Címlapon

Közadat-újrahasznosítási pilotprojektet indított november elején az elektronikus építési naplót (e-naplót) is nyilvántartó Lechner Tudásközpont. A cél megmutatni a kormányzati döntéshozóknak, hogy az adathasznosítás valóban serkenti a gazdaságot, nem érdemes halasztani a projektet.

Két évvel ezelőtt az Infotér Konferencián jelentették be a kormányzat illetékesei, hogy elindul a Digitális Jólét Program. 2016-ban már az első eredmények, az elkészült részstratégiák is terítékre kerülnek. Az már most látszik, hogy a megvalósítás minden szereplőre – államigazgatásira és piacira egyaránt – komoly terheket ró.

A fogyasztók egyre több digitális élményt biztosító megoldást kényszerítenek ki a vállalatoktól, de maguk a cégek, kormányzati szervek is egyre-másra vezetik be digitális megoldásaikat. A CIO-k szerint is itt az idő felismerni, hogy az üzleti, a digitális és az informatikai stratégiák egymásba összefonódva léteznek. A hazai IT-vezetők mostoha szerepkörről is beszámolnak, például az üzemeltetés területén elért egyszerű változást is sikerként élik meg.

A sport és a technológia szorosan összefonódik. Ahogy a katonaság és a háborúk az újítások és a felelősség nélküli kísérletezgetéseknek a hadszíntere, úgy a sportéletben is bevetnek minden technológiát (legyen az tiltott vagy sem) annak érdekében, hogy a sportoló minél jobb eredményt érjen el. És persze a közvetítéseket figyelő közönség és a támogatók is minél jobban ki legyenek szolgálva. Úgy tűnik, ez pénzügyileg is megéri.

Gyors változások, különadók, az uniós pályázatok csúszása, fenyegető szakemberhiány. Számos problémát vetettek fel az elmúlt egy évben a hazai infokommunikációs technológiai (IKT) szektor képviselői. Mennyire viselték meg a cégeket a nehézségek? Elemeztük az ágazat főbb szereplőinek tavalyi üzleti eredményeit. Kiderül, hogy visszafogták-e magukat a tulajdonosok az osztalékfizetéskor, és az is, hogy valóban kapkodnak-e az informatikusokért a vállalkozások.

Június közepén ismét összegyűlnek az infokommunikációs szakpolitika irányítói és az ezen a területen tevékenykedő civil szervezetek, hogy az Információs Társadalom Parlamentje keretein belül megvitassák az eddigi eredményeket és az érintettek előtt álló feladatokat. Sok szálon folyik a munka, így a megbeszélések is számos témát fognak felölelni.

Mozgalmas, de sikeres éven van túl a 4iG. A jó pénzügyi eredmények mellett átalakult a cégstruktúra is, ami lehetővé teszi a tagvállalatok közötti szinergiák fokozottabb kihasználását. A társaság nem csak külföldi terjeszkedését szeretné növelni, de fokozza innovációs aktivitását is, és tervezi tőzsdei jelenlétének erősítését is – nyilatkozta Dr. Felső Gábor, a 4iG Nyrt. vezérigazgatója.

A magyar polgárok életminőségét, a vállalkozások versenyképességét és az állami működés hatékonyságát egyaránt javítani kívánja a kormányzat által az év elején útjára indított Digitális Jólét Programja. Az internetes nemzeti konzultációból kinőtt, az abban foglaltakat megvalósítani hivatott program nem külön pillérekre épül, hanem a digitális ökoszisztéma egészét igyekszik összehangoltan átfogni.