Mindig is törekvése volt az Infoparlamentnek, hogy azokra a folyamatokra, trendekre reflektáljon, amelyek az adott időszakban meghatározzák a szakmai közbeszédet. Nem lesz ez másképp az idei konferencián sem: hangsúlyosan jelenik meg az energiabiztonság, a kiberbiztonság és természetesen a mesterséges intelligencia. Ünnepélyes eseménnyel lezárul a Modern Vállalkozások Programja is.
◼︎ Infoparlament 2023
A szakmai közbeszédben felmerülő témák megvitatása során az Infoparlament szervezői nem akartak abba a hibába esni, hogy a mindenhol hallható toposzokat ismétlik meg az előadásokon és a panelbeszélgetéseken, mondja Kulcsár Sándor, az Infotér szakértője. „Most nincs olyan földrengésszerű változás, mint három évvel ezelőtt a Covid-járvány volt, így nem kell teljesen új téma után néznünk. De az örökzöld témákat is, mint az információbiztonság, igyekszünk új megvilágításban bemutatni, és olyan előadókat hívni, akik nem a megszokott technikai vagy gazdasági szakmai szemszögből nézik az adott kérdéseket, hanem egészen új látásmódot hoznak be”, teszi hozzá.
Gyakran előkerülnek olyan ágazatok is, amelyekről elsősorban nem a digitalizáció jut az ember eszébe, noha számtalan digitális vetületük van. Idén az energiabiztonság lesz ilyen. Az energia (szinte) folyamatos és megfizethető rendelkezésre állása egészen a közelmúltig alapvetésnek tűnt, mígnem a klímaváltozás, a természeti erőforrások kimerülése, illetve az államok közötti konfliktusok új kihívások elé állították az energiarendszereket. Ahogy Kulcsár Sándor mondja, ilyen körülmények között felértékelődik az energiahatékonyság, amely kéz a kézben jár a digitális megoldásokkal. Működhet kicsiben, például az épületek energiamenedzsment rendszereinek „felokosításával”, de óriási tartalékok rejtőznek az elosztóhálózatok rendszerszintű összehangolásában, menedzselésében is.
IT-biztonság: a pénztárcára hatva
Valahol talán minden üzleti vezető érzi, hogy az információbiztonság pénztárcába vágó kérdés, de hogy mennyire az, arról ritkábban kapunk tiszta képet. Dr. Bencsik Balázs, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának kiberbiztonsági tanúsítási igazgatója, az Infoparlament kiberbűnözéssel foglalkozó szekciójának egyik kerekasztal-résztvevője felméréssel alátámasztott számokat idézett ezzel kapcsolatban. Ezek szerint magyar vállalkozások két hónap alatt 250 millió forint váltságdíjat fizettek ki a zsarolóvírusokkal támadó kiberbűnözőknek. További 540 millió forintot kellett fordítani az IT-rendszerek helyreállítására és az elmaradt védelmi intézkedések bepótlására. „Vagyis nyugodtan kijelenthetjük, hogy a magyar vállalati szektort pusztán a zsarolóvírusok miatt évente több milliárd forintos kár éri”, vonja le a következtetést Bencsik Balázs.
A legtöbb vállalatvezető csak akkor kezdi helyén kezelni a kiberbiztonságot, ha már saját bőrén tapasztalta a következményeket, ha cége már áldozatául esett egy sikeres támadásnak. A másik hatásos ösztönző a jelentős bírságokkal is megtámogatott jogszabályi kötelezettség – és most ez utóbbiban is komoly előrelépés történt.
Nemrég ugyanis megjelent a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló törvény, amely egyebek mellett a NIS2 európai irányelv egyes rendelkezéseit is átülteti a magyar jogrendbe. Mintegy 2000-2500 hazai vállalkozás tartozik a jogszabály hatálya alá; ez tízszer több, mint amennyire a korábbi hasonló törvények vonatkoztak. Az érintetteknek szervezeti szinten is foglalkozniuk kell az IT-biztonsággal: kötelező a kockázatelemzés, az üzletmenet-folytonossági terv elkészítése, az incidenskezelés vagy éppen a dolgozók kiberbiztonsági oktatása.
A jogszabály betartását, felügyeleti hatóságként, az SZTFH fogja ellenőrizni, mondja Bencsik Balázs. Belső erőforrásaik ehhez nem lennének elegendőek, ezért azoknak a piaci szereplőknek a segítségét veszik igénybe, amelyek most is IT-biztonsági auditori vagy tanácsadói tevékenységet végeznek. Az akkreditált auditorok valamelyikével kötelező lesz szerződniük az érintett vállalatoknak, és ez alapján folyik majd az ellenőrzés. A jogszabálynak való megfelelést (vagy meg nem felelést) az auditori jelentések alapján a hatóság állapítja majd meg, és szükség esetén bírságot is kiszab.
