Már a technológia mai szintjén is nagyon sok szolgáltatás megvalósítható, de a közeljövõ újabb lehetõségeket hoz – írtuk az intelligens otthonokról szólva elõzõ számunkban. Ezúttal kicsit még elõbbre próbálunk tekinteni a jövõbe, a jelenleg is folyó kutatási projekteken keresztül.
Több mint negyven éven át saját nyelvükön kellett kommunikálnunk a gépekkel. Azoknak pedig fogalmuk sem volt az igényeinkrõl.
Nem az átvihető adat mennyisége, hanem az időbeli folyamatosság a legfontosabb.
Az orvosi diagnosztikában nagy adatmennyiségekkel képekkel, grafikus adatbázisokkal – dolgoznak.
Eddig két alapvetõ érv szólt az ADSL alapú internet mellett: a nagy sávszélesség és a fix havidíj. Miközben a sávszélesség folyamatosan nõ, várható, hogy a jelenlegi átalánydíjas ajánlatok mellett új, forgalom alapú konstrukciók is megjelennek.
Nem egyszerû dolog mederbe terelni és hasznosítani egy vállalat munkatársainak fejében lévõ szerteágazó tudást. Az alábbi példa egy lehetséges megoldást szemléltet.
Sok évtizedes álmuk a számítástechnikai szakembereknek egy afféle gépi Bábel-hal megalkotása.
A tudásmenedzsment nem új keletû dolog, gyakorlatilag az emberi kultúrával egyidõs. Ami új és az eddigiektõl eltérõ, az a tudásintegráció és tudásmegosztás, illetve tudástranszfer, valamint a manifesztáció módjai, amelyet az információtechnológiai háttértámogatás tesz teljessé.
Az ipari elemzõk a versenytársainknál is megfordulnak, nem csoda, ha jól ismerik az elõttünk álló problémákat.
Meglehet, már nem az angol a világháló egyeduralkodó nyelve, de messze még az idõ, amikor távoli országok lakói valós idejû eszmecserét folytathatnak egymással. A népek, nyelvek sokfélesége miatt meg nem épült Bábel tornya nem maradhat az emberiség örök kihívása – különösen az internet korában.
Már a technológia mai szintjén is nagyon sok szolgáltatás megvalósítható, de a közeljövõ újabb lehetõségeket hoz – írtuk az intelligens otthonokról szólva elõzõ számunkban. Ezúttal kicsit még elõbbre próbálunk tekinteni a jövõbe, a jelenleg is folyó kutatási projekteken keresztül.
Több mint negyven éven át saját nyelvükön kellett kommunikálnunk a gépekkel. Azoknak pedig fogalmuk sem volt az igényeinkrõl.
Nem az átvihető adat mennyisége, hanem az időbeli folyamatosság a legfontosabb.
Az orvosi diagnosztikában nagy adatmennyiségekkel képekkel, grafikus adatbázisokkal – dolgoznak.
Eddig két alapvetõ érv szólt az ADSL alapú internet mellett: a nagy sávszélesség és a fix havidíj. Miközben a sávszélesség folyamatosan nõ, várható, hogy a jelenlegi átalánydíjas ajánlatok mellett új, forgalom alapú konstrukciók is megjelennek.
Nem egyszerû dolog mederbe terelni és hasznosítani egy vállalat munkatársainak fejében lévõ szerteágazó tudást. Az alábbi példa egy lehetséges megoldást szemléltet.
Sok évtizedes álmuk a számítástechnikai szakembereknek egy afféle gépi Bábel-hal megalkotása.
A tudásmenedzsment nem új keletû dolog, gyakorlatilag az emberi kultúrával egyidõs. Ami új és az eddigiektõl eltérõ, az a tudásintegráció és tudásmegosztás, illetve tudástranszfer, valamint a manifesztáció módjai, amelyet az információtechnológiai háttértámogatás tesz teljessé.
Az ipari elemzõk a versenytársainknál is megfordulnak, nem csoda, ha jól ismerik az elõttünk álló problémákat.
Meglehet, már nem az angol a világháló egyeduralkodó nyelve, de messze még az idõ, amikor távoli országok lakói valós idejû eszmecserét folytathatnak egymással. A népek, nyelvek sokfélesége miatt meg nem épült Bábel tornya nem maradhat az emberiség örök kihívása – különösen az internet korában.
