Tavaly, ahogyan a legtöbb iparág területén, úgy az IT munkaerőpiac területén is jelentős változások történtek, ami még a 2021-es évet is meghatározza. Van-e még hiány, az AI valóban csökkenti-e az IT állások számát és mi várható idén? Munkaerőpiaci körkép.
Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének tavalyi felmérése szerint évről évre egyre több munkaerőt keresnek az IT-szektorban, a 2015-ös felmérésük óta öt év alatt megduplázódott az informatikusok iránti kereslet. Annak ellenére, hogy az utóbbi években egyre népszerűbbé váltak az IT-s képzési programok a felnőttképzésben, mégis csak kis mértékben nőtt a diplomás informatikusok száma. A 2015-ös kutatáskor 3 ezer betöltetlen álláshelyről számolt be az IVSZ, valamint arról, hogy két éven belül összesen plusz 22 ezer főt tudott volna foglalkoztatni az IT piac. 2020-ra 9 ezerre emelkedett az aktuálisan betöltetlen álláshelyek száma és duplájára, 44 ezerre nőtt a foglalkoztatási potenciál. Ez persze nemcsak hazánkra jellemző, Európa más országaiban is nagy a munkaerőhiány az infokommunikációs szektorban. Az új trendek és az infokommunikációs ágazat gyors növekedése miatt mintegy 120 000 új munkahely teremtésével Európa 2020-ig még mindig több mint 800 000 képzett IT-dolgozó hiányával szembesült. A jelentős munkaerőhiány következtében a vállalatok kénytelenek a keresettnél alacsonyabb végzettségű munkatársat alkalmazni.
A folyamatosan változó trendek fluktuációhoz vezethetnek. A Stack Overflow 2020-as nemzetközi felmérése alapján a válaszadók 83 százaléka számolt be arról, hogy vagy nem aktívan keresnek munkát, vagy nem érdeklik az új munkalehetőségek. Az akadémiai kutatók, adatkutatók, valamint az adat-és üzleti elemzők több mint 20 százaléka aktívan új munkahelyet keres, őket szorosan követik a tervezők, játékfejlesztők és mobilfejlesztők 19 százalékkal.
Magasabb fizetésekre számíthatnak idén az IT-szektor dolgozói
A Randstad 2021-es amerikai IT-felméréséből kiderül, hogy a három legjobban fizető informatikai állás a software architect mintegy 13 000 dolláros, azaz körülbelül 4 millió forintos havi fizetéssel, a tanúsított etikus hacker 12 500 dolláros (~ havi 3,8 millió forint) és a hadoop fejlesztő 12 400 dolláros (~ 3,7 millió forint) havi fizetéssel, de nagy a kereslet a kiberbiztonsági pozíciók iránt is. Az informatikai munkaerőpiac toborzásával foglalkozó Bluebird 2020. év végi fizetési útmutatója szerint hazánkban következőképp alakulnak a bérek az IT-szektorban: egy senior software architect átlagosan bruttó 1 200 000-1 500 000 forintot, míg egy Javascript vagy egy mobil fejlesztő átlagosan bruttó 500 000-800 000 Ft között keres havonta. A kereslet növekedése azonban további növekedést okozhat.
A jövőben a mesterséges intelligencia növelheti és csökkentheti az IT állások számát – vertikumfüggően
Az utóbbi néhány években jelentősen megnőtt a mesterséges intelligencia iránti érdeklődés. Az MI-t a feltörekvő technológiák (robotika, big data és az IoT, azaz az Internet of Things) hasznosítják intenzíven. Az analyticsinsight szerint a cégek idén még hatékonyabban ki fogják használni a mesterséges intelligencia adta lehetőségeket. Az MI segíthet a cégeknek virtuális asszisztensek, képelemző szoftverek, keresők, beszéd- és arcfelismerő rendszerek, robotok formájában. A Bluebird szerint az elkövetkező évben 2 millióval több új állás születik nemzetközi szinten a mesterséges intelligencia segítségével, mint amennyi megszűnik. Az új munkahelyek a közszolgálatban, az egészségügyben és az oktatásban jöhetnek létre, míg a megszűnések leginkább a gyártóipart és a szállítási ágazatot érinthetik. Hogy az IT-állásokat ez miként érinti, azt egyelőre még nem lehet biztosan látni.
Előtérben a soft skillek
Sokan úgy vélik, hogy a hard skillek, úgy mint a JavaScript programozás, a nyelvtanulás, az analitikus gondolkodás és az adatbázis-kezelés előnyt élvez az úgynevezett soft skillekkel szemben, ami a kreativitást, az érzelmi intelligenciát, a problémamegoldó-és együttműködő képességet foglalja magában, azonban a munkahelyi sikerek alapját jelentősen a soft skillek képezik. Soft skilljeink döntő többsége a személyiségünkkel karöltve jár, így sokan azt gondolják, nem is érdemes foglalkozni velük. Pedig fejlesztésük, tudatosításuk nemcsak szakmai előmenetelünket vagy éppen munkahelyi közérzetünket segítheti, de hatással van párkapcsolati és egyéb társas interakcióinkra is, mondja Réfi Balázs, a Bluebird ügyvezetője.
Hogy mennyire gyakoriak ezek a változások, azt az idén április közepén immár tizedik alkalommal – értelemszerűen ezúttal online – megrendezendő recruiTECH konferencia is mutatja, ahol például arról is szó esik, hogy lassan miért nem alkalmasak a jelenlegi kulcs mutatók a toborzás minőségének mérésére, illetve a már említett AI által generált változásokról is. Emellett szó lesz még arról is, hogy a pandémia hogy érintette a Menedzsmentet, milyen változásokra kényszerül mind kulturálisan, mind területileg, mind pedig technológiailag. Végül, de nem utolsó sorban Josl Kadlec, Európa egyik legismertebb sourcing trénere a legfrissebb sourcing tippeket és eszközöket is bemutatja a recruiTECH-en.
