Walitschek Csilla: Bestsellerszerzőként és ex-tévés újságíróként mit gondol a digitális tartalmak (ebook, video-on-demand, egyebek) terjedéséről?
Szerintem megállíthatatlan a terjedésük, és ezen felesleges és hiábavaló bánkódni.
– Valóban annyira nagy fogyasztója az elektronikus sajtótermékeknek?
– Igen, de elsősorban nem a kedvezőbb ár, hanem a felhasználóbarátság miatt. Mindig is lelkes újságolvasó voltam. Sokan úgy vélik, az internet a napilapok végét jelenti, de szerintem a legnagyobb újságok még mindig tudnak olyan többletértéket kínálni, ami miatt érdemes rájuk előfizetni. Az elektronikus formátum pedig lehetővé teszi számomra, hogy a világon bárhol, ahol legalább mobilinternet elérhető, minden reggel hozzájussak a kedvenc lapjaimhoz. Az elektronikus könyvekhez már az elektronikus újságok felől jutottam el. Ennek is a praktikuma nyűgöz le: szinte korlátlan számú könyvet vihetek magammal, és nemcsak olvasni, hanem vásárolni is tudok bárhol.
– Milyen eszközön olvas: iPadet használ vagy egyszerű könyvolvasót?
– Nekem az Amazon Kindle vált be legjobban. Annyit ülök számítógép előtt, hogy örülök, ha már nem világít a szemembe a képernyő. Itt is a célszerűség vezérel, nem a divat.
– Magyar nyelvű tartalmat is olvas?
– Olvasnék, de egyszerűen nem lehet hozzájutni, amit rendkívül szomorúnak tartok. A nagy világlapok mellett például már a lengyel Gazeta Wyborczára is elő lehet fizetni az Amazonon – a magyar napilapok miért nem éreznek késztetést, hogy ilyen formában is megjelenjenek?!
|
Frei Tamás riporter, író |
|---|
|
Számomra minden visszajelzés fontos, amit a könyveimről kapok, akár hivatásos kritikusoktól jön, akár az olvasóktól. Ebből a szempontból óriási segítség az internet, hiszen míg két évtizede egy rádióriportra jött talán két-három, géppel írt levél, ma már elég feltennem egy kérdést a Facebook-on, és máris özönleni kezdenek a válaszok a több mint 30 ezer követőmtől. Fontos szerepet játszik az életemben a számítógép és az internet. Olyan, mint egy kedvenc autó: egyszerre hasznos eszköz és időnként egyszerűen örömforrás. Alapvetően persze munkaeszköz, de ez teszi lehetővé, hogy az életvitelem ne legyen helyhezkötött a munkám miatt. A levelezés és a Skype révén bárkivel tudok kommunikálni; a számítógépemen látom a kávéházakban elhelyezett kamerák képét; bármikor megnézhetem, hogy mondjuk a debreceni kávéház tegnap mennyi eszpresszót adott el. És ezeket a tevékenységeket nemcsak egy budapesti irodából tudom ellátni, hanem a világ szinte bármely pontjáról. Eszközeim kiválasztásában a célszerűség, és nem a divat irányít. A noteszgépnél az a lényeg, hogy elég kicsi legyen a cipeléshez, de elég nagy a kényelmes gépeléshez. Okostelefonban pedig a Blackberryt szerettem meg, mert nagyon jó levelezésre. |
– Nem bánja, hogy saját könyvei is szabadon letölthetők az internetről?
– Ezt természetesen nem szeretem, de semmi értelmét nem látom hadakozni ellene. Zavar viszont az a rövid távú gondolkodásmód, ami mögötte van. Ha valaki ingyen letölt egy könyvet vagy egy zeneszámot, akkor nem gondol bele abba, hogy az az ebből élő alkotók munkájának eredménye, és másnak pénzébe került az előállítása. Ha mindenki mindent ingyen akar letölteni, előbb-utóbb nem lesznek elérhető tartalmak, mert nem lesz, aki megalkossa azokat.
– Életében többször vágott bele egészen új vállalkozásokba. Riporter volt, majd kávézóláncot nyitott, legújabban politikai krimiket ír – mennyire tudatosan tervezi előre az életét?
– Azt nem tudnám megmondani, hogy tíz év múlva mivel fogok foglalkozni, de az sem igaz, hogy ezek improvizatív lépések. Van mögöttük logika, még ha kívülről esetleg nem is látszik. Folyamatosan arra törekszem, hogy egyre szabadabb ember legyek, egyre kevésbé függjek másoktól. A réspiacokat keresem, ahol nincsenek megmerevedett viszonyok. A kávé valahol a szenvedélyem is, igazán nagy választékot kínáló minőségi kávézó pedig nincs sok. Új könyveim is hasonlóak: a műfaj ismert, de olyan próbálkozás még nem volt, hogy a politikai thriller középpontjában Magyarország állt volna.
– Mennyire szólnak a hazai közönségnek a könyvei? Bizonyos leírásokból úgy érzi az ember, mintha külföldi olvasóknak magyarázna…
– Ezt egy percig sem titkolom, sőt, már a tévéműsoraimat is úgy csináltam, hogy ne csak a magyar piacon legyenek életképesek. A könyveket is úgy írom, hogy egy francia vagy amerikai olvasó számára is érthető legyen benne minden magyar vonatkozás. De azért van benne egy kis csavar is: ezeket a gondolatokat, szavakat általában a külföldi szereplőkön keresztül fogalmazom meg, mintegy tükröt tartva a magyar olvasó elé is, hogy mit gondolnak rólunk a külföldiek.
Schopp Attila
