A projektek összetettsége, az önkormányzati munkatársak tájékozatlansága, az élenjárók és a lemaradók közötti szakadék – többek között ezek a tényezők gátolják, hogy a jelenleginél gyorsabban valósuljanak meg az okos város projektek. A szakértők szerint nem elég a műszaki megoldásokra fókuszálni, a kezdeményezésekbe be kell vonni a lakosságot is a sikeres érdekében.
Várhatóan május végén kerülhet a kormány elé a Digitális Jólét Program (DJP) 2.0, amely az eddigi koncepciónál jóval bővebb lesz és számos új elemet tartalmaz, köztük az okos városfejlesztések további ösztönzését. Bár a „smart city” az elmúlt években a településfejlesztések kapcsán az egyik leggyakrabban hallott kifejezés lett, és itthon is tapasztalhattunk néhány ígéretes próbálkozást (Szolnok vagy éppen Nyíregyháza esetében), ám komoly áttörésről egyáltalán nem lehet beszélni. Pedig az egyre több, a témában tartott konferencia, illetve a témakör DJP 2.0-ba történő beemelése is azt mutatja, hogy komoly az érdeklődés. Joggal adódik a kérdés: mégis mi akadályozza azt, hogy több és gyorsabb fejlesztés valósuljon meg?
Önkormányzati kihívások
Az egyik alapvető problémára Gál András Levente, a Magyar Közigazgatási és Szervezetfejlesztési Kutatóintézet kuratóriumának elnöke mutatott rá az április elején megrendezett Smart 2017 konferencián tartott előadásában. Megfogalmazása szerint az „avantgardok arroganciája”, vagyis az elöljáró vizionáriusok értetlensége azokkal szemben, akik lemaradtak, komoly kihívást jelent. Hozzátette, hogy ez többek között azzal oldható meg, ha a szakmai anyagokat érthetővé teszik az önkormányzati törvény vagy éppen a jegyzői szabályok szempontjából is. A következő nagy kérdés a képzés, ugyanis a tapasztalatok azt mutatják, hogy például a konferenciákról hiányoznak az önkormányzatok képviselői.
„Az önkormányzati szektorban több mint 31 ezer köztisztviselő dolgozik, a háttérintézményekben még 20 ezren, ennyi embert kellene meggyőzni az okos városok előnyeiről. Ha sikerül az egy százalékukat kiképezni a témában, akkor már lesznek követek, akik el tudják végezni ezt a missziós tevékenységet” – mondta Gál András Levente. A szakember szerint arról sem szabad megfeledkezni, hogy a nagyvárosokra kidolgozott koncepciókat az átlagos magyar önkormányzatoknál nem igazán tudják magukévá tenni, ezért fontos lenne, hogy a falvakat, a járásokat, akár a turisztikai régiókat is magába foglalja egy-egy fejlesztés.
Bevonni a lakosságot
„Az okos város projektek esetében a kívánt megoldások általában komplexek, és sok résztvevő harmonikus együttműködésén alapulnak. Nincs két egyforma városi igény, ahogy nincs polcról levehető, teljes funkcionalitást megvalósító, okos városi rendszert szállító cég sem. Így szinte minden alkalommal egyedi megoldások születnek, amelyek nehezen másolhatók más projektekben” – mutatott rá egy másik nehézségre Tázló József, a Cisco Magyarország műszaki igazgatója. A szakember hozzátette, hogy sok esetben a városüzemeltetés sem jól „kiérlelt” stratégia alapján működik, ezért előfordul, hogy egy alrendszer nem tud együttműködni egy másik alrendszerrel, a megoldás pedig az lenne, hogy átjárhatók legyenek a rendszerek és hasznosíthassák egymás információt is. De nem elég a műszaki megoldásokra fókuszálni, a projektekbe be kell vonni a lakosságot is, az okos város programok sikerességéhez szükség van az érzelmi és mentális megnyerésükre, támogatásukra is, fűzte hozzá Tázló József.
|
Tippek az okos városfejlesztésekhez |
|---|
|
Nemzetközi szinten is egyedülálló Okos Város weboldalt indított a Lechner Tudásközpont. A hazai és nemzetközi projekteket bemutató Okos Város Online Példatárban több száz érdekes gyakorlat között böngészhetnek az érdeklődők, míg a térképes keresőfelülettel ellátott, naprakész adatbázis az eredményes példákon keresztül mutatja be, milyen sokszínűek is lehetnek az okos városfejlesztések. A Példatárban megtalálható egy magyar fejlesztésű ivócsap, amellyel bármelyik hazai tűzcsapot másodpercek alatt ivókúttá lehet átalakítani anélkül, hogy annak eredeti tűzbiztonsági funkciója sérülne. A FloodCom árvízvédelmi szimulációs játék a holland árvízvédelem komplexitását és a vészhelyzetek általános észrevétlenségét hivatott modellezni és bemutatni, emellett segít a kooperációs készségek fejlesztésében vészhelyzetek menedzselése idején. A Rotterdami Főiskolán fejlesztetett játék kifejezetten vízgazdálkodási és katasztrófavédelmi szakemberek számára készült, a különböző forgatókönyvek a Rotterdamot fenyegető valós veszélyeken alapulnak. Egy másik holland példa De Hogeweyk, a demencia-falu. A kezdeményezés célja, hogy a betegségben szenvedő lakók amennyire csak lehet, aktívan töltsék mindennapjaikat. A falu körül húzódó kerítés és az őrzött kapu biztosítja, hogy a betegek biztonságban legyenek saját világukban. |
A Cisco okos város projektekhez kínált technológiai megoldásait a „Digital Network Architecture for Cities” architektúra fogja össze. A platform fő szolgáltatási területei a városi wifi, az okos közvilágítás, az okos parkolás, a térfigyelésen alapuló közbiztonsági, valamint forgalom-menedzsment megoldások. Emellett a társaság a hulladékszállítás optimalizálására, a környezet- és tömeg-monitoringra is kidolgozott megoldásokat, amelyeket együttműködő partnereivel szállít. A rendszer fontos eleme a Digitális Város Üzemeltetési Platform, amely a különböző okos megoldások együttműködését támogatja, és egy központi felületet nyújt a város üzemeltetőinek. A Cisco megoldásai Chicagóban többek között a sürgősségi szolgálatok hatékonyságát növelik; Barcelonában a közlekedést, a közvilágítást és a hulladékszállítást optimalizálják; míg Hamburgban a levegőminőséget monitorozzák és javítják, illetve a közlekedési forgalmat és a közvilágítást optimalizálják.
