A könyvtárak még mindig az emberiség összegyűjtött tudásának a kincsesbányái, de ezt a pozíciójukat csak akkor tudják megőrizni, ha alkalmazkodnak a 21. század információkeresési szokásaihoz, és katalógusaikkal, tartalmaikkal könnyen kereshető módon megjelennek az interneten is.
Széles körben osztott nézet, hogy a pénz a leghatásosabb ösztönző és motiváló eszköz; ezen a felfogáson alapul a bónuszok, jutalmak és mozgóbérek rendszere. A jó munkaerő megtartásának azonban nem a béremelés az egyetlen és nem is a leghatékonyabb eszköze.
Sok kis társaság eltűnt az elmúlt években a hazai távközlési piacról. A nagyok tovább nőttek, és volt, amelyik más vizekre is evezett. Fontos kérdés, hogy mindez hogyan érinti a versenyt, illetve a fogyasztókat. A Gazdasági Versenyhivatal több olyan eljárást is folytatott az elmúlt években, amely a fúziókat vizsgálta.
A hazánkban és térségünkben befektető nyugati multinacionális cégek mellé lassan felzárkóznak a fejlődő világból jövők is. Noha lényegében mindkét típushoz tartozók profitot akarnak realizálni, mégis vannak különbségek közöttük. S bár munkahelyek sokaságát ígérik, többek szerint veszítünk a bolton.
Nagy dolog a vezetőváltás: általában valami újnak a kezdete. Ám ami az egyik embernek kiugrási lehetőség, az a másiknak a kreativitást, a kommunikációt blokkoló félelem. Karrier rovatunk olvasói könnyen kitalálhatják, miért tartottuk aktuálisnak előhozakodni a munkaerőmegtartás kérdéskörével.
A mezőgazdaságról ma Magyarországon senkinek sem a csúcstechnológia jut elsőként eszébe; annál többet hallhatunk viszont problémákról, pénzhiányról, felvásárlási mizériákról. Pedig mint az alább olvasható példák is mutatják, az informatika alkalmazásával a mezőgazdaság különböző területein is legalább akkora hatékonyságnövekedést lehet elérni, mint más ágazatokban.
Logikus, hogy mindenki foglalkozzon azzal, amihez a legjobban ért. Egy csomagküldő társaság például összpontosítson arra, hogy a küldemények időben és épségben megérkezzenek a címzettekhez. Ennek azonban nem előfeltétele a saját tulajdonú és üzemeltetésű infokommunikációs rendszer.
Nem kevés uniós pénz jut a közigazgatás informatikai korszerősítésére a jelenlegi költségvetési időszakban. Az elfogadott stratégia hiánya és a nem mindig jól definiált sikerkritériumok azonban megnehezítik a végrehajtók dolgát.
Az informatika és az internet nemcsak a becsületes emberek lehetőségeit szélesítette ki, hanem a bűnözőkét is. A technológia fejlődése újfajta bűncselekményeket is eredményezett, amelyekkel szemben a rendőrségnek is újfajta eszközöket kell alkalmaznia.
Hiába védett a vállalati hálózat, ha van egy gyenge külső láncszem a rendszerben.
A könyvtárak még mindig az emberiség összegyűjtött tudásának a kincsesbányái, de ezt a pozíciójukat csak akkor tudják megőrizni, ha alkalmazkodnak a 21. század információkeresési szokásaihoz, és katalógusaikkal, tartalmaikkal könnyen kereshető módon megjelennek az interneten is.
Széles körben osztott nézet, hogy a pénz a leghatásosabb ösztönző és motiváló eszköz; ezen a felfogáson alapul a bónuszok, jutalmak és mozgóbérek rendszere. A jó munkaerő megtartásának azonban nem a béremelés az egyetlen és nem is a leghatékonyabb eszköze.
Sok kis társaság eltűnt az elmúlt években a hazai távközlési piacról. A nagyok tovább nőttek, és volt, amelyik más vizekre is evezett. Fontos kérdés, hogy mindez hogyan érinti a versenyt, illetve a fogyasztókat. A Gazdasági Versenyhivatal több olyan eljárást is folytatott az elmúlt években, amely a fúziókat vizsgálta.
A hazánkban és térségünkben befektető nyugati multinacionális cégek mellé lassan felzárkóznak a fejlődő világból jövők is. Noha lényegében mindkét típushoz tartozók profitot akarnak realizálni, mégis vannak különbségek közöttük. S bár munkahelyek sokaságát ígérik, többek szerint veszítünk a bolton.
Nagy dolog a vezetőváltás: általában valami újnak a kezdete. Ám ami az egyik embernek kiugrási lehetőség, az a másiknak a kreativitást, a kommunikációt blokkoló félelem. Karrier rovatunk olvasói könnyen kitalálhatják, miért tartottuk aktuálisnak előhozakodni a munkaerőmegtartás kérdéskörével.
A mezőgazdaságról ma Magyarországon senkinek sem a csúcstechnológia jut elsőként eszébe; annál többet hallhatunk viszont problémákról, pénzhiányról, felvásárlási mizériákról. Pedig mint az alább olvasható példák is mutatják, az informatika alkalmazásával a mezőgazdaság különböző területein is legalább akkora hatékonyságnövekedést lehet elérni, mint más ágazatokban.
Logikus, hogy mindenki foglalkozzon azzal, amihez a legjobban ért. Egy csomagküldő társaság például összpontosítson arra, hogy a küldemények időben és épségben megérkezzenek a címzettekhez. Ennek azonban nem előfeltétele a saját tulajdonú és üzemeltetésű infokommunikációs rendszer.
Nem kevés uniós pénz jut a közigazgatás informatikai korszerősítésére a jelenlegi költségvetési időszakban. Az elfogadott stratégia hiánya és a nem mindig jól definiált sikerkritériumok azonban megnehezítik a végrehajtók dolgát.
Az informatika és az internet nemcsak a becsületes emberek lehetőségeit szélesítette ki, hanem a bűnözőkét is. A technológia fejlődése újfajta bűncselekményeket is eredményezett, amelyekkel szemben a rendőrségnek is újfajta eszközöket kell alkalmaznia.
Hiába védett a vállalati hálózat, ha van egy gyenge külső láncszem a rendszerben.
