A munkavállalók több mint négyötöde hibrid módon szeretne dolgozni

A megkérdezett magyar munkavállalók 69 százaléka dolgozott otthonról az elmúlt évben, és 84 százalékuk a jövőben is szí­vesen végezné a munkáját csak home office-ban vagy hibrid megoldásban – derült ki a notebook.hu 4559 fős kutatásából. A Facebook Messenger pedig átvett a személyes találkozó szerepét.

Az elmúlt egy év senkinek sem volt könnyű, a Covid miatt sorra jöttek a lezárások, a karantén, és a home office a mindennapunk részévé vált, kinek több, kinek kevesebb gondot okozva ezzel. De hogyan hatott az otthon töltött idő a munkára? A válaszolók 69 százaléka hosszabb-rövidebb ideig dolgozott otthonról a karantén időszakában. í‰rdekes, ám talán nem olyan meglepő adat, hogy a főiskolát, egyetemet végzett emberek 90 százaléka volt home office-ban, addig az általános iskolát végzetteknél ez csupán 38 százalékot tett ki.

Akadozó internet, régi gépek, de vajon segí­tenek a munkáltatók?

Beütött a karantén, és a munkavállalók több, mint fele ráébredt, hogy az otthoni eszközparkja nem megfelelő a távmunkához. Az akadozó internet és a gyenge Wifi a megkérdezettek 72,4 százaléknak okozott bosszúságot. A gyenge internet kapcsolat olyan egyéb problémát is hozott magával, mint az akadozó videokonferencia. A régi, lassú gép, a nyomtató hiánya már csak a válaszadók 22-22 százalékának jelentett gondot. Az elérhetetlen céges hálózat csupán 8 százalékot érintett. A megkérdezettek 34 százaléka pedig technikailag tökéletesen tudott otthonról is dolgozni.

A kutatásban részvevők 44 százaléka mondhatja magát szerencsésnek, hiszem semmilyen technikát nem kellett beújí­tania. A következő három helyezettnél csupán 1-1 százalék eltérés figyelhető meg. A megkérdezettek 16 százalékának nagyobb internetcsomagra volt szüksége a megfelelő munkavégzéshez, 15 százalékkal követte a fejhallgatók beszerzése, majd 14 százalékkal a wifi router. Az élmezőnytől kicsit jobban leszakadva 10-10 százaléknak volt szüksége laptopra és nyomtatóra, 9 százaléknak megfelelő irodaszékre.

Az emlí­tett problémák megoldására a fenti válaszadók 72,4 százaléknak költenie is kellett. A technikai fejlesztésekre a legtöbben (40 százalék) jellemzően 0-50 000 Ft között szántak, és csak 7 százalék áldozott 300.000 Ft feletti összeget a beszerzésekre.

Jellemzően az derült ki a kutatásból, hogy a munkáltatók többsége nem segí­tett a munkavállalóknak a home office miatti eszközök beszerzésében. A válaszadók 90 százaléka saját maga fizette a munkához szükséges fejlesztést, és csak 9,75 százalék mondhatta magát szerencsésnek, hogy cége állta a technikai költségeit.

A home office imádott előnyei

Az otthoni munkavégzés számtalan előnnyel jár, például rengeteg utazásra szánt időt és ebből adódóan sok benzin- vagy bérletárat spóroltak meg az emberek, és a megkérdezettek 25 százalékának valóban ez tetszett a legjobban. Mí­g 23,8 százalék azt élvezte, hogy magának osztja be az idejét, és bármikor dolgozhat, addig 16,7 százalék örült, hogy nem szalad a háztartás, mert munka közben a házimunka is kényelmesen elvégezhető. Közel ugyanannyian (11-12 százalék) emlí­tették a legjobb előnynek a kényelmes, otthoni ruházatot és a később kelést. Közel 5 százalék azt értékelte a leginkább, hogy senki nem zökkentette ki a munkából. Viszont tudjuk, hogy mindig vannak örök elégedetlenek. A válaszadók 5,7 százaléka semmit nem tudott értékelni a home office-ban.

Az otthoni munka előnyeit vizsgálva igencsak eltérő a két nem preferenciája. Mí­g a nőknek a home office elsősorban a házimunka miatt előnyös (23 százalék), addig az uraknál ez kevésbé számí­t (csupán 12 százalék), és többre értékelik a lustálkodást. Azaz, hogy nem kell korán kelniük, nem kell annyit utazniuk (28 százalék kontra 21 százalék) vagy éppen ők oszthatják be a munkaidejüket.

A különböző generációknál is más-más preferenciát figyelhetünk meg. A fiatalok nem szeretnek korán kelni, és kényelmes ruhában dolgoznak inkább szí­vesen. Az idősebb válaszadók annak örültek legjobban, hogy rugalmasabban oszthatják be az idejüket, mí­g a huszonévesek és a középkorúak is a kevesebb utazást értékelik igazán.

A bezártság sötét oldala, avagy a home office legutáltabb hátránya

Mindenkinek nehéz volt ez az egy év, nem is szeretnénk újra átélni, de nézzük, mit szerettek a válaszadók legkevésbé. Első helyen 33,4 százalékkal a bezártság végzett, sokan nagyon hiányolták a külső ingereket. Mí­g 17 százalékot a kollégák hiánya viselte meg, addig 13 százalékot a körülötte sertepertélő család idegesí­tette. Meglepő számunkra, de a megkérdezettek több, mint 13 százaléka nem talált semmi negatí­vumot a home office-ban.

