A legújabb technológiai fejlesztések átalakítják az orvostechnológiai ágazatot. Az európai vállalatok és kutatóintézetek olyan megoldásokon dolgoznak, amelyek célja a genetikai ismereteink, az emberek millióit érintő betegségek és a közegészségügyi vészhelyzetek jobb megismerése és az azokra való reagálás.
Hogyan folytatódik ez a lendület 2024-ben? És mely technológiák fogják tovább lendíteni az orvostechnológiai innovációt?
Igen, az MI
A genetikai betegségek előrejelzésétől kezdve a rákkezelések javításán át a variánsbiztos vakcinák előállításáig a mesterséges intelligencia már bizonyította, hogy felbecsülhetetlen értékű eszköz lehet az egészségügy néhány legnagyobb kihívásának megoldásában.
„2024-ben jelentős előrelépéseket fogunk látni a techbio területén, különösen a generatív mesterséges intelligencia ígéretes területén a gyógyszerkutatásban”,
mondta Dr. Diana Rottger, az APEX Ventures igazgatója. Dr. Rottger arra számít, hogy az ágazatban több vállalat lép tovább a klinikai fejlesztési fázisokba. A továbbfejlesztett diagnosztika irányába mutató tendencia is folytatódni fog, különösen az LLM-ek (nagy nyelvi modellek) hatalmas mennyiségű információ feldolgozására való képességének köszönhetően.
„Az MI-algoritmusok hatalmas mennyiségű orvosi adatot tudnak elemezni, beleértve a betegek adatait, a genetikai információkat és a képalkotási eredményeket. A finom minták és összefüggések azonosításával, amelyek kisebb adathalmazok esetén nem feltétlenül válnak láthatóvá, az MI ezért segíthet a betegségek korai felismerésében. Ez pontosabb előrejelzésekhez és meglátásokhoz vezethet, különösen az összetett és heterogén betegpopulációkban”,
mondja Dag Larsson, a Doccla, egy virtuális kórházi kórtermet kínáló egészségügyi technológiai startup vezérigazgatója és alapítója.
Julia Hawkings, a LocalGlobe kockázatitőke-cég általános partnere szerint az egészségügyi rendszerre nehezedő nyomás enyhítése egy másik trend. „Igen, a GenMI-nek megvan a lehetősége arra, hogy javítsa az orvosi kutatást, segítse a gyógyszerkutatást és a betegségek diagnosztizálását, de a következő egy évben az ereje abból fog fakadni, hogy képes lesz átdolgozni a radar alatti feladatokat”, jegyzi meg. Ezek közé tartoznak az adminisztratív folyamatok, a klinikusok tanulási támogatása, a biztosítási és szolgáltatói munkafolyamatok automatizálása, valamint a betegségek korai felismerése körüli kommunikáció.
A kvantumtechnológia
Lehet, hogy a kvantumforradalom még néhány évre van, de az iparágak (és az államok) már most felugrottak a vonatra, amely egy életet megváltoztató technológia lehet. Konkrétan az egészségügyben a kvantumszámítástechnika 2030-ra várhatóan eléri az 1 milliárd dolláros (0,9 milliárd eurós) globális piacot, ami alátámasztja a technológia növekvő jelentőségét az egészségügyi ágazat jövőjében. A kvantumszámításnak az egészségügyre gyakorolt hatása enyhén szólva is óriási lehet, köszönhetően annak, hogy a kvantumszámítógépek képesek egyszerre több trillió információegység feldolgozására, így exponenciálisan gyorsabbak lehetnek klasszikus társaiknál.
„Számos olyan kvantumtechnológia létezik, amelyek potenciálisan megváltoztathatják az orvostechnikai színteret”, mondta Ilana Wisby, a brit székhelyű Oxford Quantum Circuits vezérigazgatója. Az egyik ilyen a kvantumszimuláció, vagyis a kvantumszámítógépekben lévő kiváló minőségű qubiteknek a molekulák modellezésére és a kémia szimulálására való képessége. Wisby szerint a kvantumszimulációnak potenciálisan mélyreható hatása lehet a gyógyszerkutatásra és a jelenleg gyógyíthatatlan betegségekre.
