Gondolták volna, hogy az irdatlan tempóban fejlődő technológiai világ egyik meghatározó eleme hamarosan az az anyag lehet, amellyel már évezredek óta világít az ember?
Több milliárd dolláros iparággá nőtte ki magát az Amerikai Egyesült Államokban a technológiai fejlesztésekkel kapcsolatos szabadalomvadászat. Az igazi nyertesek a szabadalmakat birtokló vállalatok, a vesztesek a fogyasztók és az innovatív cégek.
Hétköznapi módszerekkel nem érhető el, hogy az eladott, kidobott vagy elajándékozott számítógépeken és mobil eszközökön tárolt információk visszaállíthatatlanok legyenek.
A virtualizáció előnyeivel mára már mindenki tisztában van. Ez az elméleti tudás azonban nem mindig nyilvánul meg a gyakorlatban.
Hagyományos értelembe vett telefon – kagylóval, gombokkal – már nincs egyetlen ügyfélszolgálati központban sem. Számítógépek, intelligens beszédelemző megoldások, szoftverek segítik a vállalatokat. Összeállításunkban felvillantjuk ezeket a callcenter-megoldásokat.
Nem félni kell a „Nagy Adattól”, hanem okosan kihasználni a benne rejlő lehetőségeket – mondja a téma egyik legismertebb nemzetközi szakértője. És bár a technológiának is változnia kell, a hozzáállásban még nagyobb átalakulásra van szükség.
A nemzetközi pályázaton elnyert adatközpontot a szerződés aláírástól számított alig egy éven belül, 2013. június 13-án átadták Csillebércen, a KFKI komplexumán belül. Nézzük meg, hogyan kerülhetett Magyarország a nemzetközi atomkutatás fő vonalába.
Miközben úgy tűnik, mindenki az informatikai szolgáltatásokra koncentrál, az IBM azt mondja: ne feledkezzünk meg a mögöttes infrastruktúráról sem.
Az emberi utasításokat csak mostanában kezdik megérteni a számítógépek. Fordítva már hosszú évek óta működik a dolog.
A mobileszközök miatt felmerülő biztonsági kockázatokat is lehet kétfaktoros azonosítással csökkenteni.
Gondolták volna, hogy az irdatlan tempóban fejlődő technológiai világ egyik meghatározó eleme hamarosan az az anyag lehet, amellyel már évezredek óta világít az ember?
Több milliárd dolláros iparággá nőtte ki magát az Amerikai Egyesült Államokban a technológiai fejlesztésekkel kapcsolatos szabadalomvadászat. Az igazi nyertesek a szabadalmakat birtokló vállalatok, a vesztesek a fogyasztók és az innovatív cégek.
Hétköznapi módszerekkel nem érhető el, hogy az eladott, kidobott vagy elajándékozott számítógépeken és mobil eszközökön tárolt információk visszaállíthatatlanok legyenek.
A virtualizáció előnyeivel mára már mindenki tisztában van. Ez az elméleti tudás azonban nem mindig nyilvánul meg a gyakorlatban.
Hagyományos értelembe vett telefon – kagylóval, gombokkal – már nincs egyetlen ügyfélszolgálati központban sem. Számítógépek, intelligens beszédelemző megoldások, szoftverek segítik a vállalatokat. Összeállításunkban felvillantjuk ezeket a callcenter-megoldásokat.
Nem félni kell a „Nagy Adattól”, hanem okosan kihasználni a benne rejlő lehetőségeket – mondja a téma egyik legismertebb nemzetközi szakértője. És bár a technológiának is változnia kell, a hozzáállásban még nagyobb átalakulásra van szükség.
A nemzetközi pályázaton elnyert adatközpontot a szerződés aláírástól számított alig egy éven belül, 2013. június 13-án átadták Csillebércen, a KFKI komplexumán belül. Nézzük meg, hogyan kerülhetett Magyarország a nemzetközi atomkutatás fő vonalába.
Miközben úgy tűnik, mindenki az informatikai szolgáltatásokra koncentrál, az IBM azt mondja: ne feledkezzünk meg a mögöttes infrastruktúráról sem.
Az emberi utasításokat csak mostanában kezdik megérteni a számítógépek. Fordítva már hosszú évek óta működik a dolog.
A mobileszközök miatt felmerülő biztonsági kockázatokat is lehet kétfaktoros azonosítással csökkenteni.