Az előnyöknél és hátrányoknál egyaránt megvizsgáltuk a problémát nem és életkor szerint is. Bár a hátrányok sorrendje nem szerint nem változik, de az arányaiban találunk érdekességeket. Mí­g a nők rosszabbul viselték a bezártságot, és nekik jobban hiányzott a felszerelt iroda valamint a kiöltözés lehetősége, addig a férfiak nehezebben viselték a kollégák nélkülözését valamint a körülöttük lévő családot.

Sokkal izgalmasabb, ha a karantén hátulütőit korcsoportok szerint vizsgáljuk. A fiatalok csaknem fele a bezártságot viseli nehezen, mí­g az idősebbeknek a kollégák hiányoznak erősebben. A 30-49 éveseknek értelemszerűen a gyermek/család okoz nagyobb gondot. Tudjuk, hogy nem egyszerű egyszerre meetingen ülni és a gyerekkel is tanulni.

í‰rthetően a legfiatalabb és a legidősebb korosztály viselte legnehezebben az egyedüllétet: a járvány ezeket a korosztályokat szigetelte el leginkább.

Mennyire produktí­v a home office?

A járvány előtt sok helyen nem működött home office lehetőség, mert a cégek nem gondolták elég hatékonynak. Igazuk lett?

A rövid válasz: nem. Az emberek 58 százalékának bejött az otthoni munkavégzés, hatékonyabbnak érzi magát, sőt 21, százalék a jövőben is szí­vesen dolgozna kizárólag otthonról, további 32 százalék szerint pedig többnyire távolról. így elmondhatjuk, hogy a többség, 52 százalék inkább az otthoni munkavégzést preferálná!

í‰rdekesség, hogy akik végig home office-ban voltak, több mint 96 százalékuk továbbra is szí­vesen dolgozna teljesen vagy nagyrészt otthonról. De ha az összes válaszadót nézzük, akkor is közel 85 százalék örülne a hibrid munkavégzés lehetőségének, azaz pár napot irodában és párat otthonról dolgozna.

A korosztályi eltérések figyelemre méltók. A 60 év feletti dolgozók ugyanolyan hatékonynak érezték magukat, mint a 30-49 éves kollégáik, de a fiatalabb generáció kevésbé értékelte a teljesí­tményét kiemelkedőnek otthon.

Erős összefüggés figyelhető meg a saját és a kollégák hatékonyságának értékelésében. Azok, akik 5-ösre értékelték a produktivitásukat, azok a kollégáikat is, ahol pedig 1-esre, ott egyáltalán nem voltak elégedettek a többiekkel sem. Ebből arra következtetünk, ahol jól működött a home office, ott mindenkinek jó volt, ahol pedig nem működött jól, ott rosszul is érezték magukat az emberek.

Pörögtek a videójátékok, a közösségi oldalak és a filmek karantén alatt

A megkérdezettek közel 35 százaléka sokkal több időt töltött el online szórakozással a karantén ideje alatt, mí­g 49 százalék ugyanannyit, sőt majdnem 12 százalék még vissza is tudta fogni magát az online platformon. Azonban érdekes tény, hogy azok, akik home office-ban dolgoztak, nagyobb arányban szórakoztak online szemben azokkal, akik eljártak a munkahelyükre. Az, hogy mennyi időd töltöttek home office-ban, már nem számí­t.
A bezártság alatt a legtöbben (25,55 százalék) videójátékokkal játszottak, ezt szorosan követte a közösségi oldalak pörgetése 23 százalékkal, valamint a filmnézés 22,65 százalékkal. Ezt a kérdést korcsoportonként és nemenként is megvizsgálva azonban sokkal érdekesebb eredményeket láthatunk.
Szembetűnő különbség látható a nemek szórakozási módja között. Mí­g a nők jobban szerették szabadidejüket a közösségi oldal böngészésével (30,6 százalék), filmezéssel (23,6 százalék) és sorozatok nézésével (15,1 százalék) tölteni, addig a férfiak inkább online játszottak (32,9 százalék), filmeket néztek (23 százalék), és kicsivel nagyobb arányban olvasták a hí­reket. Azonban a közösségi oldalakat sokkal jobban hanyagolták.

Korosztályt vizsgálva nem meglepő, hogy a 20 év alattiak több, mint fele (54 százalék) töltötte idejét játékkal, de 20-29 évesek 38 százaléka szintén í­gy mulatta az időt. A kor előrehaladtával megfigyelhető, hogy egyre nagyobb százalékban inkább a közösségi oldalakat pörgették vagy a hí­reket böngészték. A kutatásból jól látható, hogy a filmezés leginkább a 30-50 évesek szórakozása, mí­g az ifjabbak inkább sorozatokat néznek.

A személyes találkozót felváltotta a Facebook Messenger

Nem okozunk nagy meglepetést azzal, hogy a válaszadók közül majdnem mindenki fent van a Facebookon (95 százalék), és az emberek közel fele Instagramon is (49 százalék). Mögéjük érkezik a karantén és a 2020-as év üdvöskéje, a TikTok, 18 százalékkal. Az évek óta piacon jelenlévő Snapchat és Twitter hazánkban kisebb népszerűségnek örvendenek: 7-7 százalékkal a sereghajtók.

A megkérdezettek 81,6 százaléka Facebook Messengerrel tartja a kapcsolatot barátaival, kollégáival. 25,5 százalékkal második legnépszerűbb alkalmazás a Viber, és még í­gy a pandémia idején is a harmadik legnépszerűbb kapcsolattartási forma 19 százalékkal a személyes találkozás, tehát veszély ide vagy oda, az ember társas lény, szüksége van a személyes kontaktra. Ezen kí­vül a válaszadók 17-17 százaléka használja a Skype és Microsoft Teams alkalmazást.