Véglegesítette a hazai félvezetőgyártás megerősítésére irányuló 43 milliárd eurós projektjét az Európai Unió.
Az Európai Bizottság keddi közleményéből kiderült, hogy ideglenes megállapodásra jutott az európai chipekről szóló törvény feltételeiről, amelynek célja, hogy az évtized végére az EU piaci részesedése a félvezető-fejlesztésben, -gyártásban és az anyagellátási láncokban 10 százalékról 20 százalékra, azaz a kétszeresére nőjön.
Az új szabályok valódi forradalmat jelentenek Európa számára a félvezetők kulcsfontosságú ágazatában. A mai megállapodás gyors végrehajtása függőségünket piacvezetővé, kiszolgáltatottságunkat szuverenitássá, kiadásainkat pedig beruházássá alakítja át,
jelentette ki Ebba Busch svéd energia-, üzleti és ipari miniszter.
Az Európai Bizottság három taktikát fog alkalmazni céljai eléréséhez. Az egyik a „Chips for Europe” kezdeményezés, amely az EU-ban a félvezetőgyártási kapacitások nagyszabású kiépítésének támogatására nyújt finanszírozást. A The Register azt írja, a kezdeményezést a chipgyártók már nagyon várták, mivel Európa-szerte bővítéseket terveznek. A második és harmadik kezdeményezés pedig az ellátási lánc biztonságára összpontosít. Konkrétan a térség külföldi gyáraktól való függőségének enyhítésére. „Európa jelenleg túlságosan függ a külföldön gyártott chipektől, ami a COVID-válság során még nyilvánvalóbbá vált”, olvasható az Európai Bizottság közleményében.
Gyárakat építenek és ellátási láncot hoznak létre
A két rendelkezés célja, hogy közvetlenül foglalkozzon ezekkel az aggályokkal azáltal, hogy európai gyárakat épít, és helyi ellátási láncot hoz létre, amely ellátja ezeket a gyárakat a működésükhöz szükséges alkatrészekkel és anyagokkal. Ennek érdekében az Európai Bizottság egy olyan monitoring- és válságkezelő rendszer létrehozását látja szükségesnek, amely „előre jelzi az ellátási hiányokat, és válság esetén válaszlépéseket tesz”.
A tárgyalásokat követően az Európai Bizottság arra törekszik, hogy az „első ízben gyártott” létesítmények körét kiterjessze a félvezetőgyártásban használt berendezéseket előállító létesítményekre is. Ez azért figyelemre méltó, mert bár a félvezetőgyártás intenzíven beruházásigényes vállalkozás, a folyamat az elektronikus tervezés automatizálási (EDA) szoftverektől kezdve a mikroszkopikus minták szilíciumszeletbe marásához használt, több millió dolláros litográfiai gépekig sokféle technológiára támaszkodik.
Túl sebezhetők
Amint azt az USA és Kína közötti kereskedelmi vita is mutatja, e technológiák ellátási láncai továbbra is sebezhetőek a geopolitikai beavatkozásokkal szemben. Az USA például sikeresen elzárta a kínai chipgyártókat az amerikai, holland és japán litográfiai gépektől. E tekintetben Európa némi előnnyel rendelkezik Kínával szemben, mivel itt található nemcsak az ASML, az extrém ultraibolya (EUV) litográfiai gépek egyedüli szállítója, hanem a német Siemens is, amely többek között az integrált áramkörök tervezéséhez használt EDA-szoftvereket fejleszt. Úgy tűnik, hogy mindkét cég jogosult az európai chipsről szóló törvény szerinti finanszírozásra.
Bár az Európai Bizottság és a Parlament közötti tárgyalások már lezárultak, a törvény elfogadása előtt még egy kis bürokráciát kell lefaragni. Az aláírást követően azonban a Tanács módosíthatja az egységes alapjogi aktust, hogy létrehozza a Chips Közös Vállalkozást, amely akár 43 milliárd eurót is rendelkezésre bocsát a régióban megvalósuló chipprojektek támogatására.
