Papp István: Üzleti felhasználóként mit gondol az üzleti intelligencia szerepéről az üzleti kapcsolatokban, illetve az értékesítési stratégiában?
Az üzleti intelligencia még mindig erősen kiaknázatlan terület. Vannak ugyan élenjáró szervezeti egységek, de ezek az adatoknak csak kis hányadát hasznosítják.
– Azt hinné az ember, hogy a bankok, pénzintézetek használják ki leginkább az üzleti intelligenciát.
– Nem akarok senkit elkeseríteni, de elég sok bankot és banki szervezeti egységet láttam kívülről-belülről, és így elég nagy biztonsággal állíthatom, hogy talán a bankoknak van a leginkább széttagolt, elaprózódott informatikai infrastruktúrája. Így aztán sokszor olyan alapvető mérőszámok vagy információk kinyerésére sincs kapacitás, hogy egy adott ügyfélnél adott termékekből mennyi haszna származik a banknak. Természetesen vannak elemzők, vannak emberek és osztályok, akik-amelyek nagyon magas fokon alkalmazzák ezeket az eszközöket, és komoly összefüggésekre derítenek fényt, de ez még korántsem mondható általánosnak.
– Egy pénzintézetnél milyen területen hajthatná a legnagyobb hasznot az üzleti intelligencia?
– Jelenleg elsősorban a keresztértékesítésben és a kockázatmenedzselésben látom a legnagyobb potenciált. Ha olyan időszakot élnénk, mint a pénzügyi válság előtt, akkor a marketing, új ügyfélszegmensek feltárása lenne a fontosabb.
– Az eszközökön semmi nem múlik?
– Dehogynem. Ha azt akarjuk, hogy minél többen használják az üzleti intelligenciát, akkor olyan szoftverekre is szükség van, amelyeket grafikus felületen, mély informatikai ismeretek nélkül is kezelni lehet. Szerencsére egyre több ilyen van, és a munkatársak is egyre inkább értenek az informatikához, hiszen a fiatalok már ebben nőttek fel.
– Miért nincsenek kihasználva az üzleti intelligencia lehetőségei? Az eszközök, a gyártók, a felhasználók miatt?
– A gond ott van, hogy akik tudják, hogyan néz ki egy adattárház szerkezete, azok nem az üzleti oldalon állnak. Akik pedig az üzleti oldalról jönnek, ritkán látják, hogy milyen adatok állnak rendelkezésükre és azokból milyen információkat lehet kinyerni. Ennek a kettősségnek az áthidalásával szélesebb körben is alkalmazni lehetne az eszközöket.
– Hogyan lehetne áthidalni a szakadékot?
– Szerintem itt lenne nagy szerepe az üzleti tanácsadóknak, különösen azoknak, akik az informatika közeléből érkeznek. Ők tudják leültetni egy asztalhoz a cio-t és az üzleti területek vezetőit, és mind a kettővel megértetni, hogy mik a lehetőségek, és hogyan tudnak egymással szót érteni.
|
Balássy László |
|---|
|
Az Egyesült Államokban születtem és nőttem fel, így magyarországi kortársaimhoz képest abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy már 12 éves koromban lehetett számítógépem, programozni is megtanultam. Ennek megfelelően rajongok az informatikai megoldásokért, és a magánéletemet is igyekszem abszolút papírmentesen intézni, kimondottan kényelmi megfontolásokból. A családban már akkor használtuk a számítási felhőt, amikor még a kifejezést sem nagyon ismerték: például közös naptárunk van, amelyben eltérő színekkel jelöljük kinek-kinek a programjait. Számomra elképesztő, hogy egy táblagépen ott tud lenni minden, amire szükségem lehet a mindennapokban, és ez óriási mértékben növeli a hatékonyságomat. Jelenleg éppen minden eszközöm az Apple terméke, de nem azért, mert a rajongója lennék, hanem mert ezek tudják a legjobban azt, amire most szükségem van. Az üzleti életben például szerintem sokkal jobb és költséghatékonyabb a windowsos ökoszisztéma. És még az is lehet, hogy ha a Windows 8 beváltja a hozzá fűzött reményeket, akkor én is arra váltok. |
Schopp Attila
