Manapság a csapból is az folyik, hogy az IT-szektorban gyorsan lehet sok százezer vagy milliós fizetést szerezni, ennek ellenére továbbra is tombol munkaerőhiány, ráadásul a szakemberek még válogatnak is – mert megtehetik. Azzal a kérdéssel viszont kevesen foglalkoznak, hogy mennyire számít egy vállalkozás munkáltatói brandje a szektorban, amikor túlkínálat van az egyes pozíciókból.
◼︎ Globális lett a munkaerőpiac: nem megy le a Nap a magyarok munkaadói felett
„Az, hogy egy nagyvállalatnak van hírneve, amilyen az IBM-nek vagy az SAP-nek, nem jelenti azt, hogy könnyű lenne a helyzetük az IT-munkavállalók megtalálásában. Sokan kis céget vagy startupot preferálnak, ahol komfortosabban érzik magukat. Ebben a szektorban különösen fontos a közvetlen információszerzés, például a Glassdoor platformon a munkavállalók kendőzetlenül osztják a jó és rossz tapasztalatokat a munkahelyekről. Ezekkel nem tud versenyezni a vállalati kommunikáció vagy employer branding, mert a személyes tapasztalatok hitelesebbek még akkor is, ha nem teljesen valósak”, fogalmazta meg véleményét Ludvig Orsolya, a Magyar Public Relations Szövetség elnökségi tagja, a Mathias Corvinus Collegium Kommunikáció műhelyének vezetője és oktatója.
Pápai Bernadett, a Webdream Magyarország HR-managere szerint sokan gyűjtik neves cégek „skalpjait” az önéletrajzukba. „Viszont azt gondolom, hogy önmagában a jól csengő név és az ismertség nem elegendő. A magyar IT-piac kicsi, a hírek jönnek-mennek, néhány elérésből találunk az általunk kiszemelt cégnél dolgozó kollégát, akitől érdeklődni tudunk, hogy milyen ott dolgozni. Szerencsés, ha a brand által képviselt értékek és kultúra összhangban vannak a valósággal. Rengeteg olyan cég van Magyarországon a kkv-szektorban, amelyeknek nem feltétlenül erős/ismert a brandje, viszont emberarcúak, elérhetők és könnyen megismerhetők a hirdetések, a weboldal és a megosztott tartalmak által.”
„Nem az számít, hogy egy munkáltató mit kommunikál saját magáról, hanem hogy mit tesz, és hogyan kommunikálnak róla mások, a »word-of-mouth«. A legnagyobb hatása annak van, ha egy munkáltató ténylegesen olyan munkahelyet hoz létre, ahol jó dolgozni, és ennek híre is megy,” osztotta meg tapasztalatait Slezák Balázs, a szoftverfejlesztéssel foglalkozó „Wozify” név alatt futó Propagent ügyvezetője.
Rugalmas legyen a munkaidő és transzparens a kiválasztás
Mindenkinek más számít munkahelyváltás esetén: milyen életciklusban, anyagi és családi helyzetben van, milyen karrier- és életcéljai vannak, illetve milyen távon gondolkodik. Pápai Bernadett szerint vannak jelöltek, akik számára a magasabb fizetés, bónusz, tech stack, idegen nyelv használata, családias-kis céges légkör, multi környezet, vagy épp startup közeg a mérvadó. „Olyan jelentkezők is vannak, akik a home office mértéke, a bejárásra fordított idő, vagy a work/life balance lehető legjobb kihasználása alapján mérlegelnek. A kkv-szektort a sok szempont nagy kihívások elé állítja. Tapasztalatom szerint fontos a jó fizetés, és számít a technológia, de önmagában egyik sem elegendő.”
Az IT-ágazatban Slezák Balázs szerint is a legfontosabb a versenyképes kompenzáció, amely összhangban van az iparági standardekkel és az elvárt tudásszinttel. „A bérsáv megjelölése alapfeltétel az IT-szektorban. Bármi más csak akkor fogja érdekelni a jelölteket, ha ez a feltétel teljesült. Fontos kommunikálni a céges kultúrát. Nincs jó vagy rossz, csak a jelölt személyiségének megfelelő vagy meg nem felelő kultúra. Egy szociális, ingergazdag környezetet kedvelő munkavállalónak nem fog megfelelni egy full remote munkahely. De fordítva is igaz: a jelöltek egy részének kizáró ok, ha be kell járni az irodába. A választási lehetőség és rugalmasság viszont mindenképpen versenyelőny a telített piacon.”
