Évek óta minden a kis- és középvállalkozásokról (KKV-król) szól a világ fejlettebb részein – amióta nyilvánvalóvá vált, hogy az országok nemzeti össztermékének (GDP-jének) nagyobb része náluk keletkezik. Vagyis a KKV-k állapota és működése alapvető fontosságú a nemzetgazdaság számára. Ha pedig mindenhol így van, akkor akár a világgazdaságról is beszélhetünk.
Nyilván Magyarországon sincs másképp. Árvai Gergely, a Magyar Telekom IT-szolgáltatások marketingmenedzsere tartott erről előadást a témával foglalkozó kerekasztal-beszélgetés felvezetőjeként. Nálunk a GDP mintegy felét adják a KKV-k, miközben 2,5 millió munkahelyet jelentenek. A Magyar Telekom mintegy háromezer beszállítója mind KKV. A szolgáltató KKV-üzletága pont annyi, százmilliárdos nagyságrendű árbevételt generál, mint a nagyvállalati üzletág, a T-Systems – amivel egyébként beállítja a magyar gazdaságra jellemző, fele-fele arányt.
Rozsdás vasakon dolgoznak
„Te egy varázsló vagy, Harry”, ezt hiszik magukról a magyar kkv-k Árvai Gergely szerint. Miért is? Mert miközben a költségeik 60,6 százalékát teszik ki a bér- és kapcsolódó költségek, kommunikációra 3,8, informatikára pedig mindössze 1,8 százalék jut.
Az IT-ellátottság mértéke és színvonala elkeserítő. Az eszközök több mint fele (58 százaléka) több mint öt éves – a pont két éve, két halasztás után végül megszűnt támogatású Windows XP magyarországi részesedése messze 10 százalék fölötti (a világátlag 8 százalék, és csökken). A Magyar Telekom KKV-üzletágában a felhőtechnológiák elfogadottsága 2-11 százalékos, de ebben döntő a szerepe annak, hogy e vállalkozások mintegy 41 százaléka használ üzleti kommunikációjában valamilyen ingyenes, webes levelezőt. (Egy EU statisztika szerint a KKV-k 6 százaléka használ felhő alapú megoldásokat.)
Ezek után már nem is annyira mellbevágó, hogy a több mint 300 ezer magyar KKV kétharmadának, 200 ezernek nincs még weblapja se.
Amiből persze az is következhetne – és ez már az ITB véleménye –, hogy pont az IT-n nem érdemes takarékoskodni. Hiszen, ha mondjuk kétszer annyit költenének IT-re mint eddig, még akkor sem érnék el a kommunikációs költségek szintjét.
Az IT súlyos hiánya vonzó piaci lehetőség
A Magyar Telekom felmérése kiterjedt arra is, hogy miért tartózkodnak ennyire az IT-től a kisvállalkozások. Egyrészt ugyanazért, amiért a magánszemélyek: a hozzáértés hiánya miatt. A vállalkozások esetében fontos szerepet játszik még a beruházástól való tartózkodás, és az, hogy a nagy nehezen megszerzett infrastruktúrát üzemeltetni is kell. A weblapok esetében jellemző, hogy egyszer belevágtak, költöttek rá, de aztán annyira nehézkes (és drága) volt a napra készen tartás, hogy felhagytak vele. El kell juttatni az érdekelteknek, hogy azóta sokat javult, barátságosabb lett a technológia, bárki napi rendszerességgel frissítheti a saját weblapját a korszerű online tartalomkezelő eszközökkel.
A KKV-k informatikájával kapcsolatban is a leggyakrabban előkerülő fogalom az „edukácó”. Ebbe bele kell érteni az IT-alapműveltséget, ámbár a végfelhasználói, („pull” típusú) termékeket, okostelefonokat, tableteket ismerik, de a professzionális, „Push” jellegűeket nem. Sok vállalkozásnak azt is el kell mondani, hogy mi az a CRM, és miért jó neki, ha alkalmazza – ez az a bizonyos edukáció. Ehhez egyébként profilírozni kell a cégeket, mert nem mindegyiknek van szüksége bármire.
Nyilván a Magyar Telekom a maga jól felfogott érdekében kellő mértékben és mélységben felvilágosítja meglevő és jövendőbeli ügyfeleit a szolgáltatások létéről és igénybe vételük lehetőségeiről. Akkor is, ha ez adott esetben konkrét üzletmeneti tanácsadást jelent.
Mind Árvai Gergely, mind a kerekasztal-beszélgetésen részt vevő Székely Balázs, a Rent-a-Server ügyvezetője is elmondta, hogy a KKV-knak jellemzően fogalma sincs arról, hogy nem kell megvenni az IT-eszközöket, bérelhetik is azokat – az ő tapasztalataik szerint is néha egészen nevetségesen elmaradt IT-rendszerek korszerűsítésére. (A Magyar Telekom felmérése szerint a KKV-k 47 százaléka tárolja adatai „hordozható” médián: CD-n, DVD-n, USB-tárolón – pendrive-on. Ebben az a félelmetes, hogy ezek nagyságrendekkel kevésbé megbízhatóak, mint a merevlemez.) De azért terjed a lízinglehetőség ismertsége, az évi egy milliárd forintos árbevétel környékére eljutó vállalkozásoknál pedig határozott pénzügy és informatikai tudatosságot tapasztalnak. A Rent-a-Server egyik törekvése, hogy felvilágosítsák ügyfeleiket: nemcsak EU-s pénzből lehet fejleszteni – ha a régiójukban vagy abban az időszakban éppen nincs ilyen lehetőség.
Székely Balázs bizakodó a közeljövőt illetően: 2020-ig biztos nem lehet kihúzni a ma 6-8 éves gépparkkal, tehát a vállalkozások tömegei kerülnek hamarosan lépéskényszerbe.
Innováció = informatika
Közvetlen összefüggés van a vállalkozások innovációs hajlandósága és az informatika alkalmazásának intenzitása között. Azok a cégek, amelyek sokat fejlesztenek, sok informatikát használnak – tárta fel a kerekasztal-beszélgetés során Kelemen Csaba, az NFM főosztályvezetője. Ebből az is következik, hogy azoknál a vállalkozásoknál, amelyekre nem hat innovációs kényszer, alacsony az IT-használat intenzitása. A mintegy másfél millió „kényszervállalkozónak” sem elemi erejű prioritás az informatika használata, annyira, hogy a költségeik csökkentésekor ez a terület gyakori áldozat. (Az eddig idézett adatok „valódi” működő KKV-k tevékenységéből származnak, ezt külön hangsúlyozta Árvai Gergely.)
Az állami szerepvállalással kapcsolatban Kelemen Csaba vázlatosan ismertette a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara megyei „felbontású” mentor projektjét. Ennek keretében 2 milliárd forintnyi támogatást juttatnak el a vállalkozásoknak IT-korszerűsítésre célzott utalványok formájában. Ennek során a mentorok részletesen felmérik, mire van szüksége a jelentkező vállalkozásnak (amit az ismert IT-szállítók nyújtani tudnak), és annak akár 40 százalékát is fedezheti az utalvány.
A jövőre vonatkozóan pedig ő is hangsúlyozta: annyira behatol az élet minden területére az IT, hogy használata, ismerete és kezelése egyéni és céges létszükségletté válik.
Kenczler Mihály
