Dán kutatók új módszert fejlesztettek ki a metán levegőből való eltávolítására.
A metán a második legnagyobb üvegházhatású gáz, amely hozzájárul az éghajlatváltozáshoz. 84-szer „erősebb”, mint az első számú bűnös, a szén-dioxid. Nem meglepő módon a globális kibocsátás 60 százaléka emberi tevékenységből származik. Bár a metánkibocsátás csökkentése kulcsfontosságú a globális felmelegedés elleni küzdelemben, a metán eltávolítása a levegőből nem kis kihívás. A gáz csak akkor égethető ki a levegőből, ha koncentrációja meghaladja a 4 százalékot. Viszont az emberi eredetű kibocsátások többségének koncentrációja kisebb mint 0,1 százalék.
Egy, a Koppenhágai Egyetem által vezetett kutatócsoport olyan új módszert fejlesztett ki, amely még az alacsony koncentrációjú metánt is képes eltávolítani. Ez alkalmazható lenne állattartó, valamint biogáz- és szennyvíztisztító telepeken. „Metánkibocsátásunk nagy része több millió, alacsony koncentrációjú pontforrásból, például szarvasmarha- és sertésistállókból származik. A gyakorlatban az ezekből a forrásokból származó metánt eddig lehetetlen volt magasabb szintre koncentrálni vagy eltávolítani”, mondta a tanulmányt vezető Matthew Stanley Johnson professzor.
Tanulmányuk részeként a kutatók megépítettek egy reakciókamrát, és kifejlesztettek egy olyan módszert, amely a metán természetes lebomlási folyamatát szimulálja. A csapat klórt és UV-fényt használt, hogy kémiai vegyületek láncreakcióját hozza létre a kamrában. Ennek hatására a metán lebomlott: szén-dioxiddá (CO2-vé), szén-monoxiddá (CO-vá) és hidrogénné (H2-vé) alakult. Ugyanúgy távolították el a gázt a levegőből, ahogyan a természetes folyamatok a légkörben – de mintegy 100 milliószor gyorsabban.
„A benyújtott vizsgálatban bebizonyítottuk, hogy a reakciókamránk a metán 58 százalékát képes eltávolítani a levegőből. Azóta tovább javítottuk eredményeinket, a reakciókamra már 88 százalékos eredményt ért el”, mondta Johnson professzor. A reakciókamra nagyobb prototípusa hamarosan elkészül az egyetemen, és terveik szerint egy istálló szellőzőrendszeréhez csatlakoztatják. „A mai állattartó telepek olyan high-tech létesítmények, ahol az ammóniát már eltávolítják a levegőből. Így a metán eltávolítása a meglévő légtisztító rendszereken keresztül kézenfekvő megoldás”, magyarázta Johnson. Ez a helyzet a biogáz- és szennyvíztisztító telepek esetében is.
| A kutatás a Koppenhágai Egyetem (UCPH), az Aarhusi Egyetem, az Arla, a Skov és az UCPH spinout cége, az Ambient Carbon együttműködésében készült. A teljes tanulmány az Environmental Research Letters című folyóiratban jelent meg. |
