Elképesztő sikertörténetnek bizonyult már eddig is több, a megosztáson alapuló üzleti modellre építő startup, az Uber vagy az Airbnb piaci értéke több tízmilliárd dollár. A tiltás és a túlszabályozás helyett több európai országban is az innovációs hajlandóság erősítésével próbálkoznak.
Évek óta minden a kis- és középvállalkozásokról (KKV-król) szól a világ fejlettebb részein – amióta nyilvánvalóvá vált, hogy az országok nemzeti össztermékének (GDP-jének) nagyobb része náluk keletkezik. Vagyis a KKV-k állapota és működése alapvető fontosságú a nemzetgazdaság számára. Ha pedig mindenhol így van, akkor akár a világgazdaságról is beszélhetünk.
A 2013-as ötmilliárd dollárról 2020-ra 31 milliárd dollárra bővülhet az IoT-eszközök kommunikációjából származó bevétel, a számuk pedig elérheti a 25 milliárdot. A magyar piac is „kitermelhet” olyan vállalkozást, amely globális szinten meghatározó lehet ezen a területen, ennek talán legnagyobb akadályát jelenleg a humán erőforrások hiánya jelenti.
A gyorsan változó technológiákkal és a szakemberhiánnyal is meggyűlik a bajuk a nagyvállalatok informatikai vezetőinek. A legtöbb fejfájást azonban mégis a vállalati struktúrában betöltött, átalakulóban lévő szerepük okozza.
Évek óta folyamatosan nő a startupok iránti érdeklődés, illetve a fogalmat ismerők száma Magyarországon, amiben fontos szerepet játszottak a Jeremie-alapok is. Kérdés, hogy az elköltött sok tízmilliárd forint és a néhány tényleg sikeres befektetés hoz-e érdemi változás a nagy növekedési potenciállal rendelkező, innovatív vállalkozások finanszírozásában.
Különleges helyszínek, megújuló energiaforrások használata, sok milliárd dollárnyi beruházás – többek között ezek jellemzik napjainkban az adatközpontok piacát. A nagy, globális vállalatok mellett a hazai szolgáltatók is arra törekszenek, hogy hatékonyabbá tegyék az ilyen létesítmények működését. Főként a klímarendszer átalakításával spórolnak.
A CES legnagyobb bejelentése az volt, hogy a Netflix újabb 130 országban lesz elérhető a világon, Magyarországon is élvezhető végre a legendás tv-on-demand szolgáltatás. Üröm az örömben, hogy nem ugyanazokat a sorozatokat kapjuk a pénzünkért, mint Amerikában, és magyar feliratot is csak trükkösen lehet beszerezni.
Felnőttként, hajlamosak vagyunk megfeledkezni a játék világáról, amikor minden a gondtalan szórakozásról, az apró sikerekről és a közös játszás, tapasztalás öröméről szól. A jó hír, hogy egyre többen igyekeznek visszarángatni gyermekkorunk játékvilágába. A gamifikáció azonban csak akkor csodaszer, ha megfelelően adagoljuk.
A kiadó munkatársai már több, mint egy éve támogatják mindennapi munkájukat MiniCRM-mel. Sziebig Andrea, az ITB ügyvezető-főszerkesztője írta le a MiniCRM bevezetésének történetét.
A januári középiskolai felvételiken is kiderült, még jócskán van javítanivaló a magyar általános iskolai matematikaoktatásban. Ebben segíthet a MathterMinds nevű, hazai fejlesztésű oktatójáték, amely közösségi finanszírozással gyűjtött forrásokat ahhoz, hogy hivatalosan is elismerjék az iskolákban.
Elképesztő sikertörténetnek bizonyult már eddig is több, a megosztáson alapuló üzleti modellre építő startup, az Uber vagy az Airbnb piaci értéke több tízmilliárd dollár. A tiltás és a túlszabályozás helyett több európai országban is az innovációs hajlandóság erősítésével próbálkoznak.
Évek óta minden a kis- és középvállalkozásokról (KKV-król) szól a világ fejlettebb részein – amióta nyilvánvalóvá vált, hogy az országok nemzeti össztermékének (GDP-jének) nagyobb része náluk keletkezik. Vagyis a KKV-k állapota és működése alapvető fontosságú a nemzetgazdaság számára. Ha pedig mindenhol így van, akkor akár a világgazdaságról is beszélhetünk.
A 2013-as ötmilliárd dollárról 2020-ra 31 milliárd dollárra bővülhet az IoT-eszközök kommunikációjából származó bevétel, a számuk pedig elérheti a 25 milliárdot. A magyar piac is „kitermelhet” olyan vállalkozást, amely globális szinten meghatározó lehet ezen a területen, ennek talán legnagyobb akadályát jelenleg a humán erőforrások hiánya jelenti.
A gyorsan változó technológiákkal és a szakemberhiánnyal is meggyűlik a bajuk a nagyvállalatok informatikai vezetőinek. A legtöbb fejfájást azonban mégis a vállalati struktúrában betöltött, átalakulóban lévő szerepük okozza.
Évek óta folyamatosan nő a startupok iránti érdeklődés, illetve a fogalmat ismerők száma Magyarországon, amiben fontos szerepet játszottak a Jeremie-alapok is. Kérdés, hogy az elköltött sok tízmilliárd forint és a néhány tényleg sikeres befektetés hoz-e érdemi változás a nagy növekedési potenciállal rendelkező, innovatív vállalkozások finanszírozásában.
Különleges helyszínek, megújuló energiaforrások használata, sok milliárd dollárnyi beruházás – többek között ezek jellemzik napjainkban az adatközpontok piacát. A nagy, globális vállalatok mellett a hazai szolgáltatók is arra törekszenek, hogy hatékonyabbá tegyék az ilyen létesítmények működését. Főként a klímarendszer átalakításával spórolnak.
A CES legnagyobb bejelentése az volt, hogy a Netflix újabb 130 országban lesz elérhető a világon, Magyarországon is élvezhető végre a legendás tv-on-demand szolgáltatás. Üröm az örömben, hogy nem ugyanazokat a sorozatokat kapjuk a pénzünkért, mint Amerikában, és magyar feliratot is csak trükkösen lehet beszerezni.
Felnőttként, hajlamosak vagyunk megfeledkezni a játék világáról, amikor minden a gondtalan szórakozásról, az apró sikerekről és a közös játszás, tapasztalás öröméről szól. A jó hír, hogy egyre többen igyekeznek visszarángatni gyermekkorunk játékvilágába. A gamifikáció azonban csak akkor csodaszer, ha megfelelően adagoljuk.
A kiadó munkatársai már több, mint egy éve támogatják mindennapi munkájukat MiniCRM-mel. Sziebig Andrea, az ITB ügyvezető-főszerkesztője írta le a MiniCRM bevezetésének történetét.
A januári középiskolai felvételiken is kiderült, még jócskán van javítanivaló a magyar általános iskolai matematikaoktatásban. Ebben segíthet a MathterMinds nevű, hazai fejlesztésű oktatójáték, amely közösségi finanszírozással gyűjtött forrásokat ahhoz, hogy hivatalosan is elismerjék az iskolákban.
