Nem szupermarket az informatikai megoldások piacán az ALPHANET, hanem delikátesz üzlet: nem kínálnak minden megoldást, ám ami elérhető náluk – például az IdM (felhasználói identitás és jogosultság-kezelés), felhőalapú megoldások vagy a BI (üzleti intelligencia) –, az kiváló minőségű és az ügyfél igényei szerint készül.
Százmilliárdokkal nőhetne a mezőgazdasági termelés néhány év alatt a Digitális Agrár Stratégia készítői szerint. A fejlesztésekből persze nemcsak az agrárium, de az ICT-szektor is profitálhatna.
Megmozgatta a hazai informatikai szakmát az eddigi legnagyobb keretösszegű, informatikai tanácsadásra vonatkozó közbeszerzés. A 7,5 milliárd forintos részre hat, míg a 42,5 milliárdosra hét jelentkező akadt.
Mi az összefüggés a 19. századi angliai mosónők és a digitális átalakulás között; hogyan kapcsolódik a tiszai jeges árvíz a szélessávú infrastruktúra fejlesztéséhez; és hány felnőtt kell egy vidéki iskolában, hogy megtaláljanak egy YouTube videót? Meglepő módon ezekre a kérdésekre is válaszokat kaptak az ITBusiness&Technology konferencia résztvevői.
Árvai Gergely, a Magyar Telekom IT-szolgáltatások marketingmenedzsment ágazatvezetője a KKV-k informatika-alkalmazását tavaly a nevezetes félig telt pohárhoz hasonlította – a társaság 2016-os, átfogó felmérése nyomán –, mert bár a legdurvább előítéletek természetesen hamisak, de volt még tennivaló bőven a hazai GDP több mint felét előállító ágazat IT-használatának területén. Ismét megkérdeztük a szakembert a helyzetről.
Tény, hogy a nagyvállalatok mellett egyre több kis- és közepes vállalkozás szervezi ki egyes háttértámogató folyamatait, jelentősen megnövelve ezzel saját versenyképességét. A kihelyezés ugyan sokak számára kötelezően rossz megoldás, de egy idő után költséghatékonyságot és szabadabb kapacitást biztosíthat.
Január elejétől a kisebb vagy közös fenntartású önkormányzatok egy felhőalapú rendszer segítségével, az önkormányzati ASP használatával végzik el feladataikat. A rendszer kiépítésére európai uniós pályázati forrásokat vehettek igénybe az önkormányzatok.
Magyarországon egyelőre kell némi perverzió ahhoz, hogy egy piaci szereplő startupokba fektessen. De egyre többen vannak, és az állam is segíthet, ha okosan száll be a kockázati tőkepiacra – mondta egy rendezvényen Oszkó Péter. Egy nagyszabású állami tőkeprogram a legkorábbi fázisban lévő startupoknak éppen a napokban indul.
A hagyományos területeken túl a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) kiemelt hangsúlyt helyez a fintech-, medtech- és az Ipar 4.0-megoldásokat kínáló magyar startupok globális piaci sikereinek elősegítésére 2017-ben. Oláh Zsanett, az MNKH vezérigazgatója elmondta: a tavalyi sikerek után idén gőzerővel folytatódik az InnoTrade program.
Nemzetközi szinten ömlik a pénz a pénzügyi szektort felforgató startup vállalkozásokba, és itthon is egyre nagyobb hatásuk van ezeknek a társaságoknak. A várakozások szerint idén megduplázódik a hazai fintech (financial technology) cégek száma, a bankok pedig már nemcsak riválisként, hanem új lehetőségként is tekintenek rájuk.
Nem szupermarket az informatikai megoldások piacán az ALPHANET, hanem delikátesz üzlet: nem kínálnak minden megoldást, ám ami elérhető náluk – például az IdM (felhasználói identitás és jogosultság-kezelés), felhőalapú megoldások vagy a BI (üzleti intelligencia) –, az kiváló minőségű és az ügyfél igényei szerint készül.
Százmilliárdokkal nőhetne a mezőgazdasági termelés néhány év alatt a Digitális Agrár Stratégia készítői szerint. A fejlesztésekből persze nemcsak az agrárium, de az ICT-szektor is profitálhatna.
Megmozgatta a hazai informatikai szakmát az eddigi legnagyobb keretösszegű, informatikai tanácsadásra vonatkozó közbeszerzés. A 7,5 milliárd forintos részre hat, míg a 42,5 milliárdosra hét jelentkező akadt.
Mi az összefüggés a 19. századi angliai mosónők és a digitális átalakulás között; hogyan kapcsolódik a tiszai jeges árvíz a szélessávú infrastruktúra fejlesztéséhez; és hány felnőtt kell egy vidéki iskolában, hogy megtaláljanak egy YouTube videót? Meglepő módon ezekre a kérdésekre is válaszokat kaptak az ITBusiness&Technology konferencia résztvevői.
Árvai Gergely, a Magyar Telekom IT-szolgáltatások marketingmenedzsment ágazatvezetője a KKV-k informatika-alkalmazását tavaly a nevezetes félig telt pohárhoz hasonlította – a társaság 2016-os, átfogó felmérése nyomán –, mert bár a legdurvább előítéletek természetesen hamisak, de volt még tennivaló bőven a hazai GDP több mint felét előállító ágazat IT-használatának területén. Ismét megkérdeztük a szakembert a helyzetről.
Tény, hogy a nagyvállalatok mellett egyre több kis- és közepes vállalkozás szervezi ki egyes háttértámogató folyamatait, jelentősen megnövelve ezzel saját versenyképességét. A kihelyezés ugyan sokak számára kötelezően rossz megoldás, de egy idő után költséghatékonyságot és szabadabb kapacitást biztosíthat.
Január elejétől a kisebb vagy közös fenntartású önkormányzatok egy felhőalapú rendszer segítségével, az önkormányzati ASP használatával végzik el feladataikat. A rendszer kiépítésére európai uniós pályázati forrásokat vehettek igénybe az önkormányzatok.
Magyarországon egyelőre kell némi perverzió ahhoz, hogy egy piaci szereplő startupokba fektessen. De egyre többen vannak, és az állam is segíthet, ha okosan száll be a kockázati tőkepiacra – mondta egy rendezvényen Oszkó Péter. Egy nagyszabású állami tőkeprogram a legkorábbi fázisban lévő startupoknak éppen a napokban indul.
A hagyományos területeken túl a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) kiemelt hangsúlyt helyez a fintech-, medtech- és az Ipar 4.0-megoldásokat kínáló magyar startupok globális piaci sikereinek elősegítésére 2017-ben. Oláh Zsanett, az MNKH vezérigazgatója elmondta: a tavalyi sikerek után idén gőzerővel folytatódik az InnoTrade program.
Nemzetközi szinten ömlik a pénz a pénzügyi szektort felforgató startup vállalkozásokba, és itthon is egyre nagyobb hatásuk van ezeknek a társaságoknak. A várakozások szerint idén megduplázódik a hazai fintech (financial technology) cégek száma, a bankok pedig már nemcsak riválisként, hanem új lehetőségként is tekintenek rájuk.
