Finoman szólva sem lehetnek elégedettek a technológiai részvények tulajdonosai a papírok idei teljesítményével, az év első hét hónapjában több ezermilliárd dollárt buktak a legnagyobb techcégek befektetői. A magyar tőzsdei infokommunikációs vállalatok részvényei is sokat veszítettek értékükből.
■ Több ezermilliárd dollárt veszítettek értékükből a legnagyobb cégek
Az elmúlt években megbízható befektetésnek számított a technológiai vállalatok részvényeinek vásárlása, hiszen a gyorsuló digitalizáció, amelyet a Covid még inkább felpörgetett, a szinte mindenhol elérhető internetes kapcsolat, a felhő és az IoT térhódítása nélkülözhetetlenné tették ezeknek a cégeknek a termékeit. Ennek megfelelően stabilan bővülő forgalom és nyereség jelezte az ágazat meghatározó képviselőit, és az értékpapírjaik értéke is sokat emelkedett pár év alatt. Az idén azonban nem csak megtorpant az elmúlt esztendők kedvező trendje, de egyenesen negatívba fordult, a szektor több nagy szereplője is rengeteget veszített értékéből.
Távol a csúcstól
Az év elejéhez képest közel 460 milliárd dollárral csökkent az Apple piaci értéke, amely ennek ellenére továbbra is a legértékesebb technológiai vállalatnak számít, de messze van már az az idő, amikor még a 3000 milliárd dolláros értékelést ostromolta a társaság. Csak hogy érzékeltessük, mekkora tétel ez a 460 milliárd dollár, a szintén a legnagyobb techcégek közé tartozó Meta piaci értéke július végén nagyjából ugyanennyi volt.
Az Apple cikkünk írásakor mintegy 2500 milliárd dollárt ért, míg az év elején még jóval 2900 milliárd dollár fölött volt az értéke, és a 3000 milliárdos határ sem volt túl távoli. Az első idei kereskedési napon még 180 dollárnál is többet ért a cég egy részvénye, viszont a befektetők ennek nem örülhettek maradéktalanul, mert idén eddig ez volt a legmagasabb érték. Persze voltak ennél jóval rosszabb napjai is a cégnek, június 16-án például mindössze 130 dollárt adtak egy Apple papírért, míg adatfelvételünk utolsó napján, július 22-én 154 dolláros árfolyamon zárt. Ez azért nem jelenti azt, hogy folyamatos zuhanásban vannak a cég papírjai, március 29-én például ismét 179 dollár közeli szintre erősödtek, ami ebben az évben a második legmagasabb értékük volt.
Drámai évkezdet
Az év eleje viszont katasztrofálisan sikerült a cégnek, legalábbis a részvénytulajdonosok szempontjából. Január 27-re például már 159 dollárra esett a társaság papírjainak értéke. Ez a dátum azért is fontos, mert ekkor jelentették be a 2021. október-decemberi időszakra vonatkozó üzleti eredményeket. A tavalyi év vége a legmagasabb, egy negyedév alatt elért árbevételt hozta a vállalat számára, majdnem 124 milliárd dollárt, ami éves összevetésben 11 százalékos bővülést jelentett. Ehhez 34,6 milliárd dolláros negyedéves profit társult, ami ötödével haladta meg a 2020 utolsó negyedévében elért nyereséget. Érthető hát, hogy a következő napokban stabilan 170 dollár fölötti áron kereskedtek az Apple papírjaival.
