Az új üzlet kiválasztásában segítő elemző szolgáltatás, az áru nyomon követését a fogyasztó számára is lehetővé tevő alkalmazás, önkiszolgáló rendszerek, e-blokk – többek között ezekkel a megoldásokkal alakítják át a kereskedők életét az informatikai cégek.
Számos cég ódzkodik a kiszervezéstől, pedig annak üzleti és technológiai előnyei ma is időszerűek. A korábbi negatív tapasztalatok pedig gondos tervezéssel és a célok pontos definiálásával elkerülhetőek.
Magyar cég tette lehetővé, hogy mobileszközeink segítségével is aláírhassunk bármilyen dokumentumot, amelynek joghatása megegyezik a papír alapon történt kézi aláírással. Következő lépésként a cég fejleszti azt a technológiát, amellyel a magyar elektronikus személyi igazolványban tárolt digitális aláírás is használható lesz majd erre a célra külön kártyaolvasó nélkül, kizárólag a mobil eszközeink segítségével.
Júniusra készül el a magyar digitális oktatási stratégia, ami részben az internetről szóló nemzeti konzultáció eredményeire támaszkodik. Fő célja a ma már kézzelfoghatóan megtapasztalható drámai mértékű informatikushiány eliminálása. Ma már több mint 22 ezer IT-szakember hiányzik Magyarországon, az Unióban pedig 2020-ra már egymilliós informatikushiánnyal terveznek. Közben az új STEM-jellegű (tudomány, technológia, mérnöktudományok, matematika) állások 71 százaléka – akár akarjuk, akár nem – valamiféle kódolás ismeretére támaszkodik.
Jelenlegi termékportfóliójának bővítésére és a magyarországi értékesítési tevékenységének erősítésére törekszik a közeljövőben a Huawei. Ennek egyik első jele, hogy a cég felsővezetésében új, dinamikus, operatív jellegű szakember tölti be a technológiai igazgatói pozíciót. Karish Cui a Huawei magyarországi piaci aktivitásának és hatékonyságának jelentős növelésére törekszik majd.
Júniusra készül el a magyar digitális oktatási stratégia, amely valamennyi szintre ki fog terjedni, hiszen a digitális fejlesztésekről és az internetről szóló nemzeti konzultáció eredményein alapszik. Magyarországon az internetet mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni.
Kiemelten foglakozik a kiberbűnözéssel a PwC egy friss tanulmánya, nem véletlenül, hiszen a második leggyakoribb, cégeket érintő gazdasági bűncselekménnyé nőtte ki magát. Az IDC adatai szerint is nőtt az informatikai rendszerek veszélyeztetettsége tavaly. A támadás ellen a legjobb védekezés a megelőzés, amelyre egyre több eszköz létezik.
Sokfelől kaphat segítséget az a magyar kis- vagy közepes vállalkozás, amely külföldön szeretné értékesíteni termékét vagy szolgáltatását. A legkiterjedtebb nemzetközi hálózattal és gazdaságdiplomáciai kapcsolatokkal a Magyar Nemzeti Kereskedőház rendelkezik, amely testre szabott szolgáltatásokat is kínál az érdeklődő cégeknek.
Az egyéni felhasználók körében már nem a költségek, hanem az érdeklődés és az ismeretek hiánya a legnagyobb akadály az új infokommunikációs szolgáltatások igénybe vétele előtt. A gátat aktív edukációval és az ügyfélélmény fokozásával lehet átugrani.
A közvélekedés szerint a beszédhang-felismerésen alapuló technikák egyrészt drágák, másrészt megbízhatatlanok. Ez ma már nem igaz. Kialakult egy olyan optimális alkalmazási forma – az ügyfélszolgálatok fél- vagy teljes automatizálása – és lépték, amelyben a kétségtelenül nem kis befektetés 10–15 hónap alatt megtérül.
Az új üzlet kiválasztásában segítő elemző szolgáltatás, az áru nyomon követését a fogyasztó számára is lehetővé tevő alkalmazás, önkiszolgáló rendszerek, e-blokk – többek között ezekkel a megoldásokkal alakítják át a kereskedők életét az informatikai cégek.
Számos cég ódzkodik a kiszervezéstől, pedig annak üzleti és technológiai előnyei ma is időszerűek. A korábbi negatív tapasztalatok pedig gondos tervezéssel és a célok pontos definiálásával elkerülhetőek.
Magyar cég tette lehetővé, hogy mobileszközeink segítségével is aláírhassunk bármilyen dokumentumot, amelynek joghatása megegyezik a papír alapon történt kézi aláírással. Következő lépésként a cég fejleszti azt a technológiát, amellyel a magyar elektronikus személyi igazolványban tárolt digitális aláírás is használható lesz majd erre a célra külön kártyaolvasó nélkül, kizárólag a mobil eszközeink segítségével.
Júniusra készül el a magyar digitális oktatási stratégia, ami részben az internetről szóló nemzeti konzultáció eredményeire támaszkodik. Fő célja a ma már kézzelfoghatóan megtapasztalható drámai mértékű informatikushiány eliminálása. Ma már több mint 22 ezer IT-szakember hiányzik Magyarországon, az Unióban pedig 2020-ra már egymilliós informatikushiánnyal terveznek. Közben az új STEM-jellegű (tudomány, technológia, mérnöktudományok, matematika) állások 71 százaléka – akár akarjuk, akár nem – valamiféle kódolás ismeretére támaszkodik.
Jelenlegi termékportfóliójának bővítésére és a magyarországi értékesítési tevékenységének erősítésére törekszik a közeljövőben a Huawei. Ennek egyik első jele, hogy a cég felsővezetésében új, dinamikus, operatív jellegű szakember tölti be a technológiai igazgatói pozíciót. Karish Cui a Huawei magyarországi piaci aktivitásának és hatékonyságának jelentős növelésére törekszik majd.
Júniusra készül el a magyar digitális oktatási stratégia, amely valamennyi szintre ki fog terjedni, hiszen a digitális fejlesztésekről és az internetről szóló nemzeti konzultáció eredményein alapszik. Magyarországon az internetet mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni.
Kiemelten foglakozik a kiberbűnözéssel a PwC egy friss tanulmánya, nem véletlenül, hiszen a második leggyakoribb, cégeket érintő gazdasági bűncselekménnyé nőtte ki magát. Az IDC adatai szerint is nőtt az informatikai rendszerek veszélyeztetettsége tavaly. A támadás ellen a legjobb védekezés a megelőzés, amelyre egyre több eszköz létezik.
Sokfelől kaphat segítséget az a magyar kis- vagy közepes vállalkozás, amely külföldön szeretné értékesíteni termékét vagy szolgáltatását. A legkiterjedtebb nemzetközi hálózattal és gazdaságdiplomáciai kapcsolatokkal a Magyar Nemzeti Kereskedőház rendelkezik, amely testre szabott szolgáltatásokat is kínál az érdeklődő cégeknek.
Az egyéni felhasználók körében már nem a költségek, hanem az érdeklődés és az ismeretek hiánya a legnagyobb akadály az új infokommunikációs szolgáltatások igénybe vétele előtt. A gátat aktív edukációval és az ügyfélélmény fokozásával lehet átugrani.
A közvélekedés szerint a beszédhang-felismerésen alapuló technikák egyrészt drágák, másrészt megbízhatatlanok. Ez ma már nem igaz. Kialakult egy olyan optimális alkalmazási forma – az ügyfélszolgálatok fél- vagy teljes automatizálása – és lépték, amelyben a kétségtelenül nem kis befektetés 10–15 hónap alatt megtérül.
