Szívesebben fizetünk kártyával néhány ezer forintot, mintsem vaskos bankóköteget hurcoljunk magunkkal. Ugyanakkor filléres tételek vásárlása miatt még mindig húzza zsebünket az aprópénz. De ez már nem sokáig szükségszerű.
A közbeszerzésekben Magyarországon eddig nemhogy környezetvédelmi szempontok, de az áron kívül szinte semmilyen más megfontolások nem számítottak.
A közösségi közlekedésben alkalmazott intelligens informatikai megoldások napjaink egyik dinamikusan fejlődő területévé váltak. Nem csak világtrendről van szó, a hazai közösségi közlekedési szektor igényei is egyre jobban megmutatkoznak.
A virtuális világban is szükség van bizonyos iratok, szándékok hiteles rögzítésére. Erre a fizikai világban a kézi aláírás, illetve a közjegyzői hitelesítés szolgál; a virtuális világban ezt a funkciót az elektronikus aláírás és a mögötte álló hitelesítő szervezetek szolgáltatási rendszere tölti be.
Magyarország lakosságának jelentős része életének egyharmadát irodában tölti, több mint 1,2 millióan dolgoznak nap mint nap számítógéppel. A környezetbarát iroda hosszú távon olcsóbb, és kialakítása megéri már csak azért is, mert zöld környezetben jobbak a teljesítmények, több kreatív gondolat születik.
Az eddigi gazdasági recessziókra, válságokra az informatika mindig adott valamilyen választ: hol túlköltekezett, hol visszafogta a beruházásokat. A jelenlegi tendenciák azt mutatják, hogy a költségcsökkentő és hatékonyságnövelő megoldások kerülnek előtérbe az elkövetkező három-négy esztendőben – Kelet-Európában is.
A hazai vállalkozások az eddigitől eltérő finanszírozási környezetben kénytelenek pénzügyi megoldást keresni fejlesztési terveik megvalósításához, miután a bankok – amelyek korábban sem voltak híresek a kisvállalati szektor finanszírozásáról – a válság nyomán szigorítottak hitelezési feltételeiken. A legnehezebb helyzetbe az innovatív iparágak – például az infokommunikáció – kerültek.
Az ict-szolgáltatások egyre inkább felhő alapúvá válnak, s az ezeket kiszolgáló adatközpontok energiaigénye révén nő a széndioxid-kibocsátás. Ugyanakkor az infokommunikációs ágazatban óriási potenciál rejlik a felhő „zöldre festésében”.
Nagy munkaadók lettek az utóbbi évtizedben a nemzetközi cégek magyarországi szolgáltató központjai. A foglalkoztatottak jelenlegi, mintegy 30 ezres köre a következő években is tovább bővülhet.
Nem újdonság a nagyvilágban, hogy egy nagyvállalat látszólag profilidegen üzletbe fog. Ennek stratégiai oka, hogy a két ágazat közötti szinergiák kihasználásával megtartsa ügyfeleit. Magyarországon a napokban a Magyar Telekom vett a meglévő mellé egy másik „kaptafát”.
Szívesebben fizetünk kártyával néhány ezer forintot, mintsem vaskos bankóköteget hurcoljunk magunkkal. Ugyanakkor filléres tételek vásárlása miatt még mindig húzza zsebünket az aprópénz. De ez már nem sokáig szükségszerű.
A közbeszerzésekben Magyarországon eddig nemhogy környezetvédelmi szempontok, de az áron kívül szinte semmilyen más megfontolások nem számítottak.
A közösségi közlekedésben alkalmazott intelligens informatikai megoldások napjaink egyik dinamikusan fejlődő területévé váltak. Nem csak világtrendről van szó, a hazai közösségi közlekedési szektor igényei is egyre jobban megmutatkoznak.
A virtuális világban is szükség van bizonyos iratok, szándékok hiteles rögzítésére. Erre a fizikai világban a kézi aláírás, illetve a közjegyzői hitelesítés szolgál; a virtuális világban ezt a funkciót az elektronikus aláírás és a mögötte álló hitelesítő szervezetek szolgáltatási rendszere tölti be.
Magyarország lakosságának jelentős része életének egyharmadát irodában tölti, több mint 1,2 millióan dolgoznak nap mint nap számítógéppel. A környezetbarát iroda hosszú távon olcsóbb, és kialakítása megéri már csak azért is, mert zöld környezetben jobbak a teljesítmények, több kreatív gondolat születik.
Az eddigi gazdasági recessziókra, válságokra az informatika mindig adott valamilyen választ: hol túlköltekezett, hol visszafogta a beruházásokat. A jelenlegi tendenciák azt mutatják, hogy a költségcsökkentő és hatékonyságnövelő megoldások kerülnek előtérbe az elkövetkező három-négy esztendőben – Kelet-Európában is.
A hazai vállalkozások az eddigitől eltérő finanszírozási környezetben kénytelenek pénzügyi megoldást keresni fejlesztési terveik megvalósításához, miután a bankok – amelyek korábban sem voltak híresek a kisvállalati szektor finanszírozásáról – a válság nyomán szigorítottak hitelezési feltételeiken. A legnehezebb helyzetbe az innovatív iparágak – például az infokommunikáció – kerültek.
Az ict-szolgáltatások egyre inkább felhő alapúvá válnak, s az ezeket kiszolgáló adatközpontok energiaigénye révén nő a széndioxid-kibocsátás. Ugyanakkor az infokommunikációs ágazatban óriási potenciál rejlik a felhő „zöldre festésében”.
Nagy munkaadók lettek az utóbbi évtizedben a nemzetközi cégek magyarországi szolgáltató központjai. A foglalkoztatottak jelenlegi, mintegy 30 ezres köre a következő években is tovább bővülhet.
Nem újdonság a nagyvilágban, hogy egy nagyvállalat látszólag profilidegen üzletbe fog. Ennek stratégiai oka, hogy a két ágazat közötti szinergiák kihasználásával megtartsa ügyfeleit. Magyarországon a napokban a Magyar Telekom vett a meglévő mellé egy másik „kaptafát”.
