Több kihívással szembe kell nézniük a kisebb hazai fejlesztőcégeknek. Például el kell érniük, hogy az eleddig egyedi termékeik tömegcikké váljanak, illetve sok ügyfél egyszerre vegyen igénybe egy szolgáltatást, ne külön-külön.
Én nagyon nem szeretem az ellenőröket, legyenek azok BKV-ellenőrök vagy még inkább Mikulás-csomagot osztogatók. Bár évek óta nemigen utazom BKV-val, de megdöbbent, hogy több mint 33 milliárd forintra tehető az a kár, amelyet a bliccelők okoztak a BKV-nak az elmúlt tíz évben, de valahogy ezeknek az ellenőröknek a „fellépése” kapcsán nem egyszer kinyílik a bicska a zsebemben.
Legyen szó bármilyen olyan it-műveletről, ahová kiszolgálók kellenek, egy dolog közös: a szerverek nem élnek meg akárhol. Kellemes, szennyeződésmentes, légkondicionált közeg, egyenletes, szünetektől mentes táplálás kell nekik, és azt sem szeretik, ha túl sok vagy túl kevés „mannához” jutnak.
Egyre több lehetőség közül választhatnak azok a nagyvállalatok, amelyek nem akarnak több szállítótól beszerzett adatközponti rendszerek integrációjával bajlódni: terjednek a csomagban árult, szinte kulcsrakész megoldások.
Számos cégnél még azt sem tudják pontosan, mennyit is költenek nyomtatásra, pedig a technológia száguld, és a nyomtatás értékteremtő erő lehet egy vállalatnál.
Megkönnyíti a határokon átnyúló pályázást egy nem is annyira új, de csak mostanában alkalmazni kezdett uniós szervezeti forma.
Filoszok, bitguruk és széplelkek figyelem! Galaktikus utazásra hívja Önöket az a nagy nyilvánosság előtt elkövetett útikalauz, amely átfogó módon kísérli meg bemutatni az e-könyvolvasók és csatolt területeik világát.
Egy banknak – jobban mondva tulajdonosi körének – nem kell feltétlenül profithajhásznak lennie. Ha a pénzintézetek megelégednének a kisebb haszonnal, az átlátható működéssel és a lassabb, de fenntartható fejlődéssel, s emellett gondolnának a közjóra is, talán még szeretnék is őket.
Európa közösségi közlekedését régóta támogatják elektronikus jegyrendszerek. Először mágnescsíkos menetjegyek jelentek meg, később kialakultak az első érintkezős, majd érintkezés nélküli, chipes kártyákat alkalmazó e-ticketing eljárások. Magyarország is régóta erőlködik ilyesmi bevezetésével, de a jelek szerint sem a MÁV, sem a BKV nem él a lehetőséggel – inkább elkerít és vakaródzó őrgorillákat állít a be- és lejáratokhoz.
Idehaza különösen kényes téma a parkolás, no meg az azzal járó viszontagságok, érdemes tehát megnézni, hogyan csinálják külföldön.
Több kihívással szembe kell nézniük a kisebb hazai fejlesztőcégeknek. Például el kell érniük, hogy az eleddig egyedi termékeik tömegcikké váljanak, illetve sok ügyfél egyszerre vegyen igénybe egy szolgáltatást, ne külön-külön.
Én nagyon nem szeretem az ellenőröket, legyenek azok BKV-ellenőrök vagy még inkább Mikulás-csomagot osztogatók. Bár évek óta nemigen utazom BKV-val, de megdöbbent, hogy több mint 33 milliárd forintra tehető az a kár, amelyet a bliccelők okoztak a BKV-nak az elmúlt tíz évben, de valahogy ezeknek az ellenőröknek a „fellépése” kapcsán nem egyszer kinyílik a bicska a zsebemben.
Legyen szó bármilyen olyan it-műveletről, ahová kiszolgálók kellenek, egy dolog közös: a szerverek nem élnek meg akárhol. Kellemes, szennyeződésmentes, légkondicionált közeg, egyenletes, szünetektől mentes táplálás kell nekik, és azt sem szeretik, ha túl sok vagy túl kevés „mannához” jutnak.
Egyre több lehetőség közül választhatnak azok a nagyvállalatok, amelyek nem akarnak több szállítótól beszerzett adatközponti rendszerek integrációjával bajlódni: terjednek a csomagban árult, szinte kulcsrakész megoldások.
Számos cégnél még azt sem tudják pontosan, mennyit is költenek nyomtatásra, pedig a technológia száguld, és a nyomtatás értékteremtő erő lehet egy vállalatnál.
Megkönnyíti a határokon átnyúló pályázást egy nem is annyira új, de csak mostanában alkalmazni kezdett uniós szervezeti forma.
Filoszok, bitguruk és széplelkek figyelem! Galaktikus utazásra hívja Önöket az a nagy nyilvánosság előtt elkövetett útikalauz, amely átfogó módon kísérli meg bemutatni az e-könyvolvasók és csatolt területeik világát.
Egy banknak – jobban mondva tulajdonosi körének – nem kell feltétlenül profithajhásznak lennie. Ha a pénzintézetek megelégednének a kisebb haszonnal, az átlátható működéssel és a lassabb, de fenntartható fejlődéssel, s emellett gondolnának a közjóra is, talán még szeretnék is őket.
Európa közösségi közlekedését régóta támogatják elektronikus jegyrendszerek. Először mágnescsíkos menetjegyek jelentek meg, később kialakultak az első érintkezős, majd érintkezés nélküli, chipes kártyákat alkalmazó e-ticketing eljárások. Magyarország is régóta erőlködik ilyesmi bevezetésével, de a jelek szerint sem a MÁV, sem a BKV nem él a lehetőséggel – inkább elkerít és vakaródzó őrgorillákat állít a be- és lejáratokhoz.
Idehaza különösen kényes téma a parkolás, no meg az azzal járó viszontagságok, érdemes tehát megnézni, hogyan csinálják külföldön.
