Avilág fejlettebb és ésszerűbb részében az adófizetők egyre inkább megkövetelik, hogy a kormányzati tevékenység minden szintje pénzügyileg elszámoltatható legyen, s a kormányok maguk is eltökélten vizsgálják, miként lehetne üzletszerővé tenni költségvetésüket.
Az információs társadalom és ezen belül az intelligens térségek kérdésének komolyabb vizsgálata évtizedes múltra tekint vissza az Európai Unióban. A hazánkban eddig megtett gyakorlati lépéseket olyan elméleti cikkek is igyekeztek megalapozni, mint az alábbi írás.
A mai magyar weboldalak fejlesztői sok esetben alapvető ergonómiai szempontokat is figyelmen kívül hagynak. A probléma szemléletbeli, s ezen csak átfogó felvilágosító munkával lehet változtatni. De lehet, hogy ez szélmalomharc.
A hivatalos iratok elektronikus kézbesítése és az elektronikus tértivevény bevezetése biztosítaná, hogy az elektronikus kommunikáció egyenrangúan menjen végbe az ügyfél, az állam és az államigazgatási szervek egymás közötti kapcsolatában.
Az emberiség nem bír megszabadulni a gyűjtögetéstől. Akkor sem, ha látszólag értelmetlen adatok folyamatos rögzítéséről, de ma még kiforratlan célból történik mindez.
A nagyobb cégek informatikai rendszerei áttekinthetetlenekké és nehezen módosíthatókká váltak, miközben erős, sokszor kritikus az üzleti részlegek igénye a rugalmas, gyorsan változtatható infrastruktúra iránt.
A magyarországi cégek több mint háromnegyede stratégiai eszköznek tekinti a tudást, ám csak mintegy harmaduk rendelkezik ténylegesen átfogó tudásmenedzsment-stratégiával. Még kisebb azoknak a társaságoknak az aránya, amelyek alkalmaznak valamilyen konkrét tudásmenedzsment-programot.
Európa 28országában tavaly 350 milliárd dollárt költöttek hardverre, szoftverre és iT-szolgáltatásokra. Az ágazat csaknem 8 millió embert foglalkoztatott, ennek fele a szoftveriparban dolgozott. Informatikai tevékenységből közel 300 milliárd dollár adóbevételük származott az országoknak.
Az internet és az informatika napjaink gazdaságának új motorja. Az információ hatalma ma nyilvánvalóbb, mint valaha. Aki a globalizáció által megkívánt változásokra képes, az jó eséllyel vehet részt az új gazdaságban, aki nem, az lemarad.
Egy számítógépen akár több tucat szoftver is található, ám erről – különösen a kis- és középvállalatok – az esetek többségében semmiféle nyilvántartást nem vezetnek. Pedig ha volna szoftvergazdálkodás, a szervezetek csökkenthetnék költségeiket és biztonsági kockázataikat.
Avilág fejlettebb és ésszerűbb részében az adófizetők egyre inkább megkövetelik, hogy a kormányzati tevékenység minden szintje pénzügyileg elszámoltatható legyen, s a kormányok maguk is eltökélten vizsgálják, miként lehetne üzletszerővé tenni költségvetésüket.
Az információs társadalom és ezen belül az intelligens térségek kérdésének komolyabb vizsgálata évtizedes múltra tekint vissza az Európai Unióban. A hazánkban eddig megtett gyakorlati lépéseket olyan elméleti cikkek is igyekeztek megalapozni, mint az alábbi írás.
A mai magyar weboldalak fejlesztői sok esetben alapvető ergonómiai szempontokat is figyelmen kívül hagynak. A probléma szemléletbeli, s ezen csak átfogó felvilágosító munkával lehet változtatni. De lehet, hogy ez szélmalomharc.
A hivatalos iratok elektronikus kézbesítése és az elektronikus tértivevény bevezetése biztosítaná, hogy az elektronikus kommunikáció egyenrangúan menjen végbe az ügyfél, az állam és az államigazgatási szervek egymás közötti kapcsolatában.
Az emberiség nem bír megszabadulni a gyűjtögetéstől. Akkor sem, ha látszólag értelmetlen adatok folyamatos rögzítéséről, de ma még kiforratlan célból történik mindez.
A nagyobb cégek informatikai rendszerei áttekinthetetlenekké és nehezen módosíthatókká váltak, miközben erős, sokszor kritikus az üzleti részlegek igénye a rugalmas, gyorsan változtatható infrastruktúra iránt.
A magyarországi cégek több mint háromnegyede stratégiai eszköznek tekinti a tudást, ám csak mintegy harmaduk rendelkezik ténylegesen átfogó tudásmenedzsment-stratégiával. Még kisebb azoknak a társaságoknak az aránya, amelyek alkalmaznak valamilyen konkrét tudásmenedzsment-programot.
Európa 28országában tavaly 350 milliárd dollárt költöttek hardverre, szoftverre és iT-szolgáltatásokra. Az ágazat csaknem 8 millió embert foglalkoztatott, ennek fele a szoftveriparban dolgozott. Informatikai tevékenységből közel 300 milliárd dollár adóbevételük származott az országoknak.
Az internet és az informatika napjaink gazdaságának új motorja. Az információ hatalma ma nyilvánvalóbb, mint valaha. Aki a globalizáció által megkívánt változásokra képes, az jó eséllyel vehet részt az új gazdaságban, aki nem, az lemarad.
Egy számítógépen akár több tucat szoftver is található, ám erről – különösen a kis- és középvállalatok – az esetek többségében semmiféle nyilvántartást nem vezetnek. Pedig ha volna szoftvergazdálkodás, a szervezetek csökkenthetnék költségeiket és biztonsági kockázataikat.
