A magyar közösségimédia-felhasználók mindössze 13 százaléka használt már olyan alkalmazásokat, mint a ChatGPT és a DALL-E 2. A Sophos felmérésének adatai szerint a mesterséges intelligencia használatát óvatosság és félelem kíséri – kevesen használták, de már sokan tartanak tőle.
A három, a különböző közösségi médiaplatformokat használó válaszadóból kettő úgy véli, hogy a mesterséges intelligenciára alapozott programokba bevitt adatokkal visszaélhetnek akár az alkalmazások tulajdonosai, akár a kiberbűnözők. A felhasználók hasonló arányban aggódnak amiatt is, hogy nem lesznek képesek megkülönböztetni az ember által létrehozott és az algoritmusok által írt tartalmakat.
Az „Adatvédelemmel és a kiberbiztonsággal összefüggő attitűdök a közösségi médiával és az online tevékenységgel kapcsolatban” címet viselő kérdőíves felmérést a CTA független kutatóintézet készítette 2023 júniusában, 1000 fős mintán. A Sophos megbízásából ugyanilyen felmérést végeztek a Cseh Köztársaságban és Lengyelországban is.
A megkérdezett magyarok közül csupán 13 százaléka került már kapcsolatba a ChatGPT nyelvi modellel vagy a DALL-E 2 képgenerátorral, ami jelentősen alacsonyabb eredmény, mint a csehországi (25%) és a lengyel (31%) válaszadók körében végzett vizsgálat eredményei. A 18-24 éves korosztályba tartozó válaszadók közel egynegyede használt már mesterséges intelligencia eszközöket. A leggyakoribb felhasználók a felsőfokú végzettségűek (38%), a legnagyobb magyar városokban élők (40%), valamint az IT (54%), a média és reklám (50%) és a kultúra (46%) területén dolgozók. A legidősebb, 55 éves és idősebb válaszadók alig hat százaléka használ mesterséges intelligenciát.
A felmérésből egyértelműen kiderül, hogy az életkor előrehaladtával csökken az érdeklődés e technológia iránt, míg a vele kapcsolatos aggodalmak nőnek. A közösségi médiát használó magyarok 67 százaléka aggódik amiatt, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazásokba bevitt adatok rossz kezekbe kerülhetnek. Különösen a közigazgatásban (85%), az egészségügyben (74%), az oktatásban (74%), valamint a pénzügyekben és a bankszektorban (72%) dolgozók mutatnak rá erre a veszélyre. A felhasználók bizalmas adatait feldolgozó mesterséges intelligencia veszélyeit a megkérdezett csehek 57%-a és a lengyelek 64%-a is érzékeli.
A magyar válaszadók 37 százaléka úgy véli, hogy a következő három évben képes lesz megkülönböztetni az ember által készített és az AI által generált tartalmakat. A 18 és 34 év közötti válaszadók (átlagosan 41%), valamint a médiában és az informatikában dolgozók (51%) a legbiztosabbak az ítéletükben. Az 55 éves és idősebb válaszadók közül csak minden negyedik van meggyőződve arról, hogy saját maga képes lesz elválasztani egymástól a valódi és a mesterségesen előállított képeket, szövegeket.
Ehhez képest a Cseh Köztársaságban a közösségi média felhasználói kevésbé bíznak saját tapasztalataikban és ösztöneikben: mindössze a megkérdezettek 13 százaléka véli úgy, hogy a közeljövőben különbséget fog látni az emberi és a mesterséges intelligencia termékei között. A megkérdezett lengyelek körében ez az arány 34 százalék.
A mesterséges intelligencia egyik olyan formája, amellyel a magyarok is gyakran találkoznak, az a többek között a telemarketinges cégek által használt chatbotok. A felmérésben résztvevők 36 százaléka állítja, hogy felismerte már az őt hívó gépet. Ezt leggyakrabban (67%) a 18 és 24 év közötti válaszadók és a felsőfokú végzettségűek (65%) vallják, legkevésbé pedig az idősebbek (54%) és az alacsonyabb végzettségűek (50%). A cseh válaszadók majdnem fele (48%) és a lengyelek 61 százaléka a is kijelentette, hogy képes helyesen azonosítani, hogy emberrel vagy bot-tal beszélget-e éppen. A magyar válaszadók 53%-a úgy véli, hogy a közeljövőben is képes lesz azonosítani, hogy valójában ki van a telefon másik végén. A „nem tudom” válaszok aránya elérte a 34 százalékot.