„Elméletileg a kvantumszámítógépek képesek a gyógyszerfejlesztés teljes problémájának szimulálására, mivel a kémiát és a molekulákat példátlan pontossággal tudják szimulálni. Ez lehetővé teszi a gyógyszeripari vállalatok számára, hogy az új gyógyszerek kifejlesztése során nagyobb, összetettebb molekulákat szimuláljanak – hogyan hatnak és reagálnak – úgy, ahogyan a klasszikus számítógépek nem képesek, ami milliárdos megtakarításokat eredményez a kutatás-fejlesztésben, és lerövidíti az új gyógyszerek piacra kerülésének idejét”,
magyarázza.
Egy másik potenciális előny a kvantum-gépi tanulás erejében rejlik, amely gyorsabb és pontosabb adatminta-azonosítást, osztályozást, adattömörítést és képosztályozást biztosíthat. Ez javíthatja a diagnosztikai eszközöket, és betegségek előrejelző modelljeinek létrehozásához vezethet.
Virtuális gondozás, távfelügyelet és VR
„2024-ben folytatódni fog a távoli kezelési lehetőségek használata és racionalizálása, hogy jobban megfeleljen több beteg klinikai igényeinek, valamint enyhítse a kórházi kapacitásra és személyzetre nehezedő nyomást”, mondta Dr. Owain Rhys Hughes, a Cinapsis, a tervezett és sürgős ellátással kapcsolatos tanácsadással és útmutatással foglalkozó londoni székhelyű platform alapítója és vezérigazgatója.
Dr. Hughes úgy véli, hogy a következő évben az ilyen megoldások – köztük a virtuális kórházi osztályok és a viselhető eszközökhöz hasonló távfelügyeleti eszközök, amelyek becsült globális piaci értéke 2023-ra 30,06 milliárd dollárra (27,3 milliárd euróra) tehető – szélesebb körű elterjedése várható.
Amanda Philpott, az eargym hallásgyakorló alkalmazás társalapítója és vezérigazgatója szerint a viselhető eszközök és az egészségügyi alkalmazások közelgő további növekedése egy másik előnnyel is jár majd: az alulfelismert egészségügyi állapotok tudatosításával, amelyek komoly következményekkel járnak mind az egyénekre, mind az erőforrásokra nézve. Az egyik ilyen példa a szív egészsége. „Drámaian megnőtt a kereslet a szívmonitorozó alkalmazások iránt, amelyek a felhasználókat a láthatatlan betegségek és a kapcsolódó tünetek megértésének fontosságára oktatják, amelyek világszerte emberek millióit érinthetik”, mondja.
Eközben a műtétekre Európa-szerte tapasztalható rekordmagas várakozási időkre válaszul a jövő év a virtuális és a kevert valóságot fogja előtérbe helyezni – jósolja Alison Sundset, az oslói székhelyű Holocare vezérigazgatója, aki holografikus eszközkészletet kínál a 3D-s sebészeti tervezéshez.
„2024-ben a sebészek olyan VR-headseteket fognak viselni, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy interaktív hologramokon keresztül vizualizálják a beteg szerveit, hogy okosabb és biztonságosabb műtéteket tervezhessenek”,
mondta Sundset.
A technológia azon képessége, hogy közös térbeli képet nyújt a beteg anatómiájáról, magyarázza, előnyös lesz a sebészeti tervezéshez, valamint a csapatok közötti személyes és virtuális kommunikációhoz, ami a földrajzi határokon túli együttműködést is lehetővé teheti. A műtőkön kívül a VR és az MR katalizátor lehet a jövő munkaerő számára, mivel az egészségügyi szakemberek kockázatmentes virtuális környezetben gyakorolhatnak, felgyorsíthatják a tanulási folyamatot, és még a kiégés kockázatát is csökkenthetik.
Sundset szerint jövőre ezek a fejlesztések fogják alakítani azt, ami a sebészeti gyakorlat új normájává válik.
(forrás)