| Lejtmenetben a magyarok is
Nem lehetnek elégedettek a hazai infokommunikációs tőzsdei cégek befektetői sem, az idei év jelentős visszaesést hozott a társaságok többségénél az árfolyamot vizsgálva. Az ágazat legnagyobb tőzsdei cége, a Magyar Telekom 418 forinton kezdte az évet. Ezt követően február közepére 436 forintig erősödött a társaság papírja, majd május végén komoly zuhanás kezdődött és cikkünk írásakor már csak 323 forint volt az értéke. Az elmúlt években látványos fejlődést akvizíciók során megvalósító 4iG Nyrt. számára az év eleje volt a legerősebb időszak, 888 forintos indulóárral, majd a következő napon már 905 forintot ért a cég papírja. Ezt követően azonban csökkenő tendencia volt megfigyelhető, július 21-én 716 forinton zárt a részvény. A Delta Technologies Nyrt. papírjának értéke az év eleji majdnem 60 forintos árfolyamhoz képest harmadával csökkent, cikkünk írásakor 40 forinton állt. Sokági jól tartotta magát a Gloster Infokommunikációs Nyrt. részvénye, amely 1170 forintos szinten kezdte az évet. Később még erősödni is tudott és június 7-én például már 1300 forint fölött volt az árfolyam. Ezt követően viszont látványos esés következett be, egészen az 1000 forintos szintig. |
Februárban azonban jelentősen bezuhant az árfolyam, majd március végén sikerült egy újabb kiugrást elérni, megközelítve a 180 dollárt, de innen kisebb-nagyobb kilengésekkel ugyan, de folyamatos volt az esés a 130 dolláros szintig. A trendet még az is csak rövid időre tudta megállítani, hogy az április végén bejelentett második üzleti negyedéves adatok is kedvezően alakultak, hiszen 97,3 milliárd dolláros forgalmat értek el, ami a cég történetében a legnagyobb árbevétel a január-márciusi periódust vizsgálva és éves összevetésben is 9 százalékos bővülést jelentett. Ráadásul az előzetes elemzői várakozásokat is túlszárnyalta ez az eredmény, mégsem volt elegendő arra, hogy tartósan emelkedő pályára állítsa a társaság részvényeinek árfolyamát. Cikkünk írásakor még nem jelentek meg az április-júniusi eredmények, viszont a júliusban emelkedő trendet mutató ár arra utal, hogy a befektetők pozitív számokban reménykednek.
Az idei eredmények mellett befolyásolta az Apple papírjainak értékét az újabb globális krízis. A világ még ki sem heverte a Covid-sokkot, az ellátási láncok még nem jöttek teljesen rendbe, ami érzékenyen érintette a technológiai cégeket is, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát. A háborúban két olyan ország vesz részt közvetlenül, amelyek alapanyag-ellátás szempontjából fontos szerepet töltenek be a chipgyártásban, így érthető, hogy a befektetők nem túl derűlátók. Emellett a konfliktus a már korábban megindult inflációs folyamatot felerősítette, globális szinten energia- és élelmiszerválságot hozott, a szakértők szerint pedig egy komolyabb gazdasági krízis fenyeget. Ezek a hatások azzal járnak, hogy az emberek jobban átgondolják költéseiket, így pedig könnyen előfordulhat, hogy ritkábban cserélik le telefonjaikat, számítógépeiket, ami érzékenyen érintheti az Apple-t is.
Húzós üzlet
Még az Apple-nél is többet veszített piaci értékéből a Microsoft az idén, míg január elején még 2500 milliárd dollárt ért, addig július végén már „csak” 1947 milliárd dollárt. A társaság számára szintén az év legeleje volt a legerősebb, legalábbis a részvényárfolyamát vizsgálva, hiszen az első kereskedési napon még 334,75 dolláron zárt a cég papírja. Az év eleje komoly visszaesés hozott a társaságnál, igaz, a január végén bejelentett, második üzleti negyedévre vonatkozó adatok javítottak a helyzeten.
A cég az október-decemberi időszakban 51,7 milliárd dolláros bevételt ért el, ami ötödével múlta felül az egy évvel korábbit, így bizakodóak lehettek a befektetők is, ráadásul a forgalom egyre nagyobb részét adják a felhőalapú megoldások, ami szintén kedvező trend lehet a jövőre nézve. Ha pedig év eleje és Microsoft, akkor mindenképpen meg kell említeni az idei év eddigi legnagyobb dobását a technológiai szektorban: a vállalat még január 18-án jelentette be, hogy 68,7 milliárd dollárért megvenné az Activision Blizzard videójáték-fejlesztő társaságot. Az azóta eltelt kicsit több mint fél évben ugyanakkor nem túl sokat haladt előre a történet, és bár a hivatalos kommunikáció arról szól, hogy a tárgyalások jó ütemben haladnak, azt egyelőre nem igazán lehet tudni, hogy mikor zárul majd le az ügylet. Nem könnyíti meg a cég helyzetét az sem, hogy egy ekkora tranzakció természetesen a versenyjogi hatóságok érdeklődését is felkeltette, az Egyesült Királyság trösztellenes hivatala például július elején jelentette be, hogy közelebbről is megvizsgálja, nem sért-e törvényt az ügylet.
Az ITBUSINESS által megvizsgált időszak végén a Microsoft részvényei 260,26 dolláros áron cseréltek gazdát, azonban idén jártak ennél nagyobb mélységben is, június közepén például volt, hogy 240 dollár körüli szinten kereskedtek velük. A CNBC elemzése szerint csak az idei második negyedévben 17 százalékkal esett a társaság részvényeinek árfolyama, hasonlóra utoljára 2010 második három hónapjában volt példa.
