A magyar dalszerzők ötöde próbált már ki valamilyen MI programot, köztük a zenei producerek közel fele használt már ilyet munkája során. Ugyanakkor a közönség jelentős része szkeptikus a gép által komponált zenékkel szemben, de elvből csak 13 százaléka utasítja el azokat – derül ki a témához kapcsolódó előzetes kutatásokból.
A mesterséges intelligencia a zenészek munkájára is egyre nagyobb hatást gyakorol: máris jó néhány olyan MI-alkalmazás jelent meg, ami instrukciók alapján képes dalszerzői tevékenységre, szöveg generálására, kíséret és dallam létrehozására. Az október 8-i „Dalszerzők napja” alkalmából az Artisjus Egyesület felmérést végzett a közönség, valamint a zeneszerzők, szövegírók és zenei producerek körében arról, hogy miként viszonyulnak a MI használatához a zenében.
Ragaszkodnak az alkotáshoz
A kérdőívet kitöltő zenei alkotók 19 százaléka már kipróbált legalább egyszer valamilyen mesterségesintelligencia-alapú programot, köztük többségben vannak a zenei producerek 49 százalékkal. A szövegíróknak viszont még csak alig 15 százaléka hívta segítségül a mesterséges intelligenciát az alkotáshoz a ChatGPT berobbanásának dacára. Ugyanakkor a szerzők többsége, mintegy 58 százaléka egyelőre nem használná az MI eszközöket az alkotói folyamatokban egyszerűen azért, mert a munkájuk legélvezetesebb részét, a kreatív alkotást maguknak tartanák meg (56 százalék). Emellett azt gondolják, az önkifejezés csak emberi munkával lehet hiteles (64 százalék), és szerintük jó dalt csak szívvel-lélekkel lehet írni (45 százalék).
Ellenben a dalszerzéshez kapcsolódó egyéb feladatokat már szívesen „kiszervezik” az MI-nek a magyar dalszerzők, hogy több idejük maradjon a kreatív folyamatokra. Ha az alkotómunka mellett a kapcsolódó feladatokat is tekintjük, a többség (66 százalék) támaszkodna a mesterséges intelligencia segítségére: a legtöbben a zenei utómunkában dolgoztatnák (29 százalék), és igénybe vennék a marketing anyagok előállításában (28 százalék), a lemezborító megtervezésében (27 százalék) is. A felmérésben résztvevők 8 százaléka attól tart, hogy a jövőben elveszítheti a munkalehetőségét az MI térnyerése miatt. Akik már nagy mértékben érzik a saját bőrükön az MI térnyerésének hatását, közülük minden második szerző sürgetőnek tartja a szabályozását.
„A zeneiparban az egyik legnagyobb fejtörést a kizárólag mesterséges intelligencia által létrehozott termékek okozzák. Az MI képtelen értékelhető tartalmat »generálni« anélkül, hogy előtte az emberiség zenei kultúrkincsét »megemésztette« volna, ugyanakkor egy-egy konkrét mű felhasználását nem lehet beazonosítani ezekben az esetekben. E probléma megoldásán dolgozunk európai és globális ernyőszervezeteinkkel közösen – nem csak szakértői, döntéshozói szinten is”, mondta el dr. Szinger András, az Artisjus Egyesület főigazgatója.
Ember a dal mögött
A kutatás szerint a közönség egyszerre kíváncsi és bizalmatlan, és ez egyáltalán nem csak az idősebbekre jellemző. Meglepő lehet, hogy a legnagyobb arányban a tizenéves korosztály vélekedik így – minden harmadik fiatalnak ellenérzései vannak az MI által készített dalokkal kapcsolatban, míg a 30-as éveikben járók 19 százaléka, az 50-eseknek pedig csak 16 százaléka ért velük egyet.
Ki vagy MI írta a dalt?
A kérdés már csak az, hogy vajon felismerjük-e, ha egy mesterséges intelligencia által írt dalt hallunk. Ezzel kapcsolatban megoszlanak a vélekedések, a magyarok közel fele lát rá esélyt, hogy ki tudná szúrni az MI-t a dalokban. Hogy mindez kiderüljön, az Artisjus egyedülálló kísérletre vállalkozott, melyben egy hús-vér dalszerző páros szerzeménye „küzd meg” egy részben és egy teljesen MI által írt dallal. Vajon, ha a dalszerzést gép végzi, de az elkészült műveket már egy zenekar játssza el, akkor még felismerhető a mesterséges intelligencia „kéznyoma”? A kísérlethez bárki csatlakozhat, és beküldheti tippjét a Dalszerzők napjáig, azaz október 8-ig.
