December 20-án az Eötvös Lóránt Tudományegyetem Természettudományi Karán rendezték meg az Ifjú Fizikusok Magyar Versenyét. A vetélkedés egyben válogatás is volt: a tíz legjobb pályázókból kiválasztott fiatalok képviselik majd országunkat a 2024-es nemzetközi fizikai csapatversenyen – amelyet szintén a budapesti Pázmány Péter sétány épületeiben működő ELTE TTK adhat otthont.
Az Ifjú Fizikusok Nemzetközi Versenyén (International Young Physicist Tournament, IYPT) Magyarország a kezdetektől, azaz 1989 óta vesz részt. Az elmúlt években is számos harmadik-második helyezést ért el az ifjú fizikushallgatókból álló magyar csapat. A teljesítmény elismerése az is, hogy a 2024-es fordulót Magyarország, azaz a Budapesti Műszaki Egyetem és az Eötvös Lóránt Tudományegyetem szervezheti meg. A versenyre 42-44 országból várják majd a csapatokat 2024 nyarán – a megoldandó feladatokat már nyilvánosságra is hozták.
Mint Jenei Péter, a zsűri elnöke elmondta, idén a szokásosnál sokkal nehezebb volt kiválasztani azt a tíz középiskolást, akik közül egy fél évig tartó felkészítés után kialakul majd, kik lesznek
az öt fős csapat tagjai, akik a 2024 júniusában Budapesten a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával rendezendő fiatal fizikusok világversenyén Magyarországot képviselik.
Magyarország 11. a világon az egymillió főre jutó Nobel-díjasok számát tekintve, emelte ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes-államtitkára az Ifjú Fizikusok Magyar Versenyének ünnepélyes díjátadóján. Bódis László mind a tíz díjazottat köszöntötte. Mint hangsúlyozta, azért is fontos Magyarország számára a tudomány, mert a nagyjából tízmilliós lélekszám és a korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló természeti erőforrások mellett a szürkeállomány az, amire számíthatunk. Ezt, mint mondta, a jelenlévők, a jövendő fizikusok is hordozzák a tehetségükben.
A sikeres kutatáshoz, így a Nobel-díjhoz vezető eredményekhez három dolog kellett – mondta Bódis László az idei két magyar díjazott nyilatkozatai alapján. Ezek „a csapatszellem, a kitartás és a kutatások hasznossága” – foglalta össze, majd kiemelte a kutatások társadalmi hatásainak fontosságát, amelyek közé sorolta, mint legaktuálisabbakat, az energia körüli kérdéseket, az éghajlatváltozás kihívásait, és a mesterséges intelligencia hatásait.
Gazdasági értelemben azok az igazán nagy innovációk, tudományos eredmények, amelyek a gyakorlatba átültethetők – fogalmazott Bódis László.
Nagy öröm számunkra, hogy idén igen nagy számban jelentkeztek női hallgatók is a versenyre és a díjazottak többségét is ők adták, emelte ki Dr. Balázsi Katalin anyagtudós, a Nők a Tudományban Egyesület elnöke. Mint elmondta, a műszaki területen a nők aránya még mindig csak 15-20 százalék. A verseny segíthet abban is, hogy
egyre több fiatal és a pálya iránt érdeklődő nő merje vállalni a természettudomány területén tanulást, kutatást, aktivitást.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium, illetve a versenyt támogató cégek és szervezetek segítségének köszönhetően 2023-ban először tudták a győzteseket felkészítő tanárok munkáját jelentős összeggel díjazni. Ők 1-1 millió forintos díjban részesültek, s mint Jenei Péter hangsúlyozta, a szervezők feltett szándéka, hogy ezt a díjazást a jövőben is biztosítani tudják a hallgatóikat rengeteg pluszmunkával felkészítő oktatókat.