„A bírságolási tételek a GDPR-ral összevethető mértékűek, extrém esetben a 10 millió eurót is elérhetik. Ez már akkora összeg, hogy nem érdemes a szabályok kijátszására, látszatintézkedések megtételére játszani”, teszi még hozzá Bencsik Balázs.
MI az ember oldaláról
Nem kérdés, hogy egy 2023-ban rendezett informatikai konferencián megkerülhetetlen a mesterséges intelligencia – bizonyos tekintetben ez is örökzöld téma, de az elmúlt bő fél évben soha nem látott mértékben került a szélesebb nyilvánosság érdeklődési körébe.
Az Infoparlament ilyen témájú szekciójában nem a technológiai vagy gazdasági, hanem a mesterséges intelligencia társadalmi és etikai vetületei kerülnek szóba – mondja Szani Ferenc, az Infotér szakértője. Fontos ezekkel is foglalkozni, hiszen a technológia és a felhasználás megint csak olyan messzire előrerohant, amit a hagyományos társadalmi intézmények nem tudnak követni. „Sok olyasmit teszünk manapság az MI-vel, amiről korábban azt mondták, nem lenne szabad”, folytatja a szakértő. „Megtanítottuk programozni, ami azért veszélyes, mert míg egy atombomba nem tud egy gyilkosabb atombombát készíteni, addig a programozni képes MI tud egy veszélyesebb MI-t teremteni. Megtanítottuk az emberi viselkedés elemzésére, az érzelmek imitálására. A fejlett mesterséges intelligencia sok tekintetben utánozni tudja az embert, miközben nincsenek biológiai korlátai, nem felejt, nem hal meg.”
A témával foglalkozó szekció előadói és a panelbeszélgetés résztvevői is tükrözik ezt a társadalmi megközelítést. Lesz köztük például pap, pszichológus és oktatáskutató is. „Emberrel és társadalommal foglalkozó szakembereket hívtunk, mert ha emberi tudással etetünk valamit, az emberi, vagy az emberit imitáló módon kezd viselkedni, és nekünk is így kell ehhez hozzáállnunk”, teszi hozzá Szani Ferenc.
| Szakmapolitika – kevesebb szereplővel
A korábbi évekhez képest talán kevesebb kormányzati szereplő szólal meg az Infoparlament délelőtti, plenáris ülésén. Ennek oka azonban az, hogy átalakult a kormányzati struktúra – adja meg az egyszerű magyarázatot Bencze György. „Míg az előző kormányzati ciklusokban számos minisztériumnál és szervezetnél foglalkoztak a digitalizáció kérdéseivel, a Digitális Magyarország Ügynökség létrejöttével központosítottabban jelenik meg a szakterület az államigazgatás szervezetében. Ez azzal is jár, hogy kevesebb a szereplő, akit meg tudunk szólítani”, mondja. |
Nem lehet kimaradni
A szakértő szerint az egyik legfontosabb feladat egy egységes referenciakeret létrehozása lenne, amellyel objektívan mérni lehetne a mesterséges intelligencia rendszerek tudását, képességét, autonómiáját. „Ha nem tudjuk összemérni az egyes megoldásokat, az igényeinket sem fogjuk tudni precízen megfogalmazni. Most mi is kapunk válaszokat az MI-től, de sok esetben nem tudjuk, hogy miért pont azt a választ kaptuk. Mérhetővé kell tenni az MI-t, hogy értsük a válaszokat és szabályozhatóvá tegyük a működését”, mondja Szani Ferenc.
Lényeges, hogy Magyarország és a magyar szakértők is részt vegyenek a nemzetközi szabályozási munkában, emellett pedig óriási szükség van magyar nyelvi modellre (ilyenek egyébként már készülnek itthon, több műhelyben is). A magyar nyelvi modell gyorsabban és pontosabb működhet, mint mondjuk a ChatGPT, amely oda-vissza fordítja a kérdéseket és válaszokat, az elkészítése során pedig értékes tudásra tesznek szert a magyar szakemberek az MI tanításáról és működéséről. Az említett referenciakeret aztán azt is segíthet eldönteni, hogy a magyar nyelvi modell mely elemeit tegyük publikussá, nyílt forráskódúvá, hol érdemes párhuzamos fejlesztéseket folytatni és mit kell belőle nemzeti értékként védeni.
