A Világgazdasági Fórum (WEF) szerint az „öreg” kontinensnek nem kevesebbre van szüksége, mint egy zöld szakképzési forradalomra, ha teljes mértékben ki akarja aknázni a nap- és szélenergiában rejlő lehetőségeket.
A European Green Deal (európai zöld megállapodás) arra kötelezi az EU-t, hogy 2050-re elérje a nettó nulla széndioxid-kibocsátást. Ehhez a WEF becslései szerint mintegy 18 millió munkavállalót kell átképezni különösen a nap- és szélenergia területén. Csak a napenergia területén több mint egymillió munkásra lesz szükség 2030-ig. Tavaly mintegy 30%-kal nőtt a napenergia területén foglalkoztatottak száma az EU-ban.
Hasonlóan fényesnek tűnik a jövő a szélenergia területén is. Több mint félmillió széltechnikusra lesz szükség 2026-ig, hogy világszerte telepíteni, üzemeltetni és karbantartani lehessen a szárazföldi és tengeri szélturbinákat. „Csak az Egyesült Államokban 44%-kal nő 2031-re a széltechnikusok foglalkoztatási aránya”, áll a jelentésben.
Nemcsak műszakiakról van szó
Az ágazaton belül az adatelemzők és a kódolási készségek piaca is növekedni fog, ami tovább növeli a digitális készségek amúgy is szűkös piacát. Ahogy az EU áttér a nettó nullára, az új készségek iránti kereslet számos iparágban, köztük az építőiparban is növekedni fog. Ez nem csak az EU-t érinti. Az Egyesült Államok is elkötelezte magát az ágazat fejlesztése mellett, de a szakképzett tehetségek kínálata ott is alacsony. Mindent egybevetve ez azt jelenti, hogy a zöld gazdaságban dolgozni tudó szakemberek előtt bónuszbőség áll.
A McKinsey tanácsadó még a világjárvány előtt azt jósolta, hogy az EU „nettó nullára” való áttérése becslések szerint 11 millió munkahelyet fog eredményezni. Bár az átállás hatmillió munkahelyet szüntetne meg, ez nettó ötmilliós nyereséget jelent. Az új munkahelyek nagy része nem korlátozódik a megújuló energiára, hanem a mezőgazdaságban és az építőiparban lesz. A jelentés becslései szerint körülbelül 1,1 millió szakképzett munkaerőre lesz szükség a meglévő lakások magasabb hőszigeteléssel, környezetbarát fűtéssel és energiarendszerekkel történő utólagos felszereléséhez, az újonnan épített lakásokhoz szükségeseken felül.
Beruházási területek
Bizonyos ágazatokat stratégiai fontosságúnak minősítettek az EU számára, amely ezért tervezi, hogy beruházásokat eszközöl bennük. Az EY tanácsadó cég többek között a mezőgazdaságot, a hidrogént, az épületfelújításokat, a tengeri szélenergiát és a körforgásos gazdaságot jelölte meg.
Az EU valóban történelmi léptékű beruházásokat hajt végre a zöld karrierek terén: a NextGenerationEU gazdaságélénkítési terv és az EU hétéves költségvetésének 1,8 billió eurós beruházásainak egyharmadát az európai zöld üzlet finanszírozására fordítja.
Az Egyesült Államok követi a példát: a tavalyi inflációcsökkentő törvény az USA történetének legjelentősebb éghajlatvédelmi jogszabálya, amely finanszírozást, programokat és ösztönzőket kínál a tiszta energiagazdaságra való átállás felgyorsítására. A párizsi székhelyű Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint a tiszta energiába történő globális beruházások idén 1,7 billió dollárra emelkednek, és a napenergia első alkalommal fogja háttérbe szorítani az olajtermelést.
Az IEA számításaiban a megújuló energiaforrásokba, az elektromos járművekbe, a hálózatokba, a tárolásba, az alacsony kibocsátású üzemanyagokba, a hatékonyságnövelésbe és a hőszivattyúkba, valamint az atomenergiába történő beruházásokat is figyelembe veszi. Becsléseik szerint az alacsony kibocsátású villamosenergia-technológiák a napenergia vezetésével az energiatermelésbe történő beruházások közel 90%-át teszik majd ki.
A fogyasztók is beszállnak a beruházásba. A hőszivattyúk globális értékesítése 2021 óta évente két számjegyű növekedést mutat. Az elektromos járművek értékesítése 2023-ban várhatóan harmadával ugrik meg, miután tavaly már megugrott – teszi hozzá az IEA. Ez egybevág egy új felméréssel, amely rámutat a zöld szakképzett munkaerő növekvő hiányára számos ágazatban, a közlekedéstől és az autógyártástól kezdve a megújuló energiatermelésen át a pénzügyekig.
