A lakossági 5G-elérés terjedésével párhuzamosan várható az ipari, gazdálkodási vagy éppen közcélra alkalmazott, vállalati vagy intézményi környezetben megvalósuló megoldások iránti igény ugrásszerű növekedése. Az ezeket támogató, úgynevezett campus-megoldások olyan egyedi igényeket tudnak kielégíteni, amelyeket nyilvános hálózaton nem tud garantálni a szolgáltató.
Az év elején elszaporodott kibertámadások célpontjában a kórházak, tech cégek és olyan szervezetek álltak, ahol a gyenge identitásvédelem vagy annak hiánya volt jellemző. A vállalati IT-biztonság leggyengébb láncszeme maga a felhasználó, aki gyakran ugyanazokat a jelszavakat használja a vállalati alkalmazásoknál, amit a magánfiókjaiban. A felmérések adatai – például a State of Password and Authentication Security Behaviors 2019 – azt mutatják, hogy az informatikai biztonsági szakemberek 50 százaléka átlagosan öt azonos jelszót használ munkahelyi és személyes fiókjaihoz, sőt, közel 70 százalékuk meg is osztja jelszavát kollégáival. Ezenkívül a felmérések azt is jelzik, hogy a vállalatok 95 százaléka nem titkosítja az adatokat.
Az Internet csodálatos dolog. Egyszerre áldás és átok. Elképesztő információk tárháza, jó és rossz behatásokat egyaránt hozhat mindannyiunk életébe. A legnagyobb kihívás manapság az, hogyan használjuk úgy, hogy a hatások eredője mégis pozitív legyen.
Tele van a szaksajtó a felhős szolgáltatásokat dicsőítő cikkekkel, a felhős cégek negyedéves győzelmi jelentéseivel (erről még később), burjánzanak azok a vélemények, amelyek összemossák a digitalizációt a felhős technológiákra való áttéréssel, az olcsón hozzáférhető, jó minőségű felhős IT-megoldások versenyelőnyt, felzárkózást (nem kívánt törlendő) bizonygató csábításokkal. Az is szóba kerül hébe-hóba, hogy bizony ezek biztonsági és adatvédelmi szempontból megosztott felelősségű rendszerek és szolgáltatások, de melyik az a lelkes döntéshozó, aki, amikor végre meglátja a digitális transzformáció nevű alagútban a fényt, azonnal elkezd kockázatokat számolni, és védelmi szabályzatokban és új típusú, megelőző és a bajt esetleg kezelni is képes rendszerekben gondolkozni?
A meghirdetett 50 milliárd forint helyett a duplájára emelték a vállalkozások technológiai megújítását segítő pályázatok fejlesztési forrását a kétszeres túljelentkezés miatt.
Jövő január 1-től az online pénztárgéppel rendelkező kereskedőknek kötelező lesz elektronikus fizetési lehetőséget is biztosítaniuk. Az érintettek többsége számára ez minden bizonnyal a bankkártyás fizetés megvalósítását jelenti, ami messze nem olyan bonyolult és költséges, mint sokan hinnék.
Ne csak a járványhelyzet jelentette kényszerhelyzet hatására, hanem átgondolt stratégia mentén vessük be magunkat a felhőszolgáltatások és -technológia használatába. Legyen a stratégia része a felsővezetők oktatása a technológia hasznáról, döntési keretrendszer használata és a meghatározott célok figyelembevétele is.
Sok-sok látványos statisztika, kutatás és tanulmány festi fel fekete-fehér grafikonokkal és diagramokkal a körképet a hazai digitalizációs ökoszisztémáról, amely egyelőre disszonáns képet ad a kis- és középvállalkozások digitalizációs érettségéről. A koronavírus azonban igazi vagy-vagy helyzet elé állítja a szektort: vagy begyúlnak az innovációs és digitalizációs rakéták és fénysebességgel zárkóznak fel az országon túli digitálisan érett vállalkozások csoportjához a hazaiak, vagy elvesznek a transzformáció bitekkel övezett bugyraiban. Körkép a jelenről, és elképzelés jövőről.
Az egyetemek mindig is erősen veszélyeztetett csoportot jelentettek kiberbiztonsági szempontból, a vírusjárvány, illetve az amiatt bevezetett tömeges távtanulás pedig csak tovább fokozta a helyzetet.
A felhőszolgáltatások igénybevétele vagy azok tudatos, hatékony használata két nagyon különböző dolog. Most számtalan kisebb vállalkozás is rátalált a felhőtechnológiákra, ám ettől csak még nagyobb szükségük lett a szakértő iránymutatásra.
