A hazánkban és térségünkben befektető nyugati multinacionális cégek mellé lassan felzárkóznak a fejlődő világból jövők is. Noha lényegében mindkét típushoz tartozók profitot akarnak realizálni, mégis vannak különbségek közöttük. S bár munkahelyek sokaságát ígérik, többek szerint veszítünk a bolton.
Nagy dolog a vezetőváltás: általában valami újnak a kezdete. Ám ami az egyik embernek kiugrási lehetőség, az a másiknak a kreativitást, a kommunikációt blokkoló félelem. Karrier rovatunk olvasói könnyen kitalálhatják, miért tartottuk aktuálisnak előhozakodni a munkaerőmegtartás kérdéskörével.
A mezőgazdaságról ma Magyarországon senkinek sem a csúcstechnológia jut elsőként eszébe; annál többet hallhatunk viszont problémákról, pénzhiányról, felvásárlási mizériákról. Pedig mint az alább olvasható példák is mutatják, az informatika alkalmazásával a mezőgazdaság különböző területein is legalább akkora hatékonyságnövekedést lehet elérni, mint más ágazatokban.
Logikus, hogy mindenki foglalkozzon azzal, amihez a legjobban ért. Egy csomagküldő társaság például összpontosítson arra, hogy a küldemények időben és épségben megérkezzenek a címzettekhez. Ennek azonban nem előfeltétele a saját tulajdonú és üzemeltetésű infokommunikációs rendszer.
Nem kevés uniós pénz jut a közigazgatás informatikai korszerősítésére a jelenlegi költségvetési időszakban. Az elfogadott stratégia hiánya és a nem mindig jól definiált sikerkritériumok azonban megnehezítik a végrehajtók dolgát.
Az üreshordozó-díj az egyéb adathordozó eszközök után elérte a pendrive-okat is: kapacitástól függően kisebb-nagyobb összeget kell fizetni az usb-tárakra kerülő, jogvédettnek feltételezett tartalmak után. De jogos-e a díj léte és mértéke?
Az informatika és az internet nemcsak a becsületes emberek lehetőségeit szélesítette ki, hanem a bűnözőkét is. A technológia fejlődése újfajta bűncselekményeket is eredményezett, amelyekkel szemben a rendőrségnek is újfajta eszközöket kell alkalmaznia.
Hiába védett a vállalati hálózat, ha van egy gyenge külső láncszem a rendszerben.
Első pillanatban azt gondolhatja az ember, hogy bizonyos munkák minden további nélkül otthonról is elvégezhetők. A dolog azonban korántsem ilyen egyszerű. Az egyén, a csoport, a szervezet, a technológia és a környezet olyan bonyolult kölcsönhatásban áll, hogy csak gondos előkészítést követően várható a siker.
Ahhoz, hogy Európa a nemzetközi munkamegosztásban a lehetőséghez mérten továbbra is a legmagasabb hozzáadott értékkel végzett tevékenységeket vonzza, változásokra van szükség.
A hazánkban és térségünkben befektető nyugati multinacionális cégek mellé lassan felzárkóznak a fejlődő világból jövők is. Noha lényegében mindkét típushoz tartozók profitot akarnak realizálni, mégis vannak különbségek közöttük. S bár munkahelyek sokaságát ígérik, többek szerint veszítünk a bolton.
Nagy dolog a vezetőváltás: általában valami újnak a kezdete. Ám ami az egyik embernek kiugrási lehetőség, az a másiknak a kreativitást, a kommunikációt blokkoló félelem. Karrier rovatunk olvasói könnyen kitalálhatják, miért tartottuk aktuálisnak előhozakodni a munkaerőmegtartás kérdéskörével.
A mezőgazdaságról ma Magyarországon senkinek sem a csúcstechnológia jut elsőként eszébe; annál többet hallhatunk viszont problémákról, pénzhiányról, felvásárlási mizériákról. Pedig mint az alább olvasható példák is mutatják, az informatika alkalmazásával a mezőgazdaság különböző területein is legalább akkora hatékonyságnövekedést lehet elérni, mint más ágazatokban.
Logikus, hogy mindenki foglalkozzon azzal, amihez a legjobban ért. Egy csomagküldő társaság például összpontosítson arra, hogy a küldemények időben és épségben megérkezzenek a címzettekhez. Ennek azonban nem előfeltétele a saját tulajdonú és üzemeltetésű infokommunikációs rendszer.
Nem kevés uniós pénz jut a közigazgatás informatikai korszerősítésére a jelenlegi költségvetési időszakban. Az elfogadott stratégia hiánya és a nem mindig jól definiált sikerkritériumok azonban megnehezítik a végrehajtók dolgát.
Az üreshordozó-díj az egyéb adathordozó eszközök után elérte a pendrive-okat is: kapacitástól függően kisebb-nagyobb összeget kell fizetni az usb-tárakra kerülő, jogvédettnek feltételezett tartalmak után. De jogos-e a díj léte és mértéke?
Az informatika és az internet nemcsak a becsületes emberek lehetőségeit szélesítette ki, hanem a bűnözőkét is. A technológia fejlődése újfajta bűncselekményeket is eredményezett, amelyekkel szemben a rendőrségnek is újfajta eszközöket kell alkalmaznia.
Hiába védett a vállalati hálózat, ha van egy gyenge külső láncszem a rendszerben.
Első pillanatban azt gondolhatja az ember, hogy bizonyos munkák minden további nélkül otthonról is elvégezhetők. A dolog azonban korántsem ilyen egyszerű. Az egyén, a csoport, a szervezet, a technológia és a környezet olyan bonyolult kölcsönhatásban áll, hogy csak gondos előkészítést követően várható a siker.
Ahhoz, hogy Európa a nemzetközi munkamegosztásban a lehetőséghez mérten továbbra is a legmagasabb hozzáadott értékkel végzett tevékenységeket vonzza, változásokra van szükség.
