A hazai gyakorlatban példátlan lépést tett 2010 elején a magyar kormány, amikor felfüggesztette bizonyos döntések meghozatalát, illetve végrehajtását.
A hivatalos nyilatkozatok szerint a moratórium célja, hogy a 2010-ben leköszönő kormány sem személyi döntésekkel, sem pedig hosszabb távú kötelezettségvállalásokkal ne kösse meg az új kormány kezét. Az újfajta gyakorlattal emellett szemléletet is igyekszik formálni, példát és irányt szeretne mutatni a jövőbeni kormányok számára is.
Korlátok és kivételek
A moratóriummal kapcsolatos előírásokat és a megteendő lépéseket az erről kiadott, majd később módosított kormányhatározat tartalmazza. A jogszabály első változata – 1003/2010. – január 19-én jelent meg, és a pályázatokra, támogatásokra, illetve a támogatott projektekre vonatkozóan több pontot is tartalmazott.
Az egyik pont szerint a kincstárnokok a 2010. április 1-jétől a következő kormány minisztereinek kinevezéséig csak a közfeladatok zavartalan ellátásához nélkülözhetetlen kötelezettségvállalásokat – ideértve különösen az államháztartás alrendszereinek terhére pályázat útján nyújtott támogatásokról való döntést is – tekinthetik időszerűnek. Egy másik pont szerint a területért felelős nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszternek gondoskodnia kell arról, hogy szintén április 1-jétől a következő kormány minisztereinek kinevezéséig az Új Magyarország fejlesztési terv bíráló bizottságai – a korábbi akciótervben már nevesített kiemelt projektek, kétfordulós pályázatnál pedig az első fordulóban már támogatott projektek kivételével – ne tegyenek javaslatot projekt támogatására. A határozat a másik nagy uniós programot, az Új Magyarország vidékfejlesztési programot is moratórium alá vonta: eszerint a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter gondoskodik arról, hogy április 1-jétől az új kormány minisztereinek kinevezéséig a vidékfejlesztési programon belül az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap forrás terhére kötelezettségvállalás ne történjen. Az időszak ilyen meghatározása így azt is jelenti, hogy nem tudni pontosan, meddig tart.
A határozatot viszonylag rövid időn belül (február 26-án) módosították. A pályázatokat érintő moratórium beavatkozási területét több szempontból is szűkítették. Egyrészt a közbeszerzésekkel kapcsolatos moratóriumból kikerültek az európai uniós forrásból megvalósuló, támogatási szerződéssel rendelkező projektek megvalósításához szükséges eljárások. A fejlesztési terv esetében a moratórium alól kivett programok, pályázatok közé kerültek a 2010. január 20. előtt meghirdetett pályázatok, míg a vidékfejlesztési programnál az ez előtt az időpont előtt hatályos jogcímrendeletekre beadott projektek, pályázatok esetében meghozhatók a döntések.
Értelmezési gondok
A határozat megjelenése természetesen komoly visszhangot váltott ki, nagyon sokféle értelmezést, magyarázatot lehetett hallani az érintettektől, leendő pályázóktól, már nyertes projektgazdáktól. Sok esetben olyanok is magukra értették a moratóriumot, akikre egyébként nem vonatkozik.
Az intézményrendszer is reagált a kormányhatározat megjelenésére és az abban foglalt intézkedésekre. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján február 11-én megjelent részletes tájékoztatóban például kiemelték, hogy a határozatában nevesítettek mellett a moratórium nem vonatkozik a normatív eljárásrendű, automatikus elbírálású pályázatokra (így a Gazdaságfejlesztési operatív program több ezer pályázót érintő, normatív vállalkozásfejlesztési pályázatára, a GOP 2.1.1/A-ra sem), mivel ott nincsen bíráló bizottság. A tájékoztató azt is tartalmazza, hogy március 15-ét követően az Ügynökség sem akcióterv-módosításra, sem kiemelt projekt nevesítésére, sem a hozzá tartozó jogszabály-módosításra vonatkozó javaslatot nem terjeszt már be a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumnak.
A tájékoztató mellékleteként közzétették a moratóriummal nem érintett, változatlan ütemezéssel folytatódó pályázatok listáját is.
Hazait is érint
Bár a határozat a pályázatok közül az európai uniós társfinanszírozásúakat nevesíti, ez azonban nem jelenti azt, hogy a tisztán hazai költségvetési forrásból kiírt pályázatokat ne érintené. Ott is hosszú távú kötelezettségvállalás történik, és ezekre szintén vonatkozik bizonyos korlátozás.
A hazai költségvetési forrásból kutatás-fejlesztési pályázatokat kiíró Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) honlapján március 18-án jelent meg az a tájékoztató, amely leírja a tudnivalókat. Eszerint új pályázat, program a moratórium időszakában, 2010. április 1-jétől a következő kormány kinevezéséig nem jelenik meg. A már megjelent pályázatok továbbra is elérhetők, beadhatók a pályaművek, ezek döntés-előkészítése (formai és egyéb ellenőrzések, hiánypótlások) és értékelése folytatódik, de döntés, pályázattal kapcsolatos eredmény ebben az időszakban már nem születik.
A kiemelt projektek döntéshozatalában történt változásokról például az uniós támogatású közlekedésfejlesztési projektek közreműködő szervezete, a KIKSZ jelentetett meg közleményt március 12-én, ami szerint – hasonlóan az NKTH-hoz – a leendő döntések előkészítése itt is zajlik, de a moratórium lejártáig új, akciótervben még nem nevesített kiemelt projektről már nem születik bírálati döntés.
Kun László
