A korábbiaknál kevésbé szerteágazó programmal, de nem kevésbé fajsúlyos témákat középpontba állítva zajlott az idei Infoparlament. A fókusz ezúttal a digitális és fizikai biztonságon volt, de az egyéb témák között előkerült a Digitális Jólét Program folytatása és az 5G hazai szerepe is.
Idén már Budapest is szerepel a világ fintech központjainak listáján, igaz számos tényezőben kell még erősödnie a magyar fővárosnak, hogy az élvonalba kerüljön. Tavaly megtorpant a szektorba érkező befektetések növekedése, Kínában ugyanakkor egyre többet költenek erre a szegmensre.
Ugyan mindenki örül a roamingdíj nyári felszámolásának, de a háttérben egy sokkal fontosabb ICT-paktum valósult meg végre. Az Európai Unió kiállt az egységes digitális piac megvalósítása és bevezetése mellett. 2018-tól eljön a digitális Kánaán, de a tökéletes európai e-piac még csak megszületőben van.
Fájdalmasan direkt kapcsolat van az üzleti eredményesség és a jó szakemberek megtartásának képessége között. Különösen jól tudják ezt az Abesse-nél, amely nemrégiben nyerte el a Magyarország Kiváló Vállalata címet.
„Nyelvvizsgája van, de megszólalni nem mer a magyar” – ilyen és ehhez hasonló címmel jelennek meg cikkek, tanulmányok arról, hogy hiányzik a beszédközpontúság a nyelvoktatásból. Egy kaliforniai vállalat, a DynEd azt mutatja meg, hogyan lehet beszédalapon, távoktatásban nyelvet tanulni. A cégnek már több mint 25 millió felhasználója van világszerte.
A kutatás-fejlesztési projektre költött összeg akár 40 százaléka visszakapható, mint adókedvezmény vagy állami támogatás – többek között ez derült ki a májusi ITB Clubon, ahol az EY szakértői számoltak be a lehetőségekről. A téma igencsak felkeltette a résztvevők érdeklődését…
Az Infotér Egyesület idén május 25-én rendezi meg Okos Város Konferenciáját, a Digitális Jólét Program szakmai közreműködésével és támogatásával. Az esemény a hazai és a régiós eredmények és elképzelések bemutatása mellett igazi különlegességekkel is várja az érdeklődőket.
A projektek összetettsége, az önkormányzati munkatársak tájékozatlansága, az élenjárók és a lemaradók közötti szakadék – többek között ezek a tényezők gátolják, hogy a jelenleginél gyorsabban valósuljanak meg az okos város projektek. A szakértők szerint nem elég a műszaki megoldásokra fókuszálni, a kezdeményezésekbe be kell vonni a lakosságot is a sikeres érdekében.
Fontos cél a magyar vállalkozások digitalizálása, ám a mikro- és kisvállalati kör nagy részénél ennél alapvetőbb problémák is jelentkeznek. Ahhoz, hogy hatékonyan tudják alkalmazni a digitális megoldásokat, előbb vállalkozói alapismereteiket kell fejleszteni.
2017 tavaszán lezáródott a MÁV-csoport „Infrastruktúra és gördülő állomány karbantartó szoftver, valamint IT-alkalmazás konszolidáció” elnevezésű, informatikai háttérrel támogatott közlekedésfejlesztési projektje. A részletekbe a társaság két IT-vezetője avatott be bennünket.
A korábbiaknál kevésbé szerteágazó programmal, de nem kevésbé fajsúlyos témákat középpontba állítva zajlott az idei Infoparlament. A fókusz ezúttal a digitális és fizikai biztonságon volt, de az egyéb témák között előkerült a Digitális Jólét Program folytatása és az 5G hazai szerepe is.
Idén már Budapest is szerepel a világ fintech központjainak listáján, igaz számos tényezőben kell még erősödnie a magyar fővárosnak, hogy az élvonalba kerüljön. Tavaly megtorpant a szektorba érkező befektetések növekedése, Kínában ugyanakkor egyre többet költenek erre a szegmensre.
Ugyan mindenki örül a roamingdíj nyári felszámolásának, de a háttérben egy sokkal fontosabb ICT-paktum valósult meg végre. Az Európai Unió kiállt az egységes digitális piac megvalósítása és bevezetése mellett. 2018-tól eljön a digitális Kánaán, de a tökéletes európai e-piac még csak megszületőben van.
Fájdalmasan direkt kapcsolat van az üzleti eredményesség és a jó szakemberek megtartásának képessége között. Különösen jól tudják ezt az Abesse-nél, amely nemrégiben nyerte el a Magyarország Kiváló Vállalata címet.
„Nyelvvizsgája van, de megszólalni nem mer a magyar” – ilyen és ehhez hasonló címmel jelennek meg cikkek, tanulmányok arról, hogy hiányzik a beszédközpontúság a nyelvoktatásból. Egy kaliforniai vállalat, a DynEd azt mutatja meg, hogyan lehet beszédalapon, távoktatásban nyelvet tanulni. A cégnek már több mint 25 millió felhasználója van világszerte.
A kutatás-fejlesztési projektre költött összeg akár 40 százaléka visszakapható, mint adókedvezmény vagy állami támogatás – többek között ez derült ki a májusi ITB Clubon, ahol az EY szakértői számoltak be a lehetőségekről. A téma igencsak felkeltette a résztvevők érdeklődését…
Az Infotér Egyesület idén május 25-én rendezi meg Okos Város Konferenciáját, a Digitális Jólét Program szakmai közreműködésével és támogatásával. Az esemény a hazai és a régiós eredmények és elképzelések bemutatása mellett igazi különlegességekkel is várja az érdeklődőket.
A projektek összetettsége, az önkormányzati munkatársak tájékozatlansága, az élenjárók és a lemaradók közötti szakadék – többek között ezek a tényezők gátolják, hogy a jelenleginél gyorsabban valósuljanak meg az okos város projektek. A szakértők szerint nem elég a műszaki megoldásokra fókuszálni, a kezdeményezésekbe be kell vonni a lakosságot is a sikeres érdekében.
Fontos cél a magyar vállalkozások digitalizálása, ám a mikro- és kisvállalati kör nagy részénél ennél alapvetőbb problémák is jelentkeznek. Ahhoz, hogy hatékonyan tudják alkalmazni a digitális megoldásokat, előbb vállalkozói alapismereteiket kell fejleszteni.
2017 tavaszán lezáródott a MÁV-csoport „Infrastruktúra és gördülő állomány karbantartó szoftver, valamint IT-alkalmazás konszolidáció” elnevezésű, informatikai háttérrel támogatott közlekedésfejlesztési projektje. A részletekbe a társaság két IT-vezetője avatott be bennünket.
