Régen az elit sportjának tartották, ma már körülbelül százezren teniszeznek Magyarországon. Az, hogy a menedzserek egyik kedvenc szabadidős tevékenysége is, annak köszönhető, hogy kevesen kellenek hozzá, és maximálisan levezeti a feszültséget.
Minden ellenkező híreszteléssel szemben a tenisz nem elitsport. Az Egyesült Államokban a második legtöbbek által űzött ágazat, s nagyjából ez a helyzet Nyugat-Európában is. Magyarországon legfeljebb a második világháború előtt számított úri tevékenységnek, s a háború után emiatt nézett rá görbe szemmel jó ideig a kommunista rezsim, amely csak az olimpiai sportágakat támogatta. Így aztán érdeklődés sem igen mutatkozott iránta. Az, hogy ma körülbelül százezren teniszeznek hazánkban, elsősorban annak köszönhető, hogy a kábeltévézés elindulásával a külföldi csatornák ontani kezdték a teniszmérkőzéseket – magyarázza Taróczy Balázs többszörös magyar és világbajnok teniszezőnk.
Menedzsersportnak azért tökéletes a tenisz, mert a játékhoz csak két emberre van szükség, sőt, ha leckét vesz valaki, elég egy is, tehát nem kell focicsapatnyi partnerről gondoskodni. S mivel nagy helyigénye sincs, általában mindenki talál pályát a lakó- vagy munkahelyéhez közel. S ha az a menedzser jól csinálja, azaz elég intenzíven űzi a sportot, akkor a tenisznek jelentős a stresszoldó hatása is, mivel játék közben lehetetlen másra összpontosítani, mint az adogatásra. Az is sokat lendít a közérzeten, hogy tavasztól őszig a szabad ég alatt, többnyire szép környezetben folynak a teniszmeccsek – például ezért is kedvelik jobban a menedzserek ezt a sportot, s mondjuk, nem pingpongoznak zárt, adott esetben levegőtlen tornacsarnokokban.
Óriási vonzerő a menedzserek számára az edzések utáni társasági élet is, hiszen sok olyan ismeretségre lehet így szert tenni, amely később üzletileg vagy más módon kamatozhat. S nemcsak az edzések, hanem a versenyek is rendszerint színterei az üzleti partnerek találkozásának, illetve a kapcsolatteremtésnek.
Ha egy menedzser teniszezésre adja a fejét, a legfontosabb a rendszeresség – hetente legalább egyszer menjünk le a pályára, hogy izmaink, ízületeink szokják a mozgást. Így ugyanis könnyebben elkerülhetők az esetleges sérülések, mint ha valaki több hónap kihagyás után veti bele magát egy adogatásba teljes erővel – tanácsolja Taróczy Balázs. A focival szemben például az a tenisz előnye, hogy itt, mivel az ember egyedül mozog a térfelén, van elég terület a helyezkedésre; no meg a rutin is közrejátszik, hiszen, ellentétben a focival, nem kell minden labdára rámenni.
Teniszezésre a legjobb a salakos pálya, Magyarországon többnyire ilyenek is találhatók, legalábbis a szabad téri pályák között – sőt, még a fedettek többsége is a test- és ízületbarát salakkal van felszórva. Az, hogy ki milyen ütőt válasszon, egyéni belátás és megszokás kérdése, ma már nincs nagy különbség a márkás eszközök között. Sokat segített az amatőr teniszezés terjedésében, hogy az ütők az idők folyamán könnyebbek lettek – a gyártók áttértek a nehéz és rugalmatlan fáról a könnyű műanyagra –, és a fejük is megnagyobbodott, így az átlagos érzékkel rendelkező embereknek szinte lehetetlen eltéveszteni az ütést, s kisebb erőkifejtés is elegendő.
A tenisz a mérsékelten költséges sportok közé tartozik, legalábbis a menedzserek számára. Két fontos eleme van, a márkás, jó minőségű ütő és az ugyancsak márkás, kényelmes cipő. Ez a kettő kijön körülbelül 60 ezer forintból, és ez is csak egyszeri beruházás, ami több évre szól. Ám az, hogy valaki menő ütővel szaladgál a pályán, még nem garancia arra, hogy tud is teniszezni, s fordítva: aki tud teniszezni, szinte mindegy, milyen márkájú ütővel játszik.
Mártonffy Attila







