Az idõsebb generáció talán még emlékszik arra az életképre, ami egy vállalat pénzügyi, gazdasági, munkaügyi stb. osztályán fogadta a belépõt. Aktahegyek mindenütt, s közöttük csak a szent borzalommal tisztelt bennfentes kartársak és kartársnõk igazodtak el. Úgy tûnik viszont, hogy az irathalmok helyett jönnek az elektronikus aktakukacok.
A sikeres vállalatok az elektronikus csatornákról összegyûjtött adatok feldolgozása révén is fejleszthetik ügyfél- és beszállítói kapcsolataikat, továbbá megtudhatják, milyen mértékben térültek meg befektetéseik az e-csatornákba.
Tendencia, hogy nemzetközi cégek helyi szolgáltatásukat regionális támogatási központtá alakítják át. A lokális készenlét kibõvítése az adott termék elterjedtségével indokolható, növekedésben lévõ termék esetében viszont létfontosságú a helyi támogatás megléte.
Az információs gazdaság a legfejlettebb országok bruttó hazai termékének körülbelül 10 százalékát adja, s a gazdasági növekedés csaknem fele tulajdonítható az infokommunikációs ágazatnak. Ezen belül a nyílt forráskódú programok javíthatják a versenyképességet.
Korunk jelensége, a globalizáció lényegében minden vállalkozás életében alapvetõ környezeti tényezõként jelenik meg. Csakúgy, mint a vállalatok tevékenységét meghatározó vezetõi hibák.
A nagyobb európai vállalatok csaknem felének nincs e-learning-stratégiája, s a képzésbe fektetett tõke átlagban nem haladja meg az összbevétel 0,05 százalékát.
Becslések szerint hazánkban nagyjából háromszázezer munkavállaló használ számítógépet napi munkájához, mégis kevés munkáltató tudja, hogy januártól köteles kifizetni a védõszemüveg költségét. Értékhatártól függetlenül.
A magyarországi cégek több mint háromnegyede stratégiai eszköznek tekinti a tudást, ám csak mintegy harmaduk rendelkezik ténylegesen átfogó tudásmenedzsment-stratégiával. Még kisebb azoknak a társaságoknak az aránya, amelyek alkalmaznak valamilyen konkrét tudásmenedzsment-programot.
Az már nem kérdés, hogy a mobiltechnológiák megjelennek-e a vállalatoknál – a válasz egyértelmû igen. Az viszont már korántsem mindegy, hogy ezt miképpen teszik.
Egy nonstop üzemű országos kiskereskedelmi áruházláncnál nem egyszerű dolog létrehozni és üzemeltetni egy már a feladatok bonyolultságánál fogva is sokrétű informatikai rendszert. Az már csak hab a tortán, hogy bizonyos folyamatokból eltűnt a papír.
Az idõsebb generáció talán még emlékszik arra az életképre, ami egy vállalat pénzügyi, gazdasági, munkaügyi stb. osztályán fogadta a belépõt. Aktahegyek mindenütt, s közöttük csak a szent borzalommal tisztelt bennfentes kartársak és kartársnõk igazodtak el. Úgy tûnik viszont, hogy az irathalmok helyett jönnek az elektronikus aktakukacok.
A sikeres vállalatok az elektronikus csatornákról összegyûjtött adatok feldolgozása révén is fejleszthetik ügyfél- és beszállítói kapcsolataikat, továbbá megtudhatják, milyen mértékben térültek meg befektetéseik az e-csatornákba.
Tendencia, hogy nemzetközi cégek helyi szolgáltatásukat regionális támogatási központtá alakítják át. A lokális készenlét kibõvítése az adott termék elterjedtségével indokolható, növekedésben lévõ termék esetében viszont létfontosságú a helyi támogatás megléte.
Az információs gazdaság a legfejlettebb országok bruttó hazai termékének körülbelül 10 százalékát adja, s a gazdasági növekedés csaknem fele tulajdonítható az infokommunikációs ágazatnak. Ezen belül a nyílt forráskódú programok javíthatják a versenyképességet.
Korunk jelensége, a globalizáció lényegében minden vállalkozás életében alapvetõ környezeti tényezõként jelenik meg. Csakúgy, mint a vállalatok tevékenységét meghatározó vezetõi hibák.
A nagyobb európai vállalatok csaknem felének nincs e-learning-stratégiája, s a képzésbe fektetett tõke átlagban nem haladja meg az összbevétel 0,05 százalékát.
Becslések szerint hazánkban nagyjából háromszázezer munkavállaló használ számítógépet napi munkájához, mégis kevés munkáltató tudja, hogy januártól köteles kifizetni a védõszemüveg költségét. Értékhatártól függetlenül.
A magyarországi cégek több mint háromnegyede stratégiai eszköznek tekinti a tudást, ám csak mintegy harmaduk rendelkezik ténylegesen átfogó tudásmenedzsment-stratégiával. Még kisebb azoknak a társaságoknak az aránya, amelyek alkalmaznak valamilyen konkrét tudásmenedzsment-programot.
Az már nem kérdés, hogy a mobiltechnológiák megjelennek-e a vállalatoknál – a válasz egyértelmû igen. Az viszont már korántsem mindegy, hogy ezt miképpen teszik.
Egy nonstop üzemű országos kiskereskedelmi áruházláncnál nem egyszerű dolog létrehozni és üzemeltetni egy már a feladatok bonyolultságánál fogva is sokrétű informatikai rendszert. Az már csak hab a tortán, hogy bizonyos folyamatokból eltűnt a papír.
