Régi igazság, hogy a tanult emberek jobban boldogulnak válsághelyzetekben, mint alacsonyabb végzettségű sorstársaik. Ugyanakkor a kormányoknak is van még mit tenniük a felsőoktatás bővítéséért.
A fiatal, alacsony képzettségű embereket keményen érintette a válság: azok között ugyanis, akik nem fejezték be a középiskolát, csaknem öt százalékponttal emelkedett a munkanélküliségi mutató az OECD országaiban 2008–2009-ben, míg a felsőoktatási végzettséggel rendelkezők munkanélküliségének növekedési szintje a két százalékpontot sem érte el – derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Education at a Glance 2010 című, éves oktatásügyi jelentéséből.
A hazai helyzet
Magyarország azon államok egyike, ahol kiugróak a különbségek: amíg a diplomások munkanélküliségi mutatója alig több, mint két százalékkal emelkedett 2008–2009-ben, addig az alacsonyabb végzettségűeké megközelítette a 11 százalékos növekedést.
A magyar állam ugyanakkor kevesebbet költ oktatásra, mint az OECD és az Európai Unió legtöbb tagállama, a tanulók számát tekintve viszont jobb helyzetben vagyunk: a húsz év alatti népesség nagyobb hányada jár iskolába Magyarországon, mint amennyi az OECD-átlag, és az idősebbek közt sem nagy az elmaradás.
Nem áll jól viszont Magyarország a felsőoktatás hallgatóinak mobilitását tekintve. A magyarországi egyetemisták és főiskolások 3,3 százaléka külföldi, ez a szám kevesebb, mint az OECD-átlag fele. A legtöbben északi szomszédunktól érkeznek, a külföldi hallgatók nyolc százaléka szlovák állampolgár. A magyarok legkedveltebb továbbtanulási helye Németország, a külföldön tanuló magyarok 27,3 százaléka jár ott egyetemre vagy főiskolára, de kiugróan népszerű Ausztria és Nagy-Britannia is.
Munkahely, adó
Annak érdekében, hogy segítsék a válság utáni helyzet konszolidálását, javulását, a kormányoknak erőteljesen javítani kell a felsőoktatás helyzetén és minőségén, de nem célszerű nemzeti megoldásokban gondolkodni. A globális világgazdaságban ugyanis a legjobban teljesítő oktatási rendszer lesz a nemzetközi győztes is.
A jó oktatási rendszer növeli a munkalehetőségek számát, a több munkahely pedig az adóbevételekre gyakorol jótékony hatást. Az OECD átlagában egy felsőfokú végzettségű ember 119 ezer dollárral több adó- és járulékos bevételt termel az államnak aktív életében, mint az, akinek csak érettségije van. Az így összejövő teljes bevétel meghaladja a felsőoktatásra, illetve a felső szintű kurzusokra kiadott költségvetési pénzeket, így az oktatás támogatása, fejlesztése hosszú távon megtérülő befektetés.
Tanárok
A felsőoktatás finanszírozása meglehet növeli az adóbevételeket, de keveset javít a tanárok anyagi helyzetén. Ugyanis a legtöbb OECD-országban a tanárokat rosszabbul fizetik, mint a hasonló végzettségű, de más foglalkozású embereket. Egy középiskolai tanári fizetés átlagos szintje a tagállamokban az OECD-átlagfizetésnek mindössze 79 százaléka, Magyarországon azonban ennél rosszabb a helyzet: nálunk egy gimnáziumi oktató az OECD-átlagnak csupán 60 százalékát viszi haza.
Összeállította: Mártonffy Attila