Közlekedési hatások
Az okos városfejlesztések egy jelentős része a közlekedéssel hozható összefüggésbe, és valószínűleg ez lesz az egyik olyan terület, ahol a leggyorsabban és legnagyobb mértékben érzékelhetők majd a változások. Nagy kérdés például, hogy az önvezető autók megjelenése hogyan hat a tömegközlekedésre, milyen stratégiát lesz érdemes követni.
Vitézy Dávid, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója, a BKK volt vezérigazgatója a Smart 2017 konferencián egy Lisszabonra készült felmérés alapján mutatta be a lehetséges hatásokat. Az International Transport Forum azt a helyzetet modellezte, milyen lenne a portugál főváros közlekedése, ha csak önvezető autók közlekednének egy megosztáson alapuló rendszerben. A tanulmány szerint 87-90 százalékkal csökkenne az autók darabszáma, miközben a felszíni parkolóhelyek 94 százaléka feleslegessé válna. Az utcakép a maihoz képest drámaian megváltozna, hiszen eltűnnének a szűk belvárosi utcákból az utak szélén parkoló járművek, ezáltal rengeteg hely szabadulna fel, amit a közösség hasznosíthatna. Ugyanakkor a tanulmány arra is rámutatott, hogy a mai autók 10 százaléka a mostani forgalom 109 százalékát bonyolítaná az utakon, abból adódóan, hogy lényegében folyamatosan úton lennének. Vitézy Dávid ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a tömegközlekedés messze jobban kíméli a közterületet és sokkal inkább fenntarthatóbb, mintha kizárólag önvezető autók használatára állnánk át.
A jövőben a városfejlesztés egyik stratégiai eleme lehet, hogy a tömegközlekedés hogyan tud alkalmazkodni az olcsó, önvezető taxik térhódításához. Oslóban például a 2025-ig szóló közlekedési stratégia azt tartalmazza, hogy a technológiai lehetőségeket kihasználva a megosztáson alapuló kisbuszok hordanák az utasokat a főbb tömegközlekedési vonalakra. „Az olcsó, vezetőnélküli taxikat csak úgy szabad engedni, hogy elterjedjenek a városokban, ha a fenntartható közlekedési módok – mint a tömegközlekedés vagy a kerékpározás – fejlesztése is megmarad” – hangsúlyozta a szakember.
Geolokációs lehetőségek
„Mi abban hiszünk, hogy attól válik okossá egy város, ha a fejlesztések az ott élők érdekeit szolgálják, kezdve az okos lámpáktól addig, hogy a közigazgatási szervek átláthatóan, előre jelezhetően működnek” – mondta Klotz Tamás, az SAP Hungary kormányzati üzletfejlesztési vezetője. A társaság a digitális átalakulást szolgáló platformjával és alkalmazásaival segíti az okos városok kialakítását. Klotz Tamás közlése szerint a legjobb nemzetközi gyakorlatokat tömörítő megoldásokat tudják kínálni, akár helyi partnerek bevonásával, a cég Smart City alkalmazás portfóliójával és HANA technológiájának, felhőalapú rendszereinek bevetésével. Így nemcsak valós idejű adatok állhatnak rendelkezésre, de megnyílik a lehetőség az előrejelzésekre is. „Számunkra az okos város többek között azt jelenti, hogy személyre szabott információt kapnak a lakók, és geolokációs technológiát használva mindenki a számára releváns adatokhoz juthat például az áramszünetről vagy egy csomópont felújításáról. Persze számos egyéb lehetőséget is kínálhat egy ilyen település az ott élők és a szolgáltatók számára, elég csak arra gondolni, hogy a szenzorral ellátott szemetesekkel optimalizálni lehet például a hulladék begyűjtését, vagy a turizmus élénkítése is megoldható a személyre szabott információknak köszönhetően akár egy speciális ösztönző rendszer kidolgozásával, avagy optimalizált logisztikát tud megvalósítani a városgazda” – tette hozzá az SAP üzletfejlesztési vezetője.
Kalocsai Zoltán
