Csakúgy, mint az iparban vagy a kereskedelemben, a speciális szakmákban – mint például a fogászatban – is szükség van hatékonyságnövelõ informatikai háttérre, s ezt integrált cégirányítási rendszerek testesítik meg. Csak az ilyen, minden részletre kiterjedõ szabályozott mûködés teszi lehetõvé és átláthatóbbá a mindennapi feladatok, problémák kezelését.
Magyarországon is vannak már olyan bankkártyák, amelyekhez gazdasági társaságok – a pénzintézettel szerződő gyártók, kereskedők vagy szolgáltatók – különféle kedvezményeket nyújtanak. E konstrukció egyaránt előnyös a banknak, partnerének, valamint a fogyasztónak.
Manapság a pénzintézetek egyre jobban függenek infor-matikai rendszereik megbízható működésétől, így valamelyik kiesése esetén komoly problémákkal és veszteségekkel kell számolniuk, s akár jó hírnevük is csorbulhat. Enyhít a bajokon egy jó üzletmenet-folytonossági terv.
Egy versenyhatósági vizsgálatot természetesen másként él át egy cég, ahol ráadásul elõször történik ilyesmi, s megint másként a GVH rutinos „kommandója”.
Csúnya dolog kartellbe tömörülni vagy piaci erõfölénnyel visszaélni. Idõrõl idõre azonban felbukkannak olyan esetek, amelyek ideig-óráig felborzolják a kedélyeket, és óvatosságra intik a piaci szereplõket. Ám gyakran az is kiderül, hogy a versenypiaci anomáliákért nem csak és nem mindig a versenyszféra szereplõi a hibásak.
Ami az üzleti etikát illeti, az infokommunikációs ágazat sem jobb vagy rosszabb a többinél, bár a másfél-két évtizede rögzült szokásokat úgyszólván természetesnek tartják a szakma résztvevõi. Meglehet, éppen ez az oka annak, hogy – mint sokan tudni vélik – az idei az IT-szakma éve lesz a Gazdasági Versenyhivatalnál.
A rendszerváltás óta folyamatosan nő a szakadék a magyar társadalom egyes rétegei között. Az informatika, az internethasználat előretörésével ez a szakadék egy újabb fronton is megmutatkozik – pedig az infokommunikációs technológiák éppenséggel arra is jók volnának, hogy csökkentsék a különbségeket.
A brüsszeli fejlesztési források megszerzéséhez megalapozott stratégiával kell alátámasztani jogos igényeinket. A munka folyik, a 2007–2013-as idõszakra az informatikai ágazat a korábbiaknál lényegesen több pénzre számít. Kérdés, jó irányban haladnak-e a folyamatok.
Hat évvel 2001. szeptember 11-e után másképp tekintünk a biztonságra, mint korábban. Az üzletmenet-folytonossági tervek az államigazgatás és a vállalatok számára is nélkülözhetetlenek, de a fő veszélyt nem a nemzetközi terrorizmus jelenti.
Mi sem természetesebb, mint hogy a vendégek elhelyezése, kiszolgálása, kényelme és biztonsága érdekében igen komoly informatikai megoldásokat vetnek be a szállodaiparban. Az it azonban nem csak a háttérben „lapul és figyel”.
Csakúgy, mint az iparban vagy a kereskedelemben, a speciális szakmákban – mint például a fogászatban – is szükség van hatékonyságnövelõ informatikai háttérre, s ezt integrált cégirányítási rendszerek testesítik meg. Csak az ilyen, minden részletre kiterjedõ szabályozott mûködés teszi lehetõvé és átláthatóbbá a mindennapi feladatok, problémák kezelését.
Magyarországon is vannak már olyan bankkártyák, amelyekhez gazdasági társaságok – a pénzintézettel szerződő gyártók, kereskedők vagy szolgáltatók – különféle kedvezményeket nyújtanak. E konstrukció egyaránt előnyös a banknak, partnerének, valamint a fogyasztónak.
Manapság a pénzintézetek egyre jobban függenek infor-matikai rendszereik megbízható működésétől, így valamelyik kiesése esetén komoly problémákkal és veszteségekkel kell számolniuk, s akár jó hírnevük is csorbulhat. Enyhít a bajokon egy jó üzletmenet-folytonossági terv.
Egy versenyhatósági vizsgálatot természetesen másként él át egy cég, ahol ráadásul elõször történik ilyesmi, s megint másként a GVH rutinos „kommandója”.
Csúnya dolog kartellbe tömörülni vagy piaci erõfölénnyel visszaélni. Idõrõl idõre azonban felbukkannak olyan esetek, amelyek ideig-óráig felborzolják a kedélyeket, és óvatosságra intik a piaci szereplõket. Ám gyakran az is kiderül, hogy a versenypiaci anomáliákért nem csak és nem mindig a versenyszféra szereplõi a hibásak.
Ami az üzleti etikát illeti, az infokommunikációs ágazat sem jobb vagy rosszabb a többinél, bár a másfél-két évtizede rögzült szokásokat úgyszólván természetesnek tartják a szakma résztvevõi. Meglehet, éppen ez az oka annak, hogy – mint sokan tudni vélik – az idei az IT-szakma éve lesz a Gazdasági Versenyhivatalnál.
A rendszerváltás óta folyamatosan nő a szakadék a magyar társadalom egyes rétegei között. Az informatika, az internethasználat előretörésével ez a szakadék egy újabb fronton is megmutatkozik – pedig az infokommunikációs technológiák éppenséggel arra is jók volnának, hogy csökkentsék a különbségeket.
A brüsszeli fejlesztési források megszerzéséhez megalapozott stratégiával kell alátámasztani jogos igényeinket. A munka folyik, a 2007–2013-as idõszakra az informatikai ágazat a korábbiaknál lényegesen több pénzre számít. Kérdés, jó irányban haladnak-e a folyamatok.
Hat évvel 2001. szeptember 11-e után másképp tekintünk a biztonságra, mint korábban. Az üzletmenet-folytonossági tervek az államigazgatás és a vállalatok számára is nélkülözhetetlenek, de a fő veszélyt nem a nemzetközi terrorizmus jelenti.
Mi sem természetesebb, mint hogy a vendégek elhelyezése, kiszolgálása, kényelme és biztonsága érdekében igen komoly informatikai megoldásokat vetnek be a szállodaiparban. Az it azonban nem csak a háttérben „lapul és figyel”.
