Az ITBUSINESS Inside biztonsági és humán blokkjában csupa olyan kérdést feszegettünk, amelyek a döntéshozóktól kezdve a jogalkotókon át az informatikai biztonságért felelős vezetőkig mindenkit foglalkoztat. Féljünk vagy örüljünk? Elveszi-e a munkát a robot vagy sem? A hatásvadász blokkcímben feltett kérdésre megkaptuk a választ!
◼︎ Science-fiction a valóságban
Szeptember második hetének kedd délutánján egy gombostűt sem lehetett leejteni a konferencia előadótermében: mire az IT-biztonsági blokk felkonferálása lezajlott, a nézőtéren egyetlen szabad szék sem maradt a közel kétszáz fős teremben.
Az intenzív érdeklődés a jó témaválasztást dicséri, hiszen a mesterséges intelligencia (MI) kapcsán nem mehetünk el szó nélkül az etikai és biztonsági kérdések mellett. A blokk három előadója és kerekasztal-beszélgetői olyan kérdésekre adtak választ, mint például, hogy milyen etikai problémákkal kell szembenézni és megbirkózni az MI használata során, mit érhet a szabályozás a visszaélésszerű használat ellen, honnan tudhatjuk, hogy az alkalmazott megoldás megbízható-e, miként láthatunk bele a működésébe? Természetesen az örökzöld kérdés is felmerült: hogyan alkalmazhatóak az MI-technológiák az információbiztonság erősítésében?
Kvantum-számítástechnika és MI mint az IT-biztonság átformálói
A blokk nyitóelőadása a megbízható és megismerhető MI témakörét vizsgálta. Micskei Zoltán, a BME VIK egyetemi docense előadásában az önvezető autók és az önvezető rendszerek példáján keresztül arra hívta fel a figyelmet, hogy mennyire összetett kérdés a mesterséges intelligencia megbízhatósága, hiszen nemcsak etikai, szabályozói és technikai kérdéseket vet fel, hanem az egyetemes megbízhatóságét.
A gondolatébresztő előadást követően Hirsch Gábor, a Thales magyarországi és régiós sales vezetője lépett színpadra, aki kvantum-számítástechnikát és a mesterséges intelligencia IT-biztonsági alkalmazását vette górcső alá, és ezek eddig ismert biztonságtechnikai vonzatairól beszélt. Szavaival élve a kvantumszámítógépek mellett az MI a másik tényező, amelyik formálja és átformálja az IT-biztonságot. Előbbi azért, mert bizonyos területeken, például a kombinációt igénylő számításokat nagyságrendekkel gyorsabban tudja végrehajtani (így például a π számjegyei mentén működő titkosításokat is könnyebben töri fel), mint a hagyományos gépek, tehát új védelmi megoldások után kell majd nézni. Utóbbi pedig azért formálja át a biztonságot, mert nemcsak a védelmi, hanem a támadói oldalon is jelen van az MI.
Laczkó Gábor, az Aspectis ügyvezető igazgatója a soron következő előadásban az MI videóalkalmazásainak technológiai és társadalmi hatásairól beszélt. Kitért arra, hogy az MI mára a korszerű videórendszerekben is mindennapossá vált, ahogy ezen rendszerek működését is bemutatta, különös hangsúlyt helyezve a gépi látás társadalmi hatásainak bemutatására.
MI a CISO legjobb barátja?
A blokkot záró két kerekasztal-beszélgetésen a CISO-k és a jogi szabályozók szemszögéből nyertünk bepillantást az MI-ba. Az első „felvonásban” Hirsch Gábor, Siket Csaba, az Aegon CISO-ja és dr. Zsuffa András, a DIGI CISO-ja vitatták meg a feltett kérdéseket, többek közt azt, hogy milyen lehetőségekkel kecsegtet az MI és milyen kockázatokat hoz. Mint kiderült, arra kell készülni, hogy egyre több és több mesterséges intelligencia alapú támadás éri a szervezeteket és a felhasználókat, amire válaszul a védelmi rendszerekben is meg kell jelennie az MI-nek. Jó példa erre az Aegon.
Az elhangzottakat summázva egy biztos: a világ nagyot fordult, ami rákényszerítette a biztonsági szakembereket, hogy automatizmusokat és új technológiákat is beépítsenek biztonsági megoldásaikba, hiszen egyszerre olyan sok információ keletkezik, amenyit „kézzel” már nem lehet feldolgozni, és azonnali, valid döntést hozni . Ennek ellenére a technológiával támogatott adat-és kockázatelemzés végén a döntést mindig az embernek kell meghoznia.
A biztonsági blokk záróakkordjaként a szabályozás került terítékre. Bíró Gabriella, az MNB Informatikai Felügyeleti Főosztály vezetője, Dr. Havas-Sághy Gábor ügyvéd és Rabatin József, a Porsche Finance IT country managere arról beszélgettek, hogy miként szabályozható hatékonyan a mesterséges intelligencia. A beszélgetés során felvetődött a kérdés, hogy kell és lehet-e szabályozni az MI-t, a válasz azonban egybecsengően az volt, hogy végül szükség lesz rá, de a meglévő szabályozási keretrendszerekhez kell igazítani.
Mesterséges intelligencia a HR-ben
Még mindig rendkívül sok tévképzet él a szélesebb közönségben a mesterséges intelligenciával kapcsolatban – a humán blokk előadói pedig ezeket igyekeztek eloszlatni. A szekció nyitóelőadásában Béres Dóra, a Projektcoach Consulting képviseletében arról beszélt, hogy az MI térnyerésével egyre nagyobb szükség van olyan szakemberekre, akik átlátják és értik a vállalat üzleti folyamatait, adatait, jogszabályi környezetét. Ez egyre nehezebb, hiszen a vállalati folyamatok jelentős része ma már a felhasználók elől rejtve zajlik. A hiányzó információk felderítése új készségeket, eszközöket igényel. Az üzleti elemzői szakma robbanás előtt áll, a most érzékelhető munkaerőhiány csak a kezdet – mondta.
A blokkot záró kerekasztal-beszélgetésen az ember és MI viszonya került terítékre, és az örökzöld kérdés: kell-e tartania a munkavállalóknak a mesterséges intelligenciától? Bakk József, az IDC Magyarország régiós menedzsere, Kárai Anita, a HumanField üzletfejlesztési igazgatója és Szertics Gergely, a PHI Institute senior AI expertje igyekeztek megválaszolni a sokakat feszítő kérdést.
Mint kiderült, a mesterséges intelligenciát még mindig övezi egyfajta misztikum, és annak a gondolata, hogy elavulttá teszi az emberi munkaerőt, de a szakértők szerint ez nem igaz. Jelen pillanatban egyáltalán nem kell attól tartani, hogy egy robot vagy MI elveszi a munkát az emberek elől, illetve a jövőben is sokkal inkább úgy kell elképzelni a mesterséges intelligencia szerepét az emberi munkaerő szempontjából, mint egy olyan technológiát, amely felemel szektorokat és szektorrészeket, nem elavulttá vagy feleslegessé téve az emberi munkaerőt.
Ami a recruitmentet és fejvadászatot illeti, Kárai Anita szavaival élve az emberi munkaerőnek, a kreativitásnak és a meggyőzésnek még mindig komoly szerepe van a jelöltek felkutatásában, motiválásában. Összességében az emberi oldalnak mindig jut reflektorfény, s noha vannak a HR-t támogató MI alapú megoldások, azért még mindig a humánum kezében van a gyeplő, ami egy darabig nem fog változni.
