vonzzák a turistákat.
Jordán Tamás: Szüksége lesz-e még az országnak két év múlva József Attila-estekre, illetve József Attilára?
A József Attila-műsorral 30 éve lépünk fel, és ma is úgy érzem, hogy a közönség igényli. A következő nemzedékeknek tovább kell adni a tudást, és ebbe egy József Attila-vers ugyanúgy beletartozik, mint a matematikai szemlélet. Sajnálatos, sőt, egyenesen botrányos, hogy a médiában gyakorlatilag csak a kereskedelmi szempontok érvényesülnek. A korszerű technikai eszközök az értékes információ átadása helyett szétforgácsolják az emberek fi gyelmét, és így sok kárt okoznak.
Kóka János: Hogyan tudnánk bevonni az önhöz hasonló tehetséges, fiatal üzletembereket a politikai generációváltásba és egy új, működőképesebb állam kialakításába?
Ma már sok tehetséges .atal ér el nagyszerű sikereket az üzleti életben. Nagyon nehéz azonban bevonni őket a politikába. Az üzleti életben hozzászoktak a gyors döntésekhez, a határidők betartásához, a kemény munkához – elvárják a teljesítményt maguktól és a környezetüktől is. Mindez ma hiányzik a politikából és az államigazgatásból. Az államigazgatásban a mentalitás túlbürokratizált, az atmoszféra nem stimuláló. A legtöbb .atal úgy élné meg a váltást, mintha egy raliautóból átülne egy IFA-ba. Azt kell megmutatni nekik, nekünk, hogy lehet ezt másképpen csinálni, és az ország szempontjából kiemelt jelentőségű és komplex feladatok megoldhatóak, mert nem teszi lehetetlenné a környezet.
