A hivatalos iratok elektronikus kézbesítése és az elektronikus tértivevény bevezetése biztosítaná, hogy az elektronikus kommunikáció egyenrangúan menjen végbe az ügyfél, az állam és az államigazgatási szervek egymás közötti kapcsolatában.
Általános társadalmi elvárás a bírósági, közigazgatási, illetve más hatósági eljárások felgyorsítása, az információs társadalom adta lehetőségek kihasználása. Ezért fontos az elektronikus kommunikáció, de ezen belül is a megfelelően dokumentált, biztonságos elektronikus kézbesítés feltételeinek megteremtése.
Független szerv
A tervezett szabályozás kiindulópontja az, hogy az elektronikus kommunikációban megjelenik a feladótól és a címzettől független szerv, amelynek feladata a kézbesítés lebonyolítása – fogalmazott Avarkeszi Dezső igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár az e-tértivevényről szóló törvényjavaslat beterjesztésekor. A kézbesítési feladatokat a már jelenleg is létező központi elektronikus szolgáltató rendszer látná el.
Az elektronikus kézbesítési folyamat lényege, hogy az állami elektronikus kézbesítési szolgáltató rendszerén keresztül szabályszerűen kézbesített iratokhoz a jogszabályokban foglalt joghatás fűződhet. Ehhez azonban elengedhetetlenül szükséges az, hogy a feladó hitelt érdemlően tudomást szerezzen az elektronikus okiratok szabályszerű átvételéről az elektronikus tértivevény alapján.
Jóllehet a hivatalos iratok elektronikus kézbesítése elsősorban a bíróság, a közigazgatási szerv, illetve más hatóság és a felek között zajlik majd, de a rendszer a jövőben alkalmas lehet arra, hogy természetes személyek vagy hivatalos szervek is küldhessenek közvetlenül egymásnak iratokat.
Az elektronikus kézbesítés egyszerűségét és elterjesztését hivatott biztosítani az a megoldás, hogy az iratra elhelyezett időbélyegző védi a dokumentumot az utólagos módosítástól.
Ha hivatalos szerv kézbesíti iratát elektronikusan, akkor a kézbesítési szolgáltató rendszerén keresztül kézbesített okirat közokiratnak minősül.
Amikor pedig természetes személy akar bizonyító erejű okiratot benyújtani, akkor az e rendszeren keresztül kézbesített okirat teljesíti ezt a formai előírást anélkül, hogy a feladó saját minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel rendelkezne. Mindez biztosítja a rendszer egyszerű, költséghatékony és biztonságos működését.
Természetesen a szabályozás kialakításával a forgalom nem fog azonnal átalakulni, nem fog mindenki azonnal elektronikus kapcsolattartásra áttérni, bár a közigazgatási hatósági eljárásokban a hatóságok közötti kommunikációra már előírtak egy 2011. januári határidőt, és a vállalkozások polgári peres eljárásaiban e törvény is ütemezett határidőket állapít meg az áttérésre – tette hozzá Márfai Péter, az Országgyűlés informatikai bizottságának elnöke.
| Közokirat |
|---|
|
Az elektronikus tértivevény közokiratnak minősül, míg a papír alapú tértivevény csak sima okirat. Az elektronikus tértivevény annyiban tud többet a hagyományos papírnál, hogy igazolhatóvá teszi azt is, mit tartalmazott az adott küldemény, anélkül, hogy annak tartalma megismerhető vagy akár csak visszafejthető lenne a tértivevényből. |
A hivatalos iratok elektronikus kézbesítése ki tudja váltani a postai szolgáltatások igen jelentős részét. Az elektronikus iratforgalommal sok millió, talán sok milliárd forintot lehet folyamatosan megtakarítani, és ez környezetvédelmi, költségtakarékossági szempontból sem elhanyagolható – hívta fel a figyelmet Hankó Faragó Miklósképviselő.
Elengedhetetlenül szükséges ugyanakkor, hogy a törvényjavaslatnak csak olyan változatát fogadják el, amelyre vonatkozóan egyértelműen a támogatását tudja adni az adatvédelmi biztos – tette hozzá.
Kétségek
Igaz, hogy a javasolt változások ésszerűsíthetik a munkát, és takarékosabb költséggazdálkodást eredményezhetnek, de amikor arról hallani, hogy amíg a hatóságok, hivatali szervek informatikai eszközellátottsága, valamint a munkatársak informatikai tudása és készsége is komoly fejlesztésre, illetőleg pótlásra szorul, addig lehetséges-e olyan nagy volumenű változásokat tervezni, mint amilyenekkel a törvényjavaslat is számol? – tette fel a költői kérdést Pettkó András képviselő, az informatikai bizottság tagja.
Az informatikai kezdeményezőkészség megvan ugyan a hivatalokban, a probléma inkább a szemléletben rejlik. Kérdéses, motivált lesz-e az ügyintéző a digitális váltásra, egyszerűsödik-e, hatékonyabbá válik-e így a munkája?
Összeállította: Mártonffy Attila
