Idén minden negyedik európai és amerikai nagyvállalat főinformatikusának terveiben kiemelt helyen szerepel a web 2.0-s technológiák bevezetése – állítja a Forrester Research. A magyarországi helyzet még korántsem ilyen rózsás, de nem is reménytelen.
Ha egy gazdasági ágazatban tőke halmozódik fel, akkor annak birtokosai új befektetési lehetőségek után néznek. A jelek szerint a cybergazdaság egyes területein elérkeztünk erre a pontra. A kérdés, hogy az eBay–Skype ügylet milyen következményekkel jár egyrészt a felhasználók, másrészt a többi szolgáltató számára.
A szerződéses elektronikai gyártás valaha fontos szerepet játszott a magyar gazdaságban. Mára, bár húzóereje vitathatatlan, beszűkültek az exportra termelő ágazat lehetőségei, többek között az erős forint miatt.
Magyarországon nem minden történik meg az államés közigazgatási informatikában, ami megtörténhetne, holott minden illetékes unos-untalan hangoztatja, hogy az informatika húzóágazat.
Magyarországon is komoly hullámokat vetett az a szabványosítási háborúskodás, amelyet az informatikai ipar legnagyobb vállalatai vívnak egymással világszerte az irodai dokumentumok következő generációjának állományformátumáért. A tét a gyártók és a felhasználók számára sem kicsi.
Az európai uniós csatlakozás és az ezzel együtt járó jogharmonizáció olykor nehéz feladat elé állítja a hazai közbeszerzésben dolgozó szakembereket, az ajánlatkérőket, az ajánlattevőket és az ?ket segítő szervezeteket egyaránt.
Jóllehet az internet legősibb alapeszméjét, a mindenkit mindenkivel összekötő hálózatot valósítják meg, a közösségi oldalak mégis a világháló legfiatalabb hajtásai közé számítanak. Az egyre népesebb közösségek sokakat vonzanak, köztük politikusokat, akik számára felértékelődik a virtuális közvetlenség.
Terjed a szélessáv, de még mindig kevés a hozzáférések száma. Még csekélyebb azoké, akik valóban kihasználják a nagysebességű internetkapcsolat adta lehetőségeket. Igaz, a hazai szolgáltatásválaszték is meglehetősen korlátozott.
Mennek-e tűzsdére az év végéig a privatizálásra szánt állami vállalatok, ahogy azt a kormányfő nemrégiben elővezetőtt Új tulajdonosi programja felvázolta; min múlik, mennyit érnek majd a részvényeik, marad-e a lakosok pénze a párna alatt, vagy megnő a részvényvásárlási hajlandóság? Számos kérdés tornyosul a szinte még be sem jelentett, máris feszes menetrend előtt álló program körül.
Divatos lett a minőségbiztosítás, a minőségmenedzsment kifejezések használata, illetve a folyamatok minőségének tanúsítása. Olyannyira, hogy sok esetben a borsos összegbe kerülő tanúsítvány megléte a feltétel ahhoz, hogy egy cég
ki tudjon lépni a nemzetközi piacra.
Idén minden negyedik európai és amerikai nagyvállalat főinformatikusának terveiben kiemelt helyen szerepel a web 2.0-s technológiák bevezetése – állítja a Forrester Research. A magyarországi helyzet még korántsem ilyen rózsás, de nem is reménytelen.
Ha egy gazdasági ágazatban tőke halmozódik fel, akkor annak birtokosai új befektetési lehetőségek után néznek. A jelek szerint a cybergazdaság egyes területein elérkeztünk erre a pontra. A kérdés, hogy az eBay–Skype ügylet milyen következményekkel jár egyrészt a felhasználók, másrészt a többi szolgáltató számára.
A szerződéses elektronikai gyártás valaha fontos szerepet játszott a magyar gazdaságban. Mára, bár húzóereje vitathatatlan, beszűkültek az exportra termelő ágazat lehetőségei, többek között az erős forint miatt.
Magyarországon nem minden történik meg az államés közigazgatási informatikában, ami megtörténhetne, holott minden illetékes unos-untalan hangoztatja, hogy az informatika húzóágazat.
Magyarországon is komoly hullámokat vetett az a szabványosítási háborúskodás, amelyet az informatikai ipar legnagyobb vállalatai vívnak egymással világszerte az irodai dokumentumok következő generációjának állományformátumáért. A tét a gyártók és a felhasználók számára sem kicsi.
Az európai uniós csatlakozás és az ezzel együtt járó jogharmonizáció olykor nehéz feladat elé állítja a hazai közbeszerzésben dolgozó szakembereket, az ajánlatkérőket, az ajánlattevőket és az ?ket segítő szervezeteket egyaránt.
Jóllehet az internet legősibb alapeszméjét, a mindenkit mindenkivel összekötő hálózatot valósítják meg, a közösségi oldalak mégis a világháló legfiatalabb hajtásai közé számítanak. Az egyre népesebb közösségek sokakat vonzanak, köztük politikusokat, akik számára felértékelődik a virtuális közvetlenség.
Terjed a szélessáv, de még mindig kevés a hozzáférések száma. Még csekélyebb azoké, akik valóban kihasználják a nagysebességű internetkapcsolat adta lehetőségeket. Igaz, a hazai szolgáltatásválaszték is meglehetősen korlátozott.
Mennek-e tűzsdére az év végéig a privatizálásra szánt állami vállalatok, ahogy azt a kormányfő nemrégiben elővezetőtt Új tulajdonosi programja felvázolta; min múlik, mennyit érnek majd a részvényeik, marad-e a lakosok pénze a párna alatt, vagy megnő a részvényvásárlási hajlandóság? Számos kérdés tornyosul a szinte még be sem jelentett, máris feszes menetrend előtt álló program körül.
Divatos lett a minőségbiztosítás, a minőségmenedzsment kifejezések használata, illetve a folyamatok minőségének tanúsítása. Olyannyira, hogy sok esetben a borsos összegbe kerülő tanúsítvány megléte a feltétel ahhoz, hogy egy cég
ki tudjon lépni a nemzetközi piacra.