Hosszabb távon ugyanakkor igen stabilnak tűnik a vállalat helyzete, hiszen a digitalizáció várhatóan a közelgő gazdasági válság alatt is folytatódik, mivel konkrét versenyelőnyhöz jutnak általa a vállalkozások, vagyis a felhőalapú megoldásaik iránti kereslet tovább nőhet. Emellett az Activision Blizzard felvásárlásának sikeres lezárása a látványosan fejlődő játékpiacon kínál kiváló lehetőségeket a cég számára, illetve jó alapot jelenthet az egyelőre inkább csak vízióként létező metaverzumba történő belépéshez is.
Darabolós sztori
Szintén 450 milliárd dollár körüli csökkenést szenvedett el az Amazon értéke idén. A cég, amely egyébként már a streamingpiacon és a felhőszolgáltatások szegmensében is fontos szerepet játszik, nincs a legjobb formájában. Az idei első negyedéves eredmények kimondottan kiábrándítóak voltak, főleg a több mint 3 milliárd dolláros veszteség, amelyhez hasonlóra 2015 óta nem volt példa. A jelenséget egyrészt az önvezető autós befektetés okozta, de jelentős mértékben hozzájárult a veszteséghez az is, hogy a pandémia alatt a megnövekvő igényekre reagálva jócskán megnövelték a létszámot, ezzel együtt pedig a költségeik is az egekbe ugrottak.
A vállalat az év elején még közel 1700 milliárd dollárt ért, de július végén már csak 1240 milliárdot. A cég papírjainak árfolyama az első negyedéves adatok bejelentése után kezdett meredek zuhanásba, és nem állította meg a folyamatot az sem, hogy június elején részvénydarabolást hajtottak végre 20:1 arányban. Az új, darabolt részvényárfolyammal számolva az évet 170 dolláros szinten indította az Amazon – eddig ez az idei legmagasabb érték –, június 14-én már mindössze 102 dollárt adtak a cég papírjaiért, erről a szintről sikerült július végére 122 dollárra erősödni.
A már említett három technológiai céggel szemben a Google anyavállalata, az Alphabet nem az év elején érte el a legmagasabb részvényárfolyamot, hanem a tavalyi eredmények bejelentését követően. A társaság 145 dolláros szinten indította 2022-t, majd február elején 148 dolláros áron zártak a papírjai. Május elejétől azonban drámai zuhanás következett be, és ez vezetett az idei legmélyebb, 105 dolláros szinthez május végén, amelyről júliusra sikerült 115 dollárig visszaerősödnie a cég részvényének.
A helyzet érdekessége, hogy bár az első negyedéves 68 milliárd dolláros bevétel 23 százalékos bővülést jelentett éves összevetésben, az eredmény elmaradt az előzetes várakozásoktól, ráadásul a YouTube korántsem úgy teljesített, ahogy remélték, ezt pedig csökkenő árfolyammal büntette a piac. Hasonlóan az Amazonhoz, az Alphabet is részvénydarabolást hajtott végre idén július közepén, szintén 20:1 arányban.
Több szempontból is történelmi éve van idén a ma már Metának hívott Facebooknak, ha a cég tőzsdei szereplését nézzük. Egyrészt június elejétől szerepelnek az új néven a tőzsdén, másrészt a tavalyi utolsó negyedéves eredmények bejelentése után történelmi esemény következett be, amelynek azért annyira nem örülhettek. Egy nap alatt 26 százalékot esett a részvény árfolyama, ezzel együtt pedig 260 milliárd dollárral csökkent a társaság piaci értéke, ami a legnagyobb, egy nap alatti veszteség az Egyesült Államokban. A drámai tőzsdei reakciót az váltotta ki, hogy a tavalyi utolsó negyedévben, ha minimális mértékben is, de csökkent a napi aktív Facebook-felhasználók száma.
A pánik mértékét jól mutatja, hogy míg február 2-án még 323 dolláron zárta a kereskedési napot a Meta – akkor a tőzsdén még Facebook – papírja, addig a következő napon már csak 237,76 dolláros értéket ért el. Kisebb kilengésekkel a zuhanás folytatódott, így az ITBUSINESS által vizsgált időszak végén már csak 169,27 dollárt adtak egy Meta-részvényért, a cég piaci értéke pedig 458 milliárd dollár volt.