A lakossági 5G-elérés terjedésével párhuzamosan várható az ipari, gazdálkodási vagy éppen közcélra alkalmazott, vállalati vagy intézményi környezetben megvalósuló megoldások iránti igény ugrásszerű növekedése. Az ezeket támogató, úgynevezett campus-megoldások olyan egyedi igényeket tudnak kielégíteni, amelyeket nyilvános hálózaton nem tud garantálni a szolgáltató.
Az év elején elszaporodott kibertámadások célpontjában a kórházak, tech cégek és olyan szervezetek álltak, ahol a gyenge identitásvédelem vagy annak hiánya volt jellemző. A vállalati IT-biztonság leggyengébb láncszeme maga a felhasználó, aki gyakran ugyanazokat a jelszavakat használja a vállalati alkalmazásoknál, amit a magánfiókjaiban. A felmérések adatai – például a State of Password and Authentication Security Behaviors 2019 – azt mutatják, hogy az informatikai biztonsági szakemberek 50 százaléka átlagosan öt azonos jelszót használ munkahelyi és személyes fiókjaihoz, sőt, közel 70 százalékuk meg is osztja jelszavát kollégáival. Ezenkívül a felmérések azt is jelzik, hogy a vállalatok 95 százaléka nem titkosítja az adatokat.
Az Internet csodálatos dolog. Egyszerre áldás és átok. Elképesztő információk tárháza, jó és rossz behatásokat egyaránt hozhat mindannyiunk életébe. A legnagyobb kihívás manapság az, hogyan használjuk úgy, hogy a hatások eredője mégis pozitív legyen.
Tele van a szaksajtó a felhős szolgáltatásokat dicsőítő cikkekkel, a felhős cégek negyedéves győzelmi jelentéseivel (erről még később), burjánzanak azok a vélemények, amelyek összemossák a digitalizációt a felhős technológiákra való áttéréssel, az olcsón hozzáférhető, jó minőségű felhős IT-megoldások versenyelőnyt, felzárkózást (nem kívánt törlendő) bizonygató csábításokkal. Az is szóba kerül hébe-hóba, hogy bizony ezek biztonsági és adatvédelmi szempontból megosztott felelősségű rendszerek és szolgáltatások, de melyik az a lelkes döntéshozó, aki, amikor végre meglátja a digitális transzformáció nevű alagútban a fényt, azonnal elkezd kockázatokat számolni, és védelmi szabályzatokban és új típusú, megelőző és a bajt esetleg kezelni is képes rendszerekben gondolkozni?
A meghirdetett 50 milliárd forint helyett a duplájára emelték a vállalkozások technológiai megújítását segítő pályázatok fejlesztési forrását a kétszeres túljelentkezés miatt.
Jövő január 1-től az online pénztárgéppel rendelkező kereskedőknek kötelező lesz elektronikus fizetési lehetőséget is biztosítaniuk. Az érintettek többsége számára ez minden bizonnyal a bankkártyás fizetés megvalósítását jelenti, ami messze nem olyan bonyolult és költséges, mint sokan hinnék.
Ne csak a járványhelyzet jelentette kényszerhelyzet hatására, hanem átgondolt stratégia mentén vessük be magunkat a felhőszolgáltatások és -technológia használatába. Legyen a stratégia része a felsővezetők oktatása a technológia hasznáról, döntési keretrendszer használata és a meghatározott célok figyelembevétele is.
Sok-sok látványos statisztika, kutatás és tanulmány festi fel fekete-fehér grafikonokkal és diagramokkal a körképet a hazai digitalizációs ökoszisztémáról, amely egyelőre disszonáns képet ad a kis- és középvállalkozások digitalizációs érettségéről. A koronavírus azonban igazi vagy-vagy helyzet elé állítja a szektort: vagy begyúlnak az innovációs és digitalizációs rakéták és fénysebességgel zárkóznak fel az országon túli digitálisan érett vállalkozások csoportjához a hazaiak, vagy elvesznek a transzformáció bitekkel övezett bugyraiban. Körkép a jelenről, és elképzelés jövőről.
Az egyetemek mindig is erősen veszélyeztetett csoportot jelentettek kiberbiztonsági szempontból, a vírusjárvány, illetve az amiatt bevezetett tömeges távtanulás pedig csak tovább fokozta a helyzetet.
A felhőszolgáltatások igénybevétele vagy azok tudatos, hatékony használata két nagyon különböző dolog. Most számtalan kisebb vállalkozás is rátalált a felhőtechnológiákra, ám ettől csak még nagyobb szükségük lett a szakértő iránymutatásra.
