Filoszok, bitguruk és széplelkek figyelem! Galaktikus utazásra hívja Önöket az a nagy nyilvánosság előtt elkövetett útikalauz, amely átfogó módon kísérli meg bemutatni az e-könyvolvasók és csatolt területeik világát.
Lassan eljön az idő, amikor a könyvbarát polgárnak egyre ritkábban adatik majd meg, hogy félhomályos könyvtárak, könyvesboltok, esetleg raktárak mélyén rutinszerűen kinyisson egy „hús-vér” könyvet, beleszagoljon, s, abszurd módon, a nyert illatmintából próbáljon következtetéseket levonni a könyv tartalmára, esetleg minőségére vonatkozóan. Nos, itt az idő, hogy megszokjuk: ne szag-, hanem fénymintát vegyünk leendő olvasmányunkról, s az értékítéletben ne a finoman felszálló por, hanem a luxok és lumenek legyenek az irányadók.
Virtuális tér és műélvezet
Az internet és a különböző hozzáférési eszközök – mint az iPad, a mobiltelefon, a noteszgép, az asztali számítógép és természetesen maga az e-reader – összetett virtuális térbe helyezik a tudás és a műélvezet logisztikáját. A könyvespolcok ritkán érintett tárlókká válnak, hiszen a digitális készletek – azonnal elérhetően – kimeríthetetlen rezervoárban rendelkezésre állnak. Az otthoni környezetből eltűnnek a színes borítókkal, kopottas gerincekkel heverő olvasnivalók. A könyvtestekkel teli tékák látványát a monitor vagy a kijelző váltja fel. A Gutenberghez köthető korszakjelzést új fogalom jelzi: a Googletenberg-galaxis – vázolja fel egy kicsit már a jelent, de leginkább a keserédes jövőt Kerekes Pál, az ELTE Informatikai és Könyvtártudományi Intézetének oktatója.
Sikertörténet
Az új univerzum közlekedési eszközei pedig már az elektronikus könyvolvasók lesznek. Kindle, Nook, iPad, Irex – kezd felpörögni az e-könyvolvasók piaca és nemcsak külföldön, hanem itthon is. Az ár már a csúcskategóriában is bekúszott a kétszáz dollár alá, az egyszerűbb készülékek már száz dollárért is elérhetők.
Az e-reader sikertörténete itthon is elkezdődött, kezd kialakulni az e-könyv-komplexum: elektronikus kiadók digitális könyvcsemegéket kínálnak az elektronikus olvasószerkezetekre; magyar nyelvű tartalmat, magyar menüvel. Hát igen, az elektronikus könyv új kultúrtechnikai komplexumokra téríti, kényszeríti az olvasókat – csak később nehogy komplexusok legyenek belőlük.
Robog tovább
Nos, a tendenciákat, a kialakult helyzetet alapos elemzésnek veszi alá Kerekes Pál friss munkája, Az elektronikus könyv. Az egyetemi előadásokra épülő, fejezetenként is külön olvasható, gyakorlatias írás az elektronikus könyv hazai helyzetét, terjedésének jelenségeit, tendenciáit, valamint a tartalom virtualizációjának hatásait igyekszik bemutatni. Felvázolja az e-könyv technikai, kereskedelmi struktúráját, s számba veszi az e-book határterületeit is: a hangos- és videokönyvet, a pod- (nyomtatás igény szerint) konstrukciót.
A digitális könyvet a nyomtatott könyv folytatásaként, nem pedig megszüntetőjeként elemzi. Az e-book nem végállomás; erre példa maga az idézett mű, amely elektronikus formában is letölthető.
Mártonffy Attila
