A globalizáció és az új technológiák arra ösztönzik a vállalatokat, hogy új üzleti modelleket keressenek a hatékonyság, a versenyképesség, az agilitás és a növekedés fokozása érdekében.
A hazai gyakorlatban példátlan lépést tett 2010 elején a magyar kormány, amikor felfüggesztette bizonyos döntések meghozatalát, illetve végrehajtását.
Minél nagyobb egy szervezet, s minél gyorsabban változik az informatika, annál több szoftverlicence kerül ki a használatból. Miért ne lehetne továbbértékesíteni őket?
Nagyságrendekkel olcsóbb, mint az új. – A használtszoftver-kereskedelem jelenleg az egyik legdinamikusabban növekvő szoftveripari ágazat. Hazánkban ez az iparág tavaly ősszel indult; eddig a cégek nagy része még csak nem is gondolt a legálisan használt licencek adás-vételére.
A kormányzati informatikai projektekre nem jellemző sem a gyors döntés, sem a gyors lefutás. Ez talán még nem lenne baj, de akadnak szép számmal olyan programok, amelyeket már hosszú ideje jegelnek.
Vannak olyan szituációk, amikor egyetlen hívással emberek életére is lehet törni: bűnügyi filmek népszerű kliséje a börtönből intézkedő bandavezér. Itt úgy kellene folytatódnia a mondatnak, hogy a valóság ezzel szemben…
Komoly piackutató cégek szerint az informatikai projekteknek legalább a fele kudarccal végződik. De ezek a projektek a világ boldogabbik felében legalább elindulnak…
A jövő február végére hatékony, átlátható és ügyfélbarát módon kezelik majd az Államkincstárban a családtámogatásokat.
A címben is szereplő, talán még kissé talányos felvetés egy olyan elektronizált Magyarországot vizionál, amelyben már maximálisan kiépült az Információs Társadalom.
Ma Magyarországon az évente a Napból érkező 1,16 milliárd kilowattóra sugárzási energiát alig hasznosítjuk: egy friss felmérés szerint az újonnan csatlakozott uniós tagállamok között a sor végén kullogunk. Pedig gyorsan fejlődő ágazatról van szó: az elmúlt három évben épült ki a ma működő összes kapacitás közel fele, aminek több mint 80 százalékát Európában állították elő.
A globalizáció és az új technológiák arra ösztönzik a vállalatokat, hogy új üzleti modelleket keressenek a hatékonyság, a versenyképesség, az agilitás és a növekedés fokozása érdekében.
A hazai gyakorlatban példátlan lépést tett 2010 elején a magyar kormány, amikor felfüggesztette bizonyos döntések meghozatalát, illetve végrehajtását.
Minél nagyobb egy szervezet, s minél gyorsabban változik az informatika, annál több szoftverlicence kerül ki a használatból. Miért ne lehetne továbbértékesíteni őket?
Nagyságrendekkel olcsóbb, mint az új. – A használtszoftver-kereskedelem jelenleg az egyik legdinamikusabban növekvő szoftveripari ágazat. Hazánkban ez az iparág tavaly ősszel indult; eddig a cégek nagy része még csak nem is gondolt a legálisan használt licencek adás-vételére.
A kormányzati informatikai projektekre nem jellemző sem a gyors döntés, sem a gyors lefutás. Ez talán még nem lenne baj, de akadnak szép számmal olyan programok, amelyeket már hosszú ideje jegelnek.
Vannak olyan szituációk, amikor egyetlen hívással emberek életére is lehet törni: bűnügyi filmek népszerű kliséje a börtönből intézkedő bandavezér. Itt úgy kellene folytatódnia a mondatnak, hogy a valóság ezzel szemben…
Komoly piackutató cégek szerint az informatikai projekteknek legalább a fele kudarccal végződik. De ezek a projektek a világ boldogabbik felében legalább elindulnak…
A jövő február végére hatékony, átlátható és ügyfélbarát módon kezelik majd az Államkincstárban a családtámogatásokat.
A címben is szereplő, talán még kissé talányos felvetés egy olyan elektronizált Magyarországot vizionál, amelyben már maximálisan kiépült az Információs Társadalom.
Ma Magyarországon az évente a Napból érkező 1,16 milliárd kilowattóra sugárzási energiát alig hasznosítjuk: egy friss felmérés szerint az újonnan csatlakozott uniós tagállamok között a sor végén kullogunk. Pedig gyorsan fejlődő ágazatról van szó: az elmúlt három évben épült ki a ma működő összes kapacitás közel fele, aminek több mint 80 százalékát Európában állították elő.
