Július óta a Digitális Magyarország Ügynökség vezérigazgató-helyetteseként felügyeli a Digitális Állampolgárság Program megvalósítását Both András, aki eközben megtartotta az IdomSoft vezérigazgatói tisztét is. Az ITBUSINESS INSIDE 2023 záróeseményeként egy pódiumbeszélgetésen válaszolt főszerkesztőnk kérdéseire.
■ ITBUSINESS INSIDE 2023
Az államigazgatási digitalizáció nem csak műszaki, hanem jogi és szemléletformáló kérdés is – mondta el Both András. Fontos elvégzendő feladat például a jogszabályi keretek tisztázása, egyszerűsítése – az államigazgatási digitalizációt számos béklyó köti meg, nehezíti például a rendszerek közötti adatcserét, hogy alkotmánybírósági határozat értelmében nem rendelhető egyetlen azonosító az állampolgárokhoz. Szintén nehezítés, hogy számos kérdést törvényi szinten szabályoznak – ezért a változtatások időigénye nagyon hosszú is lehet, ami nem felel meg a digitalizálódó világ tempójának.
A szakember azt is hangsúlyozta, hogy nem pusztán az infrastruktúrán múlnak a jó digitális megoldások, hanem a hozzáálláson is: mindennek az állampolgárokat kell szolgálnia. „Ha nem vonjuk be a végfelhasználót, azaz az állampolgárt, akkor nem létező problémákra építünk digitális megoldásokat”, fogalmazott. Nem szabad a világtól elvonultan kitalálni valamit, majd a követelményeket sok száz oldalon keresztül dokumentálni és utána fejleszteni. Az elvárás legyen egyszerűen megfogalmazható, a tervek és az elkészült rendszer pedig a felhasználó és a ne a bürokrácia szempontjait tükrözzék.
„Senki sem szeret ügyet intézni – mondta el Both András. – Azt akarjuk megvalósítani, hogy az ügyintézés alkalmazkodjon az emberekhez, ne az állampolgárnak kelljen alkalmazkodni az ügyintézéshez.”
Szó esett a program másik két pilléréről, vagyis az állami adatvagyon hasznosításáról és a felhőtechnológiáról is. Előbbiről Both András elmondta, hogy jó minőségű, strukturált nyilvántartásokkal rendelkezik az államigazgatás, és készen áll az a technológiai háttér is, amely lehetővé tenné ennek az adatvagyonnak a kereskedelmi felhasználását. Ahol még lenne tennivaló, az a kereslet és a kínálat egymásra találásának elősegítése, illetve az adatok használatának szabályozása igazgatási és biztonsági oldalról egyaránt.
A felhőtechnológia és felhőszolgáltatások használata egyértelmű cél, ugyanakkor számos közigazgatási rendszer még nem felhőtechnológia-képes, ám első lépésként törekednek arra, hogy az újonnan megrendelt vagy fejlesztett rendszerelemek, modulok már mind képesek legyenek felhő technológián futni.