Ludvig Orsolya szerint is „a rugalmasság és fejlődési lehetőség fontos. Versenyek, ahol megmutathatják magukat, és hogy milyen szakmai programokhoz férnek hozzá. Az informatikai területen dolgozóknak nem a csocsóasztal és a csúszda érdekes, hanem a valódi rugalmasság: adott esetben éjszaka is dolgozhat, délben kezdheti a munkát, vagy hogy milyen hardver- és szoftvereszközökkel dolgozhat, van-e lehetősége fejlődni.”
„Jól kialakított és olajozottan működő kiválasztási folyamattal lépéselőnyre lehet szert tenni. A jelöltélmény minden eleme számít egy leendő munkahely megítélésében, a jelöltnek ennyi a támpontja az új hellyel kapcsolatban. Fontos, hogy a munkaadó már a folyamat első lépéseitől kezdve olyan mentalitást mutasson a lehetséges munkavállaló felé, amit később szívesen lát viszont a munkavállalótól a pozíció elnyerése után”, tette hozzá Pápai Bernadett.
IT=információs technológia
„A pályakezdő, kevés tapasztalatú jelölteknek fontos, hogy modern technológiákat sajátíthassanak el. A tapasztaltabb munkavállalók pedig oda jelentkeznek, ahol azokat a technológiákat használják, amelyeket már ismernek”, osztotta meg álláspontját Slezák Balázs. „Az IT-ben a legfrissebb verziók fontosak, azok a cégek, amelyek nem ezeket használják, nem lesznek vonzók, nem az A kategóriás programozókat fogják elcsábítani”, mondja Ludvig Orsolya.
Pápai Bernadett szerint is a tech stack, de legalábbis az alkalmazott core technológiák abszolút meghatározók, a modernebbeknek előnyösebb a helyzetük. „Az alkalmazott technológiák kifejezetten business-related elemek: a fejlesztőcégek ügyfeleinél adottak a rendszerek. Nem lehet minden egyes technológiaváltásnál arra kényszeríteni őket, hogy cseréljék le, vagy írassák újra a jól működő szoftvereiket. Emiatt előfordulhat, hogy olyan stackeket kell alkalmazni, amelyek már nem számítanak menőnek, de a brandjét és a friss technológiákat jól használó fejlesztőcég mindig meg fogja találni az utat arra, hogy a legújabb területeken is kipróbálhassa magát és bizonyíthasson nemcsak az ügyfeleinek, de az igényes új munkavállalóinak is.”
Mindenhol jó, de a legjobb itthon
Az IT-piac egyre inkább globalizálódik. Egyre több magyar munkavállaló dolgozik külföldi cégeknek közvetlenül. Slezák Balázs szerint a magyar IT-szektorban ugyanazt a szolgáltatást külföldre magasabb áron lehet értékesíteni, így a növekvő béreket ki tudják fizetni. „Javaslom minden magyar IT-cégnek, hogy nyissanak a külföldi piacok felé. Elképzelhető, hogy az IT-szektor árai és munkabérei hamarabb felzárkóznak Nyugat-Európához, mint a gazdaság többi része, ennek a trendnek az előjeleit már most is megfigyelhetjük. A szervezeti kultúra, a közösség, a fejlődési és előrelépési lehetőségek mind olyan eszközök, amelyeket helyben biztosítani tudnak a magyar cégek a munkavállalóiknak, ezekre egy külföldi cég nem képes.”
Bár a full remote munkavégzés és a magasabb fizetés „cool”, és ki sem kell mozdulni otthonról, de a kérdés ennél árnyaltabb.
„Az erős nyelvtudás szóban és írásban sokat javult, de még mindig gyakori, hogy a szövegértés megy, csak megszólalni ne kelljen. Az időeltolódások pedig nőnek a fizetéssel, de fel is borítják a munkavállaló életvitelét, teljesen elszigetelhetik az itthoni környezetétől, és a bevásárlást, ügyintézés stb. teljesen ellehetetleníthetik”, részletezte Pápai Bernadett.
A full remote nagy önállóságot igényel a munkavállalótól. Nem feltétlenül azonnali a segítség, jól meghatározott keretek kellenek, hogy kihez, mivel és mikor lehet fordulni. „Sokaknak fontos a csapat, a kapcsolatok, barátságok. Egyre több interjún hangzik el, hogy szívesen járnának be a hét néhány napján. Egy virtuális csapat nem pótolja a hús-vér kapcsolódásokat”, zárta gondolatai Pápai Bernadett.
