A hazai államigazgatási digitalizáció zászlóshajója a Digitális Állampolgárság Program (DÁP). A felhasználók leginkább a folyamatosan bővülő funkcionalitást kínáló mobilalkalmazás formájában találkoznak vele, pedig a mélyben
Nincs kétség afelől, hogy a NIS2-re szüksége van Európának és Magyarországnak, de a jogszabályi környezet hiányosságai miatt a megvalósítás módja, és még inkább határideje még
Magyarország, de egész Európa sem dicsekedhet azzal, hogy előkelő helyen szerepel a versenyképességi rangsorokban. Sokan vizsgálták már itthon és az EU-ban is, hogy miként lehetne
A folyamatosan fejlődő technológiák új kihívásokat és új fenyegetettségeket is hoznak magukkal, mind a vállalkozások, mind a társadalom minden szereplője számára. Ebben a környezetben viszont
Mindig is törekvése volt az Infoparlamentnek, hogy azokra a folyamatokra, trendekre reflektáljon, amelyek az adott időszakban meghatározzák a szakmai közbeszédet. Nem lesz ez másképp az
Online platformon is gond nélkül lezajlott a jubileumi Infoparlament. A személyes találkozások ugyan idén elmaradtak, de az elmúlt hónapok értékelésében nem volt hiány, mint ahogy sokan taglalták azt is, vajon milyen maradandó hatásai lesznek a rendkívüli helyzetnek. Egyúttal betekintést nyerhettek a résztvevők a jelenleg kormányzati előkészítés alatt álló Nemzeti Digitalizációs Stratégiába is.
Szokatlan helyzetben és szokatlan módon rendezi meg az Infotér az idei Infoparlamentet. Ám az elmúlt két hónap olyan tapasztalatokkal és tanulságokkal szolgált az egész iparág, az ügyfelek, illetve a szakmapolitikai döntéshozók számára, amit kár lenne nem megvitatni, akár online formában is.
A mesterséges intelligencia (MI) lehetőség a tudásalapú és fenntartható gazdasági működési modell kialakítására és a magyar emberek jólétének növelésére. A lehetőség kihasználásához azonban elengedhetetlen a hazai adatvagyon-gazdálkodás magasabb szintre emelése – hangzott el az idei Infoparlamenten.
Nem a Csillagok háborúja C-3PO-ja vagy a Terminátor Skynetje jelenti a mesterséges intelligenciát (MI). Az sem igaz, hogy csak óriáscégek engedhetik meg maguknak a használatát. Az MI már velünk van, használjuk magánszemélyként és vállalkozóként, de a jövőben még erőteljesebben fogja befolyásolni életünket és munkánkat – ezért is érdemes feltérképezi a jelent és a belátható jövőt.
Ülök a teraszon, hallgatom, olvasom a híreket, nézem a Facebookot, követem a politológusok elemzéseit, hogy az egyes EU-s tagállamokban mik is voltak a fő kampányüzenetek. És több nyugat-európai országban azt látom, hogy a „klasszikusnak” számító kampánytémák mellett bizony a digitalizáció témakörét is a zászlajukra tűzték a különféle pártok. Először egy kicsit meglepődtem, de abban a szent pillanatban rájöttem, hogy teljesen jogos ezt a sok szempontból kulcsfontosságú témát így piedesztálra emelni. És közben, csendben, fölöttébb örültem annak, hogy már egy választás során is lehet a digitalizációval kampányolni.
A hazai államigazgatási digitalizáció zászlóshajója a Digitális Állampolgárság Program (DÁP). A felhasználók leginkább a folyamatosan bővülő funkcionalitást kínáló mobilalkalmazás formájában találkoznak vele, pedig a mélyben
Nincs kétség afelől, hogy a NIS2-re szüksége van Európának és Magyarországnak, de a jogszabályi környezet hiányosságai miatt a megvalósítás módja, és még inkább határideje még
Magyarország, de egész Európa sem dicsekedhet azzal, hogy előkelő helyen szerepel a versenyképességi rangsorokban. Sokan vizsgálták már itthon és az EU-ban is, hogy miként lehetne
A folyamatosan fejlődő technológiák új kihívásokat és új fenyegetettségeket is hoznak magukkal, mind a vállalkozások, mind a társadalom minden szereplője számára. Ebben a környezetben viszont
Mindig is törekvése volt az Infoparlamentnek, hogy azokra a folyamatokra, trendekre reflektáljon, amelyek az adott időszakban meghatározzák a szakmai közbeszédet. Nem lesz ez másképp az
Online platformon is gond nélkül lezajlott a jubileumi Infoparlament. A személyes találkozások ugyan idén elmaradtak, de az elmúlt hónapok értékelésében nem volt hiány, mint ahogy sokan taglalták azt is, vajon milyen maradandó hatásai lesznek a rendkívüli helyzetnek. Egyúttal betekintést nyerhettek a résztvevők a jelenleg kormányzati előkészítés alatt álló Nemzeti Digitalizációs Stratégiába is.
Szokatlan helyzetben és szokatlan módon rendezi meg az Infotér az idei Infoparlamentet. Ám az elmúlt két hónap olyan tapasztalatokkal és tanulságokkal szolgált az egész iparág, az ügyfelek, illetve a szakmapolitikai döntéshozók számára, amit kár lenne nem megvitatni, akár online formában is.
A mesterséges intelligencia (MI) lehetőség a tudásalapú és fenntartható gazdasági működési modell kialakítására és a magyar emberek jólétének növelésére. A lehetőség kihasználásához azonban elengedhetetlen a hazai adatvagyon-gazdálkodás magasabb szintre emelése – hangzott el az idei Infoparlamenten.
Nem a Csillagok háborúja C-3PO-ja vagy a Terminátor Skynetje jelenti a mesterséges intelligenciát (MI). Az sem igaz, hogy csak óriáscégek engedhetik meg maguknak a használatát. Az MI már velünk van, használjuk magánszemélyként és vállalkozóként, de a jövőben még erőteljesebben fogja befolyásolni életünket és munkánkat – ezért is érdemes feltérképezi a jelent és a belátható jövőt.
Ülök a teraszon, hallgatom, olvasom a híreket, nézem a Facebookot, követem a politológusok elemzéseit, hogy az egyes EU-s tagállamokban mik is voltak a fő kampányüzenetek. És több nyugat-európai országban azt látom, hogy a „klasszikusnak” számító kampánytémák mellett bizony a digitalizáció témakörét is a zászlajukra tűzték a különféle pártok. Először egy kicsit meglepődtem, de abban a szent pillanatban rájöttem, hogy teljesen jogos ezt a sok szempontból kulcsfontosságú témát így piedesztálra emelni. És közben, csendben, fölöttébb örültem annak, hogy már egy választás során is lehet a digitalizációval kampányolni.
