Kürti Tamás: Hogyan tartja meg válságos időkben emberségét sikeres vállalkozása élén?
Akkor lehet az emberséget a válságban megőrizni, ha az a válságot megelőző évtizedekben is létezett, alappillére volt a vállalkozásnak.
– Mennyire érintette önöket a válság? Hogyan reagáltak rá?
– A 2012-es évre húszévnyi töretlen fejlődés után először készült válságterv. Mi történik, ha a termelés költségei drasztikusan emelkednek, és a kereslet stagnál vagy csökken? Elbocsátani nem akartunk senkit, hiszen az alig 100 főt foglalkoztató cégben mindenki családtagnak számít. A menedzsmenttel közösen azt a döntést hoztuk, hogy mindannyian lemondunk a 2012-es bérfejlesztésről, és a dolgozókkal együtt 30 órás munkahétben dolgozunk addig, amíg a válságjelek eltűnnek a horizontról. Nem is kellett sokáig várnunk, a bázisidőszakot jóval meghaladó megrendelések érkeztek Svájcból és Brazíliából.
Utólag azt mondom, hogy ez az egész egyfajta, az élet által kikényszerített csapatépítő tréning volt: az egész közösség erősebb lett, mint valaha. Az őszinte, személyes konzultáció a munkahelyi közösség tagjaival növelte a bizalmi tőkét a vállalkozásban.
– Az ilyen szemlélet nem megy a piaci siker rovására?
– Szerintem az emberség soha nem megy a versenyképesség rovására, sőt. Most például óriási önbizalmat adott, hogy a csapat egyöntetűen felsorakozott mögöttem, és tudom, hogy bármilyen helyzetben számíthatunk egymásra. Szerintem a globális piacon sem feltétlenül azon dől el a verseny, hogy kinek milyen technikai háttere van, az pénzért megvehető. Igazi versenyelőnyt jelent az összetartó társaság. Az én hátam mögött ilyen dolgozói kollektíva áll.
– Ezt az emberséget a cégen kívül, az üzleti kapcsolatokban is lehet érvényesíteni?
– Feltétlenül. Közel 500 kistermelővel állunk húsz éve kapcsolatban. Mi mindig magasabb árat fizettünk a gyümölcsért, mint a konkurencia, és soha nem mentünk bele az árleszorító kartellekbe sem. Elsőre ez fura viselkedésnek tűnhet, de valójában nem az. Ezek a partnerek ezer szállal kötődnek hozzánk, nem tesznek romlott gyümölcsöt a szállítmányba, nem trükköznek. Értékelik, hogy kiszámítható partnerrel állnak kapcsolatban, és jó árut adnak érte cserébe. Én pedig azzal a megnyugtató érzéssel szállíthatom a termékeinket Japánba, az Egyesült Államokba vagy Ausztráliába, hogy első osztályú, kiváló minőségű gyümölcsből készültek, és nem lehet bennük hiba.
|
Novák Tibor |
|---|
|
Nagyon tudatosan törekszem a modern vállalatszervezési és menedzsmentelvek megvalósítására. Csak ez lehet a fennmaradás záloga. A magyar kis- és középvállalkozások többsége most jár a felnőtté válás küszöbén, meg is szenvedik a kamaszkor minden kínját. Szerintem egyik legfőbb hibájuk a szabályozott folyamatok hiánya. Ha csak a kialakult gyakorlatot követjük és nincs leírva semmi, akkor nem tudunk mérni, és mérőszámok hiányában javítani sem tudunk a folyamatokon, így pedig nem lesz fejlődés. Ezért fontos az informatika a cégen belül: nemcsak a termelést akarjuk gépesíteni, hanem az információáramlást is. Minden pillanatban tudni szeretném, hogy az egyes egységek milyen költséggel mekkora értéket állítottak elő, mennyi volt a selejt, hogyan alakultak a hatékonysági mutatók, milyen tendenciák látszódnak, azok hogyan viszonyulnak a historikus adatokhoz és a tervekhez. Teljes rendszerünk még nincs. Meglehetősen sok munkával állítjuk elő a szükséges adatokat. Magam is szívesen használom az informatika vívmányait. Nemrég egy barátom unszolására áttértem Blackberryről iPhone-ra. Bejött. Egyszer talán a táblagépemet is lecserélem iPadre. |
– Mennyire sikerül elterjesztenie ezt a mentalitást a térség vállalkozói között?
– Valamit talán azért jelent, hogy a megyében működő vállalatok közül tavaly év végén mi kaptuk a Top100 Gazdasági Díjat. Ez jelzi, hogy mind többen ismerik fel: ebben az erősen átpolitizált világban is vannak olyan, világnézettől független értékek, amelyek mentén érdemes egy céget felépíteni. De ez a mentalitás nem valami védőruha, csak gyorsan felölti az ember, hogy kitörjön valamilyen rossz helyzetből. Már a kezdetektől így kell felépíteni és működtetni a vállalkozást. Nem véletlenül hívják a céget Nobilisnek, a latin szó jelentése: nemes, jó hírű, tisztességes.
– Hogyan lehet betörni egy hátrányos helyzetű magyar régióból a világpiacra?
– Mindig is arra törekedtünk, hogy konkurens nélküli, magas hozzáadott értékű termékekkel legyünk jelen a piacon, amelyeket nehéz lemásolni. Ezért volt rendkívül fontos, amikor megjelentünk az első saját fejlesztésű termékünkkel, a belga csokival bevont jonatánalma-szirommal, ami egyébként az egyik lányom találmánya. Innen indult el a saját termékportfólió, és ki tudtunk törni abból, hogy egy legyünk a tucatnyi cég közül, amelyek ugyanazokkal a termékkel kereskednek az élelmiszerpiacon.
Schopp Attila
